Nekünk kultúránk van!
Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere a kerület sajátosságairól, a zsidó történelemről, a mai kor aktuális problémáiról beszélt, de szóba került a Zsidó Nyári Fesztivál is, mely az önkormányzat szívügye.
Erzsébetvárost sokan sokféleképpen mutatják be. Van, akinek ez a kerület a zsidónegyedet jelenti, vannak, akik a híres romkocsmák világát. Ön melyiket szereti jobban?
Mindkettő sajátossága Erzsébetvárosnak, persze az is igaz, hogy nem csak ez a két összetevője van a kerületnek. Ha ezt a kettőt nézzük, akkor azt lehet látni, a zsidónegyed igen nagy kulturális vonzerővel bír Magyarországon és külföldön egyaránt, de ugyanez mondható el a romkocsmák világáról is, amellyel ma már szinte mindenhol azonosítják a VII. kerületet.
Mostanában jelent meg egy hír, hogy a kerületben létrejön egy „zsidó skanzen”.
Van egy romos épületünk a Csányi utca 5. szám alatt, amelyet évekkel ezelőtt lebontásra ítéltek. Műemléképületről van szó, amit az önkormányzat nem tudott eladni. Most az a helyzet, hogy óriási energiákra van szükség ahhoz, hogy valami történjen. Született egy ötlet, amelyben partneri támogatást kaptunk a fővárostól és a kormánytól egyaránt, hogy itt hozzunk létre egy zsidó értéktárat, ami munkacímében kapta a skanzen nevet. Az ötlet arról szólt, hogy bemutassuk a XIX század végének, XX. század elejének zsidó polgárságát, annak életét, hogyan is éltek akkoriban Erzsébetvárosban az itt élő zsidók, akik kultúrájuk, hagyományaik, munkájuk révén meghatározták Erzsébetváros életét, ahogy így van ez ma is. A munkálatok haladnak, 2016-ra lesz a tervezett átadás.
Mi minden lesz látható?
A tervek szerint lesz egy fedett udvar, az egész épület alkalmas lesz majd kisebb konferenciák, kiállítások, más kulturális események megrendezésére. Abban nagyon bízom, hogy ez a Zsidó értéktár is komoly vonzerőt jelent majd Erzsébetvárosnak. Nem múzeumként, hanem egy érékeket közvetítő intézményként működik majd.
Erzsébetvárosban most is jelentős zsidó élet van, iskolákkal, zsinagógákkal. Polgármesterként van-e dolga ezekkel az intézményekkel?
Nagyon jó a kapcsolat a zsidó vezetőkkel, a közösség tagjaival, az itt élő zsidó polgárokkal is. Az önkormányzat anyagilag is támogatja a zsidó iskolákat, de a közösség vezetőivel jó kapcsolataink mellett, több projektünk is volt, elsősorban a Holokauszt Emlékév kapcsán. Kötöttünk kulturális megállapodásokat a MAZSIKE-vel, a Mazsihisz képviselőivel, de az EMIH vezetőivel is. Összességében elmondhatom, produktív és gyümölcsöző az együttműködés Erzsébetváros önkormányzata és a helyi zsidó közösség között.
Miután a kerületben mindig is több vallás élt és él egymás mellett, a zsidó-keresztény együttélést tudná jellemezni?
Erzsébetváros egy igazán sokszínű, kozmopolita kerület. Szoktam mondani, hogy ha én beszélek egy helyi egyházi vezetővel, akkor az valószínűleg egyben országos vezető is. Több jelentős zsidó felekezet, civil szervezet működik a kerületben, többségüknek még a központja is itt található, de itt található a Rózsák terén lévő plébánia, két református egyházkerület is, van román ortodoxia, működik görögkatolikus közösség, valamint baptisták is. A felekezetek közötti együttműködésnek komoly hagyományai vannak, nálunk nincs egyházak, vallási nézetkülönbségek között semmiféle vitatkozás. Minden közösség, azoknak mindegyik tagja elfogadja, hogy egy sokszínű kerületben élünk, megértik, megértjük egymást.
A kerületnek is meg kell küzdenie a hajléktalanok problémájával.
Belváros vagyunk, nagy aluljárók, metróállomások, pályaudvarok közelében fekszik a kerület, így megvannak azok a gócpontok, amelyek vonzani képesek a hajléktalanokat. Erzsébetváros önkormányzata nagyon komoly erőket mozgósít arra, hogy ezeket a problémákat kezelni tudja, azt gondolom, erőn felüli vállalásaink vannak. Ezt úgy értem, hogy elő van írva a helyi önkormányzatok kötelessége, amin mi bőven túlvállaljuk magunkat. Volt egy célunk, amit sikerült teljesíteni, hogy Erzsébetváros utcáin senki se fagyjon meg azért, mert nincs hol lehajtania fejét esténként, vagy ne kapjon egy tál meleg ételt, italt. Szervezünk ételosztásokat, felállítunk meleg sátrakat, ezekhez kapunk segítséget más szervezetektől is. Tudom, hogy a kerület elhelyezkedése miatt is kialakultak az említett gócpontok, ahol megpróbálkoznak valamilyen kisebb pénzhez jutni. Ha mondhatom, annyiban sikerült kezelnünk a helyzetet, hogy nem Erzsébetváros a legproblémásabb kerület a hajléktalanok ügyében.
Erzsébetváros eddig is híres volt pezsgő kulturális életéről, amihez hozzátartozott a Zsidó Nyári Fesztivál. A kerület, Ön mit tesz a fesztivál sikeréért?
Mellette még ráadásul ez a legkisebb kerület is, amelynek megvannak a sajátosságai. Nem tudunk lakóparkokat építeni, ahogy gyárakat idehozni sem tudunk. Így helyzetünkből, történelmünkből adódóan nekünk kultúránk van, ez nagyon komoly örökségünk! Vannak oktatási intézményeink is. Így az önkormányzat alapvetően kultúra-, oktatás- és fejlesztésbarát! Ami a kulturális területet, sikereket jelenti, ehhez nagyban hozzájárulnak a zsidó rendezvények, ezek közt a legismertebb, a Zsidó Nyári Fesztivál, amelyet hagyományosan támogatunk. Az elmúlt évben egy megemelt összeggel járultunk hozzá a rendezvény sikeréhez. tavaly kerestek meg a szervezők, hogy némely eddig várt forrás nem jött be, ezért kérelmezték, hogy a „szokásos” támogatási összeget emeljük meg. A testület döntése alapján a támogatásunkat megdupláztuk. Ez a keret áll idén is rendelkezésre. Az önkormányzat teljes mértékben átérzi, hogy mennyire fontos a kerületnek a Zsidó Nyári Fesztivál, valamint az is, hogy az méltóképpen kerüljön megrendezésre. Fontos, mert viszi Erzsébetváros hírnevét, de jelentős forgalmat is generál a kerületi vállalkozók számára, legyen szó vendéglátó egységekről, hostelekről, hotelekről. Mi már ezért is a kezdeményezés mellé álltunk. Még az is fontos, hogy sok vendégünknek, ha reklámozni szeretném Erzsébetvárost, akkor csak annyit érdemes mondani, hogy érdemes eljönni hozzánk, érdemes megtekinteni az örökségünket, jelentős gyökereinket, ezt mindenkinek, legyen az zsidó, vagy más csak ajánlani tudom.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
