ממשיכים להתעמת בפומבי: נשיא ארה”ב ברק אובמה מתנגד לתנאי שהציב ראש הממשלה בנימין נתניהו לשיחות הגרעין, לפיו תתחייב איראן להכיר בזכותה של ישראל להתקיים.
יום לאחר שאובמה התראיין ל”ניו יורק טיימס” והבטיח לשמור על „יתרונה הצבאי האיכותי” של ישראל במזרח התיכון ולעמוד מאחוריה אם תותקף, הבהיר הנשיא האמריקני שאין בכוונתו לדרוש את התנאי של נתניהו להסכם הגרעין אם יושג עד 30 ביוני.
- מודעת Google
- Autók alacsony áron
Budapesten. Több mint 700 minőségi Autó előnyös finanszírozással!
www.aaaauto.hu/Auto-eladas
„הרעיון שאנחנו נתנה השגת הסכם גרעין עם איראן בהכרה בישראל דומה לכך שלא נחתום על ההסכם אם האיראנים לא יבצעו שינוי כולל של המשטר. וזה, באופן בסיסי, שיפוט מוטעה”, הבהיר אובמה לתחנת הרדיו הציבורית NPR. „אנחנו רוצים שלאיראן לא יהיה נשק גרעיני בדיוק מהסיבה שאנחנו לא יכולים לסמוך על אופיים של השינויים במשטר. אם איראן תשנה את עצמה כמו גרמניה, שבדיה או צרפת אז יהיו שיחות אחרות לגמרי על תשתית הגרעין שלה”, אמר אובמה.
דובר הבית הלבן, ג’וש ארנסט, כתב בטוויטר כי אובמה השמיע דברים דומים לאלו של ראש המוסד לשעבר אפרים הלוי, בהתייחסות למאמר של הלוי שפורסם ב”ידיעות אחרונות” וב-ynetnews. „נשיא ארה”ב אמר ל-NPR שהתניית ההסכם עם איראן בהכרה בישראל היא שיפוט מוטעה. ראש המוסד לשעבר אומר את אותו הדבר”, כתב ארנסט והוסיף קישור למאמר.
דוברי הממשל הביעו התנגדות לתנאי של נתניהו, בנימוק שההסכם עם איראן הוא על הגרעין בלבד, ולא מתיימר לפתור בעיות אחרות של הפצת טרור במזרח התיכון ובשאר העולם, פיתוח טילים בליסטיים ורטוריקה של השמדת ישראל.
בתגובה לדבריו של נתניהו ביום ראשון אמרה הדוברת בפועל של מחלקת המדינה, מארי הארף, כי איראן לא תוכל להחזיר מיד את הצנטריפוגות שיוסרו במסגרת ההסכם ויאוחסנו תחת שמירה של הסוכנות הבינלאומית לאנרגיה אטומית. „הוא אמר שאיראן לא תפרק שום צנטריפוגה, אבל על פי ההסכם איראן תסיר בערך 13 אלף צנטריפוגות מהמקום שבו הן מוצבות במתקני הגרעין של איראן”.
„כל עבודת הצנרת שמחברת את הצנטריפוגות הללו להעשרת אורניום יוסרו ויועברו. ההסרה הזו תבטיח שהצנטריפוגות הללו לא יוכלו להיות מוחזרות במשך תקופה ארוכה. ליתר דיוק, ייקח לאיראן הרבה יותר משנתיים להחזיר את הצנטריפוגות למצבן הנוכחי. וברור שיקח לפקחים הבינלאומים ימים ספורים אם הם ינסו לעשות זאת”.
Keretmegegyezés az iráni nukleáris programról ♦ ♦ A korlátozások és következményei
Maratoni tárgyalások után a svájci Lausanne-ban két nappal a kitűzött határidő lejárta után, április 2-án, csütörtökön este megszületett a keretegyezmény a “Hatok” – az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja és Németország, illetve Irán képviselői között az iráni nukleáris program korlátozásáról, amelynek célja, hogy meggátolja Iránt atomfegyver kifejlesztésében.
Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a közös nyilatkozat felolvasásakor “döntő lépésként” értékelte az évtizedes munka eredményét. Hozzátette még, hogy a végleges egyezmény önként vállalt határideje június 30, és azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell jóváhagyni.
Mogherini asszony elmondta: a hét nemzet feladata, hogy a most elfogadott keretegyezmény alapján megszerkesszék a végleges megegyezés szövegét. Beszédében idézett a dúsítási korlátozásokból, amelyek hivatottak megakadályozni energiatermelésre, de nukleáris robbanófej előállítására is alkalmas üzemanyag termelését. Irán például nem állíthat elő fegyverkezési célú plutóniumot.
A nyilatkozatot Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter perzsa nyelven megismételte.
A megállapodás leglényegesebb részletei:
A jelenleg üzemelő 19,000 urándúsító centrifugából 6104 maradhat a Natanz-I létesítményben, ezek közül is csak 5060 egység dúsíthat urániumot a következő 10 évben.
Mind a 6104 centrifuga IR-1-es, viszonylag régi, első generációs tipusú lesz. A modernebb, nagyobb hatásfokú IR- 2, IR-4, IR-5, IR-6, és IR-8 modelleket legalább 10 évig nem használhatják urándúsításra.
Eddig két-három hónapra becsülték, ameddig Irán képes lett volna egy atombombához elegendő hasadóanyagot előállítani. Az egyezmény – amennyiben azt sikerül betartatni – ezt egy évre tolja ki, de az egyezmény tervezett időtartama a veszélyt tíz évig elhárítja.
Irán beleegyezett abba, hogy a következő 15 évben nem épít új urándúsító létesítményt, és a jelenlegi mintegy 10.000 kilogrammnyi uránkészletét 300 kilogrammnyi alacsony dúsításúra higítja fel.
Teherán azt is elfogadta, hogy az elkövetkező 15 év során nem dúsít urániumot 3,67 százalékosnál nagyobb koncentrációjúra.
A keret megállapodás feltételei szerint a Fordow helyszínen létesített urándúsító legalább 15 évig kutatási és fejlesztési feladatok helyett a nukleáris fizika, a technológia, a kutatás központja lesz.
Irán vállalja, hogy ezen a helyszínen egyáltalán nem tart hasadóanyagokat a következő 15 évben.
A fenti feltételek betartását a Nemzetközi Atomügynökség tartja megfigyelés alatt.
Feloldhatják a szankciókat
A vitatott iráni atomprogramról kötendő végleges, átfogó megállapodás után fokozatosan – és Irán követelésével szemben nem azonnal – feloldják az Irán ellen a program miatt az ENSZ BT-ben hozott és más nyugati szankciókat.
Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter szerint ha tényleg sikerül végleges megállapodásra jutni, az javítana országa és a Nyugat viszonyán. Az Egyesült Államokkal azonban, mint mondta, továbbra is komoly problémái vannak az Iszlám Köztársaságnak. Ennek alapja kölcsönös bizalmatlanság. Zarif reményét fejezte ki, hogy a végleges megállapodás kölcsönös betartása oldja majd a bizalmatlanságot a két ország között.
Világgazdasági következmények
Amennyiben a keretegyezmény alapján június 30-ig megszületik a végleges egyezmény Irán nukleáris programjáról, Irán már a nyáron eladhatja kőolaját, amivel tovább zuhan a világgazdaságot még évtizedekig befolyásoló üzemanyag árfolyama.
Ha Irán hajlandó valódi engedményeket tenni, lehetőség nyílik rá, hogy június 30-án végleges megállapodás szülessen a felek között.
Cserébe az olajembargó fokozatos feloldásával nyár végére Irán újraindíthatja hatalmas olajexportját, és ez tartósan nyomás alá helyezheti az olajárat, vagyis tovább csökken a kőolaj nemzetközi piaci ára.
Az amerikai palaolaj termelők aktivitásának növekedésével az elmúlt években jelentős mértékben nőtt az USA olajkitermelése. A túlkínálat lejtőre juttatta az olaj árfolyamát. Az amerikai olaj jelenleg 50 dollár alatti árszinteken jár, ami a fele a tavaly nyári értékeknek. Szakértők mostanáig arra számítottak, hogy 2015. második féléve végére térhet vissza az olajár egy korábbi magasabb árfolyamra, de egy végleges iráni megállapodás ezt a számítást keresztülhúzhatja.
Irán olajexportja 2012 közepe óta felére esett vissza a szankciók miatt. Ha ezeket feloldják, akkor napi 1 millió hordóval több olaj áraszthatja el a világpiacot, ami a globális termelés több, mint tíz százaléka.
Nem csoda, hogy az iráni megállapodástól azt várják, hogy tartósan is nyomott szinteken tarthatja az olaj árfolyamát. További jelentős árzuhanást ugyanakkor nem várnak.
