Egy megújulni vágyó zsidó közösség tervei, vágyai
Villányi Tibor, a Győri Zsidó Hitközség elnöke
A legnagyobb vidéki zsidó múzeum Győrött található.
Az 1913-ban épült volt győri Menház és Tápintézetben vagyunk. Ez az épület 1944-ig volt a győri zsidó hitközség tápintézete. Majd a Holokauszt után, mire a túlélők hazajöttek, ez az épület már nem tudott üzemelni.
Mi lett a sorsa?
1948-ban eladták, három éve tudta visszavásárolni a hitközség. Úgy gondoltuk, méltó lenne megemlékezni Győr és környékének a zsidóságáról. Ezért alakítottunk ki egy múzeumot az épület egy részén.
Több mindent lehet itt látni, például egy péntek esti asztalt is. Vajon a múzeum látogatói láttak már ilyet valahol, vagy ez az első alkalom, hogy megismerkedhetnek a zsidó élet mindennapjaival?
Egy kicsit szeretném előbbről kezdeni. Hatodik szemeszter van éppen Győrben, a zsidó szabadegyetemen. Ez alatt a hat szemeszter alatt nagyon sokat foglalkoztunk a zsidósággal, annak kialakulásával, a Magyarországon való jelenlétével, történelmével. Foglalkoztunk az ünnepekkel, de nem csak szóban, hanem személyesen is látták az ünnepeinket a hallgatók, akik nagyon örülnek, hogy részt vehetnek ezeken, meg a különböző rendezvényeken. Természetesen a péntek esti asztalt nem látták korábban, meg fogjuk mutatni, hogy a zsidók a Szombatot, ami már péntek este bejön, hogyan ünneplik családi körben.
A győri zsinagógának nagyon egyediek a megoldásai, hogyan tudta az épület teljes rendbehozatalát megoldani?
Alul van egy koncertterem, ami zsinagógaként is funkcionál, felül meg van egy nagy zsinagóga, imaterem is. A zsinagógát, a Mazsihisz elődje eladta a városnak 1968-ban, mivel nagyon lecsökkent a zsidók száma. Sokáig raktár működött itt. 2006-ban, köszönhetően az államnak, és annak, hogy a Vasilescu gyűjteményt idehozták, állami hozzájárulással és önkormányzati támogatással megújulhatott a zsinagóga, sőt az eredeti állapotot, hiszen 1870-ben építették a zsinagógát, visszaállítottuk. Így került vissza a Tóra-szekrény, de a falakat is újra festettük, az erkélyt is a régi formában állítottuk helyre. Már akkor gondolatban volt, hogy a téli templom karzatán egy kiállítást hozunk létre, ahol a győri zsidóság történetét mutatjuk be. Azt tudni kell, hogy Győrben, a háború előtt 5 ezer zsidó vallású magyar állampolgár élt, ebből alig többen, mint 250-en tértek vissza. Ma sajnos, az is igaz, hogy háború előtt született férfi tagja a hitközségnek nincs.
Honnan jött az ötlet, hogy a koncertterem felett üzemeljen a zsinagóga? Mi volt az eredetileg?
A zsinagógát 1926-ban kicsinek találták, és egy részét megnövelték egy téli zsinagógával, ami biztosította azt, hogy télen is lehessen imádkozni. Először azt gondoltuk, hogy ott tartjuk meg a péntek estéket, az ünnepeket, ez nem jött össze, de így lehetett az, hogy a másik épületet megvásároljuk, hogy itt mutassuk meg méltó módon a múltunkat, feleleveníteni az ünnepeket, megmutatva mindent, a szörnyűségeket is.
Láttuk azt is, hogy zajlanak az építkezések. Mi épül most?
Amikor megvásároltuk az épületet, akkor kötelezettséget vállaltunk az önkormányzattal szemben, hogy kulturális tevékenység is folyik. Kialakítottunk egy óvodát, ez sajnos nem zsidó óvoda, mert gyerekkorú zsidók nincsenek Győrben. A földszinten egy termet szeretnénk kialakítani, ami színházteremként működne, kisebb kamaradarabok számára, ezzel is frissítve Győr kulturális életét. Ezzel is szeretnénk önfenntartóvá tenni az épületet, így teljesen megfelelnénk a város elvárásainak is. Ebben nagy segítséget kapunk egyébként Gáti Oszkár színművésztől, aki tagja a közösségünknek.
Sok sikert kívánok, köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
