Mazsihisz elnök: A mai napot a halottak felett érzett gyász és a felszabadítás öröme határozza meg
A mai napot a halottak felett érzett gyász és a felszabadítás öröme határozza meg – fogalmazott Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke, a pesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából megrendezett gyászmegemlékezésen vasárnap a Dohány utcai zsinagógában.
Heisler András hangsúlyozta: remélhetőleg a jelen lévő fiatalok megválaszolatlan kérdésekkel hagyják el a zsinagógát, és azokhoz fordulnak, akik még mesélni tudnak. Mindeközben pedig arra összpontosítanak, hogy még „az ördögi erő sem tudta elpusztítani” a zsidókat – mondta.
Véleménye szerint a fiatalok jelenléte azt jelenti, hogy a hagyomány folytatódhat, az ő tudásuk részévé válik, amit az idősebb generáció mesél el nekik. Ma jellemző, hogy nem az idősebb nemzedék kezd el beszélni, hanem a fiatalabbak teszik fel a kérdéseiket – közölte.
Heisler András úgy fogalmazott – 70 éve szabadult fel a budapesti gettó, és akkor 3 ezer temetetlen holttest fogadta a Vörös Hadsereg felszabadító katonáit. A Mazsihisz és a budapesti hitközség azóta emlékezik meg a történtekről – mondta. Hozzátette, hogy az örömet és a gyászt mindig szét kell választani, és ma ez a kettősség a meghatározó: a halottak felett érzett gyász és a felszabadítás öröme.
Fotó: B.P. /BreuerPress
Sokadszor mondok köszönetet a magyar zsidóság nevében mindazoknak, akik 70 évvel ezelőtt részt vettek a pesti gettó felszabadításában. Közös örömünk, hogy a szabadságot hozó erők két ma is élő veteránja személyesen is jelen van és osztozik emlékezésünkben. Köszönet mindazoknak, akik munkájukkal, szavaikkal és művészetükkel emlékezetessé teszik számunkra ezt a különleges napot! – fejezete e beszédét az elnök.
Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija arról beszélt, hogy amikor a holokauszt megszámlálhatatlan halottjára emlékezünk, egyúttal a visszakapott életet is ünneplik. Két tórai parancsnak teszünk eleget: emlékezz és ne felejts! Nem felejtjük azt a szörnyűséget, gonoszságot, embertelenséget, amelyet elkövettek ellenük, nem felejtik a holokauszt rettenetét. Egyúttal emlékezünk azokra, akik 70 éve megjelentek a gettó kapujában a Vörös Hadsereg egyenruhájában, és visszaadták nekünk az életet. Megjegyezte: sokan ma nem lennének itt, ha 70 évvel ezelőtt nem lett volna az a január 18-a.
Dr. Frölich Róbert főrabbi elmondta: „Két tórai parancsnak teszünk most eleget. Emlékezz és ne felejts! Nem felejtjük az elfelejthetetlent, az embertelenséget, a gonoszságot, amit ellenünk elkövettek. Hogyan is felejthetnénk? Benne van szívdobbanásainkban, beépült sejtjeinkbe. Nem felejtjük a Szentély pusztulását, így a Soa rettenetét sem.
Emlékezünk barátainkra is. Emlékezünk azokra, akik 1945. január 18-án megjelentek a gettó kapujában és visszaadták számunkra az életet.
Ma erre emlékezünk: ledőlt a deszkakerítés és a januári hidegben egyszerre nyár lett. Sokan, nagyon sokan –azok közül, akik most eljöttek nem lehetnének itt e nélkül. ünnepeljük a felszabadulást. Emlékezünk és soha sem felejtsünk – fogalmazott a főrabbi.
Verő Tamás rabbi hangsúlyozta: emlékezni kell, hogy kik építették fel a gettó falait, kik rombolták le azokat, és kik azok, aki készségesen, bármikor újraépítenék. Úgy látja, az idősek hatalmas terhet viselnek egész életükben – és ezt az utódaik is hordozzák -, hiszen soha senki nem tudja kárpótolni őket az elveszített évekért, a békés családi életért, az elveszített gyermekkorért, rokonokért.
Verő Tamás emlékeztetett: a vidéki zsidóság meggyilkolását követően a budapesti zsidók jelentették a zsidóság túlélését, és ha nem menti meg őket a pusztulástól a Vörös Hadsereg, „mi ma nem lehetnénk itt”. Ünnepelni kell a túlélőket is, akiknek volt erejük újrakezdeni – mondta.
Vlagyimir Nyikolajevics Szergejev az Orosz Föderáció, magyarországi nagykövete, beszédében kiemelte – 70 évvel ezelőtt a szovjet katonák harcolva jutottak el ide, és „ártatlan áldozatok ezreit ragadták ki” a nácik karmai közül. Az oroszok büszkék arra, hogy katonáik felszabadították Auschwitz-Birkeanut is, az egyik legnagyobb „halálgyárat” – fogalmazott a nagykövet.
Hozzátette – a ma élők lelkiismerete is azt kívánja, hogy emlékezzenek ezekre a szörnyű eseményekre, és ne engedjék, hogy megismétlődjenek. Az idő előrehaladtával ezeket a történelmi eseményeket esetenként eltorzítják vagy elhallgatják, ezért is olyan fontos az emlékezés – mutatott rá.
Fotó: D.A. / MAZSIHISZ
Az eseményen jelen volt a Vörös Hadsereg két veteránja, Kacevics Lev Szergejevics és Elltekov Jurij Anatoljevics, akik részt vettek a budapesti gettó felszabadításában. A két 90 év fölötti veteránnak könnyekkel küszködve emlékplakettet adott át Sommer Katalin és Hoffmann Tibor holokauszt túlélők.
Az eseményen mások mellett megjelent Ilan Mor, Izrael Állam, magyarországi nagykövete, Trócsányi László igazságügyi miniszter, L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár, a parlamenti pártok képviselői és a diplomáciai testület több tagja vettek részt, a magyarországi zsidó vezetők. A megemlékezést követően a világhírű Alekszandrov orosz katonakórus tartott nagysikerű előadást.
A rendezvény végén a zsinagóga Wesselényi utcai falánál, ahol egykor a gettó fala húzódott, koszorút helyezett el az áldozatok emlékére, Vlagyimir Nyikolajevics Szergejev, az Orosz Föderáció magyarországi nagykövete, Trócsányi László, igazságügyi miniszter, L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Ilan Mor, Izrael Állam, magyarországi nagykövete és a magyarországi zsidó vezetők, az emlékezés köveit helyezték el az emléktáblánál.
Fotó: Marjai János / MTI
Trócsányi László, a kormányzati portálon megjelent üzenetében úgy fogalmazott – A pesti gettó hetven éve, 1945. január 18-án szabadult fel. Magyarország Kormánya tiszteleg az áldozatok és a túlélők emléke előtt, hitet téve amellett, hogy hazánkban még egyszer hasonló szörnyűségek ne fordulhassanak elő. A múlttal szembenézve Magyarország összefog annak érdekében, hogy országunkban semmilyen nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozó személy ne szenvedhessen el jogsérelmet. Hazánk Alaptörvénye a biztosíték arra, hogy az emberi méltóság és az emberi jogok egyenlően és elidegeníthetetlenül illessenek meg mindenkit. (Felhasznált forrás:Mazsihisz,BPI, MTI, Kormány.hu)
