A jogszabályváltozások nem indokolják a Tesco leépítéseit

Az elbocsátások és a boltbezárások mögött sokkal inkább a társaság anyavállalatának gazdasági nehézségei állnak. Elfogadhatatlan, hogy a Tesco magyarországi menedzsmentje alig burkolt módon a Magyar Kormányra próbálja hárítani annak felelősségét, hogy 560 munkavállalójának felmond, és 13 üzletét bezárja.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelkedése, a márciustól életbe lépő vasárnapi nyitvatartási rend változása, a 2017-től megkövetelt nyereséges működés nem indokolják az áruházláncnál jelenleg zajló leépítéseket. A kormány továbbra is fontos stratégiai partnerének tekinti a Tescót, de önmérsékletre és igazmondásra szólítja fel a társaság magyarországi vezetőit.

Méltánytalan a Tesco magyarországi elbocsájtásokról és üzletbezárásokról szóló bejelentése, mert burkoltan a Magyar Kormányra próbálja hárítani annak a felelősségét, hogy az agresszív terjeszkedési politikája miatt nem tud nyereséggel működni. A Tesco anyavállalatának gazdasági problémái: a 263 millió fonttal (106 milliárd forinttal) túlbecsült nagy-britanniai eredménye, a cég szigetországi vezetőinek lemondása, a Moody’s leminősítése és a társaság részvényeinek szabadesése sokkal inkább indokolják a cégcsoport leányvállalatainál zajló leépítéseket és boltbezárásokat, mint a Magyar Kormány piacvédelmi döntései.

A felelősség vállalása helyett azonban kapóra jött, hogy a kormány átláthatóbbá kívánta tenni a multinacionális cégek működését, és ezt a magyarországi vezérigazgató is elismerte, hiszen azt nyilatkozta: „a boltbezárások mögött az áll, hogy két egymást követő veszteséges év után megtiltja a törvény a napi fogyasztási cikkek árusítását”. Ez a szabály azonban csak 2017-ben lép életbe, vagyis ez a lépés közvetlen módon nincs és nem is lehet hatással a piacra.

A Magyar Kormány stratégiai megállapodás keretében évek óta a dolgozók védelmében és a hazai áruk arányának növelése érdekében működik együtt a Tescóval; ez is igazolja, hogy a multinacionális vállalat a kormány számára fontos stratégiai partner. Ugyanakkor a nyilvános beszámolók szerint a legnagyobb forgalmú kereskedelmi lánc évek óta milliárdos nagyságrendben menti ki hazánkból a magyar emberek pénzén előállított nyereségét, így csökkentve adózás előtti eredményeit, ezzel óriási károkat okozva a költségvetésnek. Ősszel az is kiderült, hogy miért: mert a brit központban mintegy 106 milliárd forinttal túlbecsülték a 2014-re várt nyereséget a ténylegesnél. A kormány nem ért egyet azzal, hogy az angol és a hazai menedzsment által elkövetett súlyos hibák árát a magyar fogyasztóknak kellene kifizetniük, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy növelje a fogyasztók jogbiztonságát, az ellátás színvonalát, és csökkentse a kiskereskedelemben dolgozók kiszolgáltatottságát.