A Mensch Nemzetközi Alapítvány szervezésében
SZENES HANNA EMLÉKNAP
2014. november 7.
Hetven évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki a 23 éves Szenes Hannát, aki a brit hadsereg főhadnagyaként társaival együtt meg akarta akadályozni a magyar zsidók deportálását, és segíteni a Magyarország felett bajbajutott szövetséges pilóták menekülését.
Program:
10:00 óra
Kivégzésének színhelyén, a már régen lebontott Margit körúti katonai fogház helyén (a Mammut 2 bevásárlóközpont jobboldali sarkánál), amely a XX. századi magyar történelemben a terror, a megfélemlítés és a kegyetlenség jelképe volt, emlékezünk Izrael, Magyarország és Nagy-Britannia hősére.
A megemlékezés az esemény védnökének, dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbinak az üzenetével kezdődik.
Megemlékeznek:
Havas Judit előadóművész
Dénes Gábor Balázs Béla díjas filmrendező
Garai Róbert színművész
Masa Anita és Masa Tamás előadóművészek
11:30 óra
Megemlékezés Szenes Hanna emlékköve előtt
Budapest, VII. ker. Jósika utca és az Izabella utca sarkán.
Megemlékeznek:
Szenes Andrea
Zsolnai Júlia színművész
Garai Róbert színművész
13:00 óra
Megemlékezés Szenes Hanna emléktáblája előtt a Dohány utcai zsinagóga sírkertjében, majd a Goldmark teremben.
Megemlékeznek:
Hegedűs D. Géza, Kossuth- és Jászai-díjas színész, rendező
Fekete László, a Dohány utcai Zsinagóga főkántora
Klein Judit előadóművész
A Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola kórusa
Szenes Hanna (Hannah Senesh) 1921. július 17-én született Budapesten. Eredetileg Szenes Anikónak hívták. Zsidó családban nőtt fel, édesapja, Szenes Béla ismert újságíró és színpadi szerző volt. Anikó hatévesen veszti el édesapját, így György (Giora) nevű testvérével együtt édesanyja, Katalin (Katerina) nevelte fel őket.
Szenes egy református lányok számára létesített magániskolába járt, mely (magasabb tandíjért cserébe) katolikus és zsidó tanulókat is felvett. Kitűnő érettségit tett, de továbbtanulását megakadályozták a zsidótörvények, és 1939 szeptemberében kivándorolt Palesztinába, s ekkor vette fel a Hannah Senesh nevet.
Nahalalban, a „Lányok Mezőgazdasági Főiskoláján” szerzett diplomát, majd 1941-ben a Sdot Yam kibuc tagja lett. Ekkor csatlakozott a Haganához, a zsidó védelmi fegyveres szervezethez.
1944. januárjában önként belépett a brit hadsereg SOE (Special Operations Executive, Különleges Akciók Szervezete) ejtőernyős alakulatába. Egyike volt annak a tizenhét magyar zsidónak, akiket a brit mandátum területén az angol hadsereg arra képzett ki, hogy megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását.
Bevetésükre 1944. márciusában került sor. Jugoszlávia felett ejtőernyős ugrást hajtottak végre, a mai Szlovénia területén, Metlika közelében, partizánok által ellenőrzött területen.
Hosszabb várakozás után májusban, a partizánok segítségével, harcolva érték el és lépték át a magyar határt. Szenes Hannát egy csendőrjárőr elfogta, megkínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után a Margit körúti katonai fegyházba vitték. November 6-án a hadbíró – a vádlott jelenléte, s tárgyalás nélkül – meghozta a halálos ítéletet. Másnap agyonlőtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították, és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.
Szenes Hanna egyike a világszerte híres magyaroknak. Műveit húsznál több nyelvre fordították le, és ötven országban adták ki. Hanna, az angol hadsereg hősi halált halt ejtőernyős tisztje, Izrael állam nemzeti hőse. Sorsa, helytállása sok országban tananyag, érettségi tétel.
A Mensch Nemzetközi Alapítvány indítványozta, Magyarország Köztársasági Elnökének hogy Szenes Hanna, – született Szenes Anikó, mártírhalált halt magyar írót, költőt, posztumusz állami elismerésben részesítse.
Bővebb információ:
Geiger András
geigersa@gmail.com
Angyal S. László
4x.aviator@gmail.com
+36 205400556
