Miskolc: Összefogni hazánk egyik legszebb zsinagógáért

Szántó István interjúja Heisler Andrással, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökével
Az utóbbi egy esztendő során a szövetség vezetése rendszeressé tette a vidéki közösségek látogatását.

Miskolcra látogatott Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke az újonnan megválasztott ügyvezető igazgatóval, dr. Kunos Péterrel. Megtekintették az életveszélyesnek nyilvánított, megsüllyedt, omladozó Kazinczy Ferenc utcai zsinagógát majd az ugyancsak százévesnél régebbi imateremben találkoztak a helyi közösséggel.

Minek köszönhető az érdeklődésük? – kezdtük a nem éppen udvarias kérdéssel.

Az utóbbi egy esztendő során a Szövetség vezetése rendszeressé tette a vidéki közösségek látogatását. Részben önálló utakként – mint a Miskolci látogatás, részben a holokauszt megemlékezések kapcsán mintegy tucatnyi közösségnél személyesen is megfordultam. Kunos Péter ügyvezető igazgató munkába állásával párhuzamosan eldöntöttük, hogy ezt a gyakorlatot folytatjuk és igyekszünk felkeresni valamennyi hitközséget. Fontosnak tartjuk a közvetlen személyes kapcsolatok erősítését, fontosnak feltérképezni, miként segíthetünk hittestvéreinknek a végeken. Első közös utunk ide vezetett, mert tudjuk, a zsinagóga kapcsán talán itt a legnagyobb a baj. Össze kell fognunk az ország egyik legszebb vidéki zsinagógájának a megmentésére – ahol ráadásul aktív ortodox közösség működik. Láttuk, az emeleti rész már járhatatlan, s egyre jobban süllyed az épület. Örömmel hallottuk a hitközség elnökétől, hogy a beígért kormányzati segítség mellett már dr. Kriza Ákos a város polgármestere is támogatásáról biztosította a miskolci ortodox hitközséget. Egy biztos ennek az épületnek a megmentése többszörösen túllépi a Mazsihisz anyagi kereteit.

Nemcsak a zsidóságot, a teljes hazai nyilvánosságot megdöbbentette a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség vezetésében végbement választási küzdelem. 

Rögzíteni szeretném, a Mazsihisz ügyvezetője dr. Kunos Péter. A budapesti közösség autonómiája a Mazsihisz számára ebben a kérdésben beleszólást nem engedélyez. Véleményemet több helyen elmondtam, nem kívánom megismételni.

A Mazsihiszen kívül a magyar zsidóságnak már van egy konkurense. Az EMIH, a Chabad mozgalomra épült Köves Slomó rabbi vezette hitközség. Kis létszámú, viszont a kormányhoz közelebb állva egyre nagyobb részt kapnak a költségvetésből. A két szervezet az utóbbi időben talán egyetlen kérdésben került szinkronba, egyaránt tiltakoztak a Szabadság téri megszállási emlékmű felállítása ellen.

Az EMIH számunkra nem konkurencia. Az viszont tény, hogy a Köves Slomó vezette közösség lojálisabb a mostani kormánykoalacíóhoz, s ennek megfelelően nagyobb támogatást kapnak. Nem titok, a Mazsihisz árbevétele három forrásból ered. Az úgynevezett elhagyott, jogtalanul kisajátított zsidó ingatlanok utáni járadékból, a normatív támogatásból és saját tevékenységünk kapcsán keletkező árbevételünkből. A zsidó nyári fesztivál sikeres, folyamatosan nő a zsidó múzeum és kegyeleti helyek látogatottsága.

Furcsa mód, a történelmi egyházak állami protokolljában zsidóság részéről mindig a világi vezetők szerepelnek. A katolikusoknál és a reformátusoknál mindig a főpapok képviselik az egyházat. Mi az oka ennek?

A zsidóság tradicionálisan mindig így szerveződött. Nagytekintélyű országos főrabbink dr. Scweitzer József korára és egészségi állapotára való tekintettel már nem vállalja ezeket a protokolláris találkozókat. Fontosnak tartom a vallási vezetők megjelenését, ezért legutóbb a miniszterelnök meghívására meghívtam Kardos Péter főrabbit is. Mint rabbi, mint holokauszt túlélő őszinte véleményével, autentikus megnyilvánulásaival hasznos tagja volt delegációnknak. Vallási vezetőinket a jövőben „helyzetbe” kell hozni – ezt azonban csak az ő aktív közreműködésükkel lehet megtenni.

Megkerülhetetlen a kérdés, a Mazsihisz és a zsidóság miként viszonyul a Közel-Keleten folyó Izrael és a palesztinok közötti csatározásokhoz?

Nyilvánvaló, hogy mi Izrael állam mellett állunk, miközben minden alkalommal a mindenki számára megfelelő békéért imádkozunk. Izrael önvédelmi jogát senki nem kérdőjelezheti meg. Tragikus, hogy a konfliktusnak civil áldozatai is vannak. De azt is látni kell, hogy a szomszédos Szíriában már kétszázezer halottja van a polgárháborúnak – miközben az európai újságok csak a gázai áldozatokról szólnak. Mi úgy látjuk, hogy a Hamasz fegyvereseit ugyanazok támogatják, akik Szíriában és Libanonban vagy Líbiában szítják az arabokat egymás ellen. Bízzunk abban, hogy világ józanabb fele felismeri, hogy kétszínűség az, amely kétségbe vonja Izrael önvédelemhez való jogát.

Az interjú eredetileg az Észak újságban jelent meg