Kivonulás a Gázai-övezetből ♦ Tárgyalások Kairóban ♦ A 29 napos hadművelet összegzése

Kivonulás a Gázai-övezetből ♦ Tárgyalások Kairóban ♦ A 29 napos hadművelet összegzése

www.ynet.co.il/articles/0,7340,L-4555435,00.html

 

A „Cuk éjtán” hadművelet 29. napján a hadsereg kivonult a Gázai-övezetből, és a hivatalos tűzszünet kihirdetéséig a határ izraeli oldalán állomásozik. A tartalékos állomány egy részének a leszerelése folyamatban van.

A kedden reggel 8 órakor életbe lépett háromnapos tűzszünet tartama alatt Izrael képviselői közvetett tárgyalásokat folytatnak Kairóban egy végleges fegyvernyugvásról.
תפקוד צה”ל בצוק איתן: חמש סיבות לדאגה
ההססנות בכניסה לעומק הרצועה, ההפתעה במנהרות, תקרית הפילבוקס, הנגמ”שים המיושנים והמיגון הלקוי של החיילים. הצבא סיים 29 ימי לחימה וייאלץ לחכות לפני שיידע אם ניצח. בינתיים, הליקויים מעוררים שאלות קשות
צה”ל סיים אתמול (יום ג’), אמנם לא באופן רשמי, 29 ימים של לחימה ברצועת עזה – מחציתם מהקרקע, ומהאוויר ומהים לאורך כל התקופה. גם בלילה התקפלו מאזור הרצועה מאות טנקים, נגמ”שים ותותחים, ובמפקדות החטיבות והאוגדות מתחילים בדיונים ממושכים להפקות לקחים, לתחקורים, וכנראה גם לשינויים ושדרוגים בבניין הכוח של צה”ל בעקבות מבצע „צוק איתן„. 

 

מבצע צוק איתן – כתבות נוספות:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

מול הרצועה יישארו כמה צוותי קרב חטיבתיים וכמה מאות לוחמים, מלבד גדודי הבט”ש, שיגנו על היישובים סמוכי הגדר לפחות בימים הקרובים, עד לסיום מצב הביניים שבו מתנהל המו”מ בין המשלחות בקהיר. הקביעה אם המבצע הצליח או נכשל תימדד לאורך זמן, ולא מחר או מחרתיים. כדאי לזכור את ימי הסקילה (המוצדקת חלקית) שחוותה הצמרת המדינית והצבאית בתום מלחמת לבנון השנייה, מערכה שבמבחן התוצאה הביאה לשקט נדיר בן שמונה שנים בצפון, לעומת שירי ההלל אחרי מבצע עופרת יצוקה, שהוביל להרתעה חלקית וקצרת מועד.

Kétségek

Hivatalos állásfoglalás szerint a hadművelet elérte célját. A közvélemény azonban egyáltalán nem támogatja ezt a nézetet.

A hírek és kommentárok bőségesen taglalják a kivonulás utáni kétségeket.

Izrael hatvannégy hősi halottat veszített ebben a hadműveletben, amelynek három polgári áldozata is volt. Sok fiatal katona szerzett élethosszig maradandó sebesüléseket, a kegyetlen alagút-csaták, a rájuk omló pokolgépes épületek lelki traumáiról nem szólva.
Az utászok harminckét, Izraelbe vezető alagutat felrobbantottak, de feltételezik, hogy két vagy három alagút sértetlen maradt. A Hamasz és más terrorszervezetek birtokában volt rakéták megmaradt egyharmada továbbra is potenciális fenyegetést jelent.
A több, mint négy hétig tartó hadművelet során – amelyet hevessége és az áldozatok magas számát tekintve akár háborúnak is nevezhetünk – legalább 700 fegyveres terrorista halt meg, de lehet, hogy a valódi szám megközelíti az ezret.
A Hamasz gonosz és gyáva politikája – polgári célpontok: iskolák, kórházak és mecsetek közeléből, sőt, ezek területéről történő rakétázás és lövöldözés – ellenére a Gázai-övezetben meghalt mintegy 1700 személy több, mint harmada, esetleg a fele, vagy annál is több – fegyveres volt.
Isten és ember előtt az ő, és csak az ő lelkiismeretüket terheli a 300-ra tehető gyermek-áldozat, ami minden szempontból a legsúlyosabb tragédia. Mégis, a Hamasz egyik legfőbb és legalantasabb fegyvere: a világ elé tárt propagandaképek halott gyerekekről, síró anyákról, romba dőlt városnegyedekről – sikeresnek mondható.

A világ nagyrésze a háborúságot kiprovokáló terror-enklávét tekinti szánandó áldozatnak, és a polgárait, területét védő Izraelt „aránytalan erőt alkalmazó”, kíméletlen agresszornak, sőt, a zsidógyűlöletre amúgyis hajlamos elemek előszeretettel bevetik a „gyermekgyilkos” jelzőt.

*
A hadművelet nem tekinthető befejezettnek. A Hamasz bármikor újrakezdheti az ellenségeskedést, és ebben az esetben a hadsereg is felújítja a támadásokat.
A Hamasz „katonai szárnya” a politikai vezetők többségének az akarata ellenére elfogadta a tűzszünetet – annak ellenére, hogy egyetlen követelésük sem teljesült. Gázaváros és Rafiach egyes negyedei, amelyek rakétás és alagutas terrorakciók kiinduló pontjaiként szolgáltak – romokban hevernek. Újjáépítésük évekig tarthat.
Nem nyithatják meg sem a Rafiách-i repülőteret, sem a gázai tengeri kikötőt. Az átjárók teljes megnyitását Izrael a Gázai-övezet teljes fegyvermentesítéséhez köti, amit a Hamasz elutasít. A humanitárius áruszállítás ugyanakkor zavartalan.
Izrael tehát nem érte el a Gázai-övezet kívánt fegyver- és rakétamentesítését, és korántsem biztos, hogy valamennyi alagút megsemmisült.
Izrael kénytelen lesz a határmenti települések és a Gázai-övezet határa között komoly katonai erőket tartani, egy esetleges alagút-beszivárgás kivédévésére.
Diplomáciai sikernek tekinthető, hogy Egyiptom egyértelműen Izrael mellé állt, és alighanem a kairói diplomáciának köszönhető a tűzszünet elfogadtatása a Hamasszal – vezetői akarata ellenére.
*
A „Szilárd sziklaszirt” hadművelet számokban
A „Cuk éjtán”, vagyis „Szilárd sziklaszirt” kódnévvel jelzett hadművelet volt az eddigiek közül a leghosszabb, a legtöbb halott áldozattal járó és a legköltségesebb.
A július 8-án kezdődött, és 29 napig tartó hadművelet alatt 3356 rakétát lőttek ki Izraelre a Gázai-övezetből. A „Vaskupola” ellenrakéta-rendszer ebből 578 rakétát semmisített meg.
2562 rakéta beépítetlen területre zuhant, 116 rakéta iparövezetet vagy lakónegyedeket ért, míg 119 rakéta a Gázai-övezeten belül robbant.
A Cáhál, az Izraeli Hadsereg 4762 támadást hajtott végre ellenséges katonai célpontok ellen a Gázai-övezet területén. A hadművelet előtt és alatt összesen 82,201 tartalékos kapott behívót.
Izrael katonai vesztesége 64, polgári vesztesége három fő.
A Gázai-övezet embervesztesége 1768 fő, ebből 750-től 1000 főig becsülhető a fegyveresek száma.
Az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezete, az UNRWA szerint 485 ezer lakos kényszerült elhagyni lakhelyét rövidebb-hosszabb időre.
Összesen 10,690 lakás dőlt romba, 141 iskolaépület károsodott, és öt kórházat bezártak.
A hadművelet 29 napja alatt folyamatosan érkeztek izraeli területről a segélyszállítmányok:
1,491 teherautónyi élelem,
220 teherautónyi humanitárius jellegű áru,
106 teherautónyi gyógyszer és orvosi segédeszköz. ◙