Egy különleges tanulmányi versenyt szerveztek a Wesselényi utcában
Sugár Sára, az Amerikai Alapítványi ortodox iskola igazgatónője
Idén az évfordulók esztendeje van, az Ön által vezetett iskola is készül valamivel. Mit lehet erről tudni?
Ebben az évben nagyon sok program szól az országban a Holokausztról, annak 70. évfordulójáról. Az iskolánk és stratégiai szövetségese az Abacusan Stúdió olyan formát választott a megemlékezésre, amivel tanítani akartunk, minél szélesebb rétegét akartuk bevonni a gyerekeknek a megemlékezésbe olyan módon, hogy ez számukra pozitív élményeket, sok új ismeretet, sok elgondolkozást hozzon. Egy országos versenyt hirdettünk a nem zsidó iskolák 7-8., illetve 9-10. tanulói számára a holokauszt évforduló kapcsán. Itt részben a zsidó hagyományokról, a zsidó kultúráról, a magyarországi zsidó életről szerezhettek ismereteket a Holokauszt előtti időszakban. Alaposan meg kellett ismerniük Holokausztot, az oda vezető évek történelmét, de sok új és személyre szóló ismerete is szereztek az embermentő igazak tevékenységével kapcsolatban is.
Mennyien jelentkeztek a versenyre?
Közel 20 iskola jelentkezett, néhányan lemorzsolódtak menet közben, mert nagyon nehéz volt ez a verseny. 3 levelezős forduló és egy budapesti helyszíni döntő volt. A levelezős fordulóknál interneten fellelhető szövegek, illetve videó formájában megjelent életútinterjúk felhasználásával, sok forráselemzéssel voltak megoldhatók.
Ki lett a győztes?
A Sztehlo Gábor Gimnázium lett az első, a második helyet a magyarhomoróki Szabó Pál Általános iskola és a Berzsenyi Gimnázium szerezte meg.
Az iskolák közreműködésével a diákok emlékeztek, állítottak emléket az áldozatoknak. Amikor az évfordulónak vége, marad ebből valami a fejekben?
Azt gondolom igen. Egyrészt azért, mert a feladatok egy része nem ismereteket kért vissza a gyerekektől, hanem például olyan fogalmazásokat, jeleneteket kellett írni, ahol bele kellett képzelniük magukat adott helyzetekbe, emberi konfliktusokba. Például, hogyan reagált az utca kisembere, kinek milyen véleménye volt a deportálásokról. Úgy vélem, ezeknek a feladatoknak a megoldása beleérzést kívánt.
Az Önök diákjai hogyan vettek részt a versenyben?
Leginkább a szervezésben segítettek, de ők is megértették, hogy ezt a nem zsidó iskoláknak szerveztük. A döntőben találkozhattak a versenyzőkkel, beszélgettek velük, megismerkedtek egymással a gyerekek. Mindenki láthatta, hogy élő közösség a mienk.
Önökön kívül kik szervezték még a versenyt, kik támogatták?
Több olyan szervezettel, amelyik a Holokauszt és a pedagógia kapcsolatát erősíti, így a Centropával, a Zachor Alapítvánnyal, a Kaliforniai Egyetem Shoah Alapítványával, a Magyar Zsidó Levéltárral. Ami a támogatókat illeti, az emlékév kapcsán kapott támogatást az Abacusan Stúdió a megrendezésre, de kaptunk támogatást Erzsébetváros Önkormányzatától is, de támogatott minket Izrael állam Nagykövetsége, Svédország Nagykövetsége, az Olasz Intézet, a gyereke jóltartását a Semes Pékség segítette, és a torta.hu.
Köszönöm a beszélgetést.
Az interjú a 2014. május 16-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Breuer Péter
