,,Életutak-pályaképek”- a konferenciasorozat második állomása
A Kúria és a Magyar Nemzeti Levéltár 2013-ban indította útjára az „Életutak – pályaképek” című konferencia-sorozatot, amelynek célja a kúriai elnökök életútjának és hivatali működésük történelmi korszakának bemutatása. A konferencia-sorozat második szakmai tanácskozására 2014. február 20-án 10.00 órakor kerül sor a Magyar Nemzeti Levéltárban.
A Kúria és a Magyar Nemzeti Levéltár egy olyan közös vállalkozásba fogott, amely a maga nemében páratlan együttműködést takar. Az eddigiek folyamán nem volt arra példa, hogy a bírósági szervezet csúcsa és a bíróságok történetének iratanyagát őrző Nemzeti Levéltár együtt próbálja meg feltárni a Kúria múltját, illetőleg a kúriai elnökök élettörténetét, tevékenységét. A nagyszerű együttműködés először 2013 júniusában öltött testet, amikor a Kúria Dísztermében közös konferencia keretében a bíróságok 18. századi történetéből, illetőleg a Majláth Györgyről, a Kúria első elnökéről és a Kúria utolsó időszakáról, szétveréséről kaphattunk pillanatképeket.
2014. február 20-án a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épülete ad otthont az újabb konferenciafordulónak, amely szintén egy 18 századi témával kezdődik, hogy azután az érdeklődők későbbi korok kúriaelnökeinek munkásságaival ismerkedjenek meg. Ez alkalommal Perczel Béla, Nárai Szabó Miklós, és a nyilas korszakhoz kötődő Szemák Jenő kúriai elnökök tevékenységét mutatják be a konferencia előadói. Végül az ’50-es évek első felének történetébe kaphatunk betekintést. A magyar ítélkezésnek ez az egyik legsötétebb időszaka, de a szervezők úgy vélik, mégsem tekinthetünk el a megismertetésétől.
A két intézmény vezetőinek köszöntői után a következő előadások hangzanak el:
Kulcsár Krisztina főlevéltáros a mosonmagyaróvári Habsburg ág megalapítójának
tekinthető Albert Kázmér szász-tescheni herceg tevékenységéről tart előadást. Albert Mária
Terézia lányát, Mária Krisztinát vette feleségül. E házasság segítségével fényes karriert
futott be és többek között a hétszemélyes tábla vezetője is volt 15 éven keresztül. Mivel
saját gyermekük nem született, II. Lipót császár egyik fiát, Károly főherceget fogadták
örökbe, aki örökölte birtokukat és vagyonukat. Albert hercegre ma egy budai városrész,
Albertfalva is emlékeztet.
|
Bódiné Beliznai Kinga jogtörténész, egyetemi adjunktus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának oktatója két kúriai elnök életútját mutatja be a hallgatóságnak. Perczel Béla 1884 és 1888 között volt a Kúria elnöke, halála után pedig Szabó Miklós töltötte be a magas pozíciót 17 éven át. A nagy történelmi múltú családdal rendelkező, korábban igazságügy-miniszter és képviselőházi elnök Perczel Béla és a hosszú bírói gyakorlat után a bírói szervezet élére került Szabó Miklós tevékenysége jól kiegészítette egymást, és a magyar bíráskodás folyamatosságát is bizonyítja. Zinner Tibor jogtörténész, a Kúria nyugalmazott főosztályvezetője egy sokkal zűrzavarosabb időszakba enged bepillantást. Előadásának tárgya a rövid ideig kúriai elnöki posztot betöltő Szemák Jenő tevékenysége volt. Ismeretes, hogy Szemák Jenő Szálasi Ferenc országlása alatt lett a Kúria elnöke, és e rövid pár hónap alatt folyamatosan csökkenő apparátussal, a kúriai székhely Sopronba helyezésével egy menekülő szervezet vezető bírója volt egy jogbiztonság nélküli időszakban. A háború után szélsőjobboldali tevékenysége miatt a Népbíróság halálra ítélte, amit azonban távollétében nem tudtak |
|
végrehajtani. |
A konferencia utolsó előadását Gaálné Barcs Eszter levéltáros tartja, aki az 1950-es évek átalakult viszonyait mutatja be a konferencia résztvevőinek. Az előadás folytatása az előző konferencián elhangzott beszédnek, amely a Kúria felszámolásának a folyamatát mutatta be. A mostani konferencián a kommunista bírói szervezet kiépítésének és működésének első éveit láthatjuk, amelynek az újonnan létrehozott Legfelsőbb Bíróság másodelnöke, Jankó Péter meghatározó személye volt. Vezetése alatt a bíróságok a Rákosi rendszer kiszolgálóivá süllyedtek. A bírói szervezet elveszítette függetlenségét, a megfélemlítés egyik eszközévé vált.
A tanácskozás résztvevői megtekinthetik a Kúria történetét bemutató vándorkiállítást is, amelynek anyaga konferenciáról-konferenciára bővül, és remélhetőleg a jövőben is gazdagodni fog. A kiállítás tablóinak segítségével a látogatók a levéltár dokumentumaiból, okiratokból, ítéletekből, korabeli újságrészletekből, szemelvényekből ismerhetik meg a törvénykezés működését, az igazságszolgáltatás történetének egy-egy korszakát. A konferencia ideje alatt több forrást is eredetiben láthatnak a résztvevők.
