Gyurcsány: a magyarok túlnyomó többsége nem nukleárisenergia-ellenes
Kalocsa, 2014. február 18., kedd (MTI) – A magyar lakosság túlnyomó többsége nem nukleárisenergia-ellenes – mondta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke kedden Kalocsán. Hozzátette, hogy ő maga sem az, de hiányolja a vitát a paksi bővítés ügyében.
A Demokratikus Koalíció elnöke az Összefogás lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a magyar lakosság többsége „pragmatikusan gondolkodik”, ezért nem ellenzi a nukleáris energia felhasználását, valamint – hozzá hasonlóan – nem is oroszellenes. Az egykori miniszterelnök emlékezetett arra, hogy ő mindig azt mondta, „valószínűleg az atomenergia az egyik legjobb választás”, és nem változott meg a véleménye a fukusimai katasztrófa után sem.
Hangsúlyozta azonban, hogy Paks bővítéséről 2020-ig kell dönteni, utána még van 12 év, és ennyi „a szakma szabályai szerint” elegendő a blokk felépítésére. „Hova siettünk, miért nem beszéltük meg?” – tette fel a kérdést a DK elnöke, aki a „normális vitát” hiányolta Paks ügyében. „Át voltunk verve, pedig lehet, hogy ez a legjobb megoldás” – fogalmazott.
Ma már nem tudja, hogy kell vagy sem népszavazás Paksról – mondta, hozzátéve, hogy szerinte ha a lakosság nem követeli ki a népszavazást, akkor a döntést a parlamentnek kell magára vállalnia, „de normális körülmények között”.
Gyurcsány Ferenc a sajtótájékoztatón bemutatta Niedermüller Péter kulturális antropológust, az Összefogás jelöltjét a Bács-Kiskun megyei 3-as választókerületben.
Kitért arra, tudatában vannak, hogy ez nem könnyű vidék a baloldal számára, mert „történelmi, szociológiai tradíciók alapján régóta erősebb itt a konzervatív, jobboldali gondolkodás”. A választókerületben meghatározó mezőgazdaságról azt mondta, hogy az 1970-es, 1980-as években a magyar falu jobban fejlődött, mint a város. Akkor a háztáji gazdaságok, a téeszek és az állami gazdaságok kitűnően működtek együtt, és ennek következményeként a magyar lett Európa egyik legfejlettebb mezőgazdasága.
A rendszerváltozás történelmi tévedésének nevezte a mezőgazdasági nagyüzemek felszámolását és azt a mítoszt, amely „azóta csapdában tartja a vidéket”, hogy kizárólag családi gazdaságokra lehet építeni a magyar mezőgazdaságot.
Álláspontja szerint át kellene lépni egy ideológiai dogmát, azt, hogy lehet-e társas vállalkozásnak földtulajdona Magyarországon. A teljes jobboldal nem ért egyet a társas vállalkozások földtulajdon-szerzésével, „sőt bizonyos értelemben hazaárulásnak tekinti”, és azzal riogat, hogy akkor a külföld kezébe kerül a föld – mondta. Hozzátette: de nem ez az igazi ok, hanem az, hogy a városi, fővárosi „újtulajdonosi réteg, így akarja olcsón megszerezni” a földet.
Kérdésre válaszolva azt mondta: a baloldal bátortalan volt földügyben, nem mert megküzdeni a jobboldallal. Szerinte békésen együtt kellene élniük a mikro-, a kis-, a közepes és a nagy gazdaságoknak, mert „ebben az ügyben a kádári kompromisszum jó kompromisszum volt”.
A lakossági fórumot a város színháztermében tartották, ahol mintegy háromszázan voltak jelen. Gyurcsány Ferenc a sajtótájékoztatón azt kérte, hogy az újságírók csak az előadásán és Niedermüller Péter bemutatásán legyenek jelen, a nézői kérdések idejére hagyják el a színháztermet.
