ORBÁN:„MUTASSUK MEG, HOGY A MAGUNK ÚTJÁT FOGJUK JÁRNI!”

A kormányfő a Millenáris Teátrumban tartott évértékelő beszédében úgy fogalmazott, „nincs hálásabb feladat, mint olyankor találkozni, amikor jó híreket oszthatunk meg egymással”. Jó híreket arról, hogy Magyarországon negyven év után először csökken a rezsi, arról, hogy nő a foglalkoztatottság, arról, hogy évtizedek óta nem volt ilyen alacsony az infláció, arról, hogy stabilan növekszik a gazdaság. Arról, hogy mindenki tartós növekedést jósol nekünk, sőt, még magasabbat, mint mi magunk. Arról, hogy mi vittük véghez a második legnagyobb minimálbér-emelést  Európában, így nálunk növekszik az emberek keresete. Arról, hogy Magyarország meg tudja védeni, sőt valamelyest növeli is a nyugdíjak értékét, arról, hogy a pénzügyeink stabilak, évek óta három százalék alatt tartjuk a hiányt – sorolta.

A kormányfő hangsúlyozta, négy évvel ezelőtt nem csupán arra vállalkoztak, hogy előállítanak néhány értékes gazdasági eredményt. A hajdani kaiser világa, „a minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve” még várat magára Magyarországon – jegyezte meg.

Kiemelte, négy év távlatából már látjuk, hogy 2010-ben valójában rendszerváltás történt, 20 év alatt a második. Leváltottuk azt a rendszert, amely a kommunizmus megdöntése után épült fel, aminek a felépítésében mi is részt vettünk, amit korábban sikertelenül próbáltunk megjavítani – tette hozzá, utalva arra, hogy az első Orbán-kormány négy éve nem volt elegendő erre. Felidézte, 1998-ban azt hirdették meg: több mint kormányváltás, kevesebb, mint rendszerváltás. Ennyire futotta az erőnkből – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, visszajöttek a szocialisták és az „oldalkocsis liberálisaik”, és 2010-re tönkrevágták az országot.

Emlékeztetett rá, tízmillió emberből csak 3 millió 600 ezer dolgozott, és csak a fele fizetett adót, százezrek számára hiányzott az emberi méltóság alapját adó munka, és egyre nőtt azok száma, „akik nem a gyerekeikért, hanem a gyermekekből, a gyermekek után járó segélyekből éltek”. A munkának nem volt becsülete és tisztességes bére, a nyugdíjak zsugorodtak, a rezsi folyvást nőtt, a szolgáltatók gátlástalanul visszaéltek erőfölényükkel, százezrek rekedtek devizacsapdában, mert a bankok lépre csalták őket – sorolta. Szavai szerint a vállalkozók vergődtek a sok adó miatt, a bankok pedig inkább pénzügyi spekulációkkal akartak pénzt keresni, semmint tisztességes hitelezéssel. Orbán Viktor szerint ebben az időszakban a legtöbb ember úgy érezte, a lelkét is kidolgozza. Hogyan jutottunk ilyen mélyre? – tette fel a kérdést.

Rámutatott, 1990 előtt az államban testesült meg az elnyomás és a megszállók kiszolgálása, ezért az államot tekintettük fő ellenségnek. Úgy vélekedett, ezért az első rendszerváltás eredményeként egy saját polgárait megvédeni képtelen, a közösség érdekeit képviselni alkalmatlan állam született meg.  A kommunista állam szétbontása megtörtént, de a magyar állam újjászervezése elmaradt – szögezte le. Hangsúlyozta, a nemzetnek és a nemzeti érdeknek nem volt sem megtestesítője, sem képviselője, helyette a fékek, az ellensúlyok és a szabad piac nevében a „labancok és megbízóik kényük- kedvük szerint alakították a dolgokat Magyarországon”.

2010-ben már látszott, hogy a posztkommunista rendszer nem tudta bebizonyítani gazdasági, társadalmi és morális fölényét a régivel szemben. Az ország úgy érezte, hátrább és lejjebb kerültünk, amíg 2010-ben be nem telt a pohár, és újabb rendszerváltás mellett döntöttünk – jelentette ki. Ennek kapcsán kiemelte, mindent újra kellett értelmezni, tervezni és alkotni, és az erős Magyarországot kellett célul kitűzni. A miniszterelnök elmondta, ennek jegyében volt szükség az új alaptörvényre is. Köszönet Schmitt Pálnak – jegyezte meg.

Emellett helyre kellett állítani a szuverenitást és a nemzeti érdekek védelmét a külső és nemzetközi erőcsoportokkal szemben. Rendet kellett teremteni, hogy megvédhessük magunkat a katasztrófák, a bűnözők, a spekulánsok, szélhámosok, vagyis a biztonságos és becsületes élet ellenfeleivel szemben – fogalmazott.  Új szerződést kellett kötni a városainkkal és a falvakkal – utalt az adósságátvállalásra, illetve arra, hogy az iskolák és a kórházak állami fenntartásba kerültek. Szólt arról is, hogy új gazdasági megállapodást kellett kötni az állam és az emberek között, be kellett vezetni a méltányos közteherviselés elvét. Ezért hoztuk létre a bankok és multik adóját, a családi adórendszert, a rezsicsökkentést, a béremeléseket és a közmunkát – jegyezte meg.

A kormányfő felhívta a figyelmet, egy sikertelen és gyenge országban az emberek sikere is ritka, csak keveseknek jut osztályrészül. 2010-ben ezen kellett változtatni, ez volt a második rendszerváltás lényege, a közösség megerősítését emeltük a legfőbb céllá – szögezte le. A sikeres Magyarország feltétele az erő, csak akkor kaphat az emberek többséges esélyt a jólétre és a sikerre, ha életerős államuk és cselekvőképes kormányuk van – jelentette ki. Hozzáfűzte, a Fidesznek és a KDNP-nek az lett a küldetése, hogy 20 év alatt kétszer váljon rendszerváltó erővé.

Beszélt arról is, hogy a második rendszerváltás ténye önmagában cáfolja azt a feltételezést, hogy az emberek ne akarnának részt venni a politikában. A miniszterelnök szerint az emberek tömegesen állnak készen, ha olyan ügyekben és olyan ügyekért kérik a részvételüket, ami fontos számukra. Példaként a rezsicsökkentés megvédéséért indított aláírásgyűjtést és a békemenetet említette.

Ma két út áll előttünk: itt a második a rendszerváltás, ott a posztkommunista rendszer; a jövő és a múlt – hangsúlyozta. A kormányfő megjegyezte, érdemes a baloldal és a rendszerváltás kapcsolatát is megvitatni. Ennek szimbóluma az éhségmenet élén menetelő pártvezető, aki közben százmilliókat meneteltet ki külföldi számlájára – utalt Simon Gáborra.

Orbán Viktor ugyanakkor arra kért mindenkit, annak ellenére, hogy a baloldal a saját bajaival birkózik, „legyünk észnél”. Sose felejtsük el, a modern demokráciában mindenről az emberek, a választók mondják ki a végső szót, 2010-ben is így volt, és most is így lesz – hangsúlyozta.

A kormányfő szerint válaszolni kell arra a kérdésre is, hogy helyes döntés volt-e, hogy a kétharmados választási felhatalmazást nem az előző rendszer „foltozgatására, kiigazítására fordították, és nem kerestek alkut a posztkommunista rendszert védelmező baloldallal és a külföldi érdekcsoportokkal, hanem Magyarország teljes megújítását választották. A kérdés nem jogi természetű, hanem erkölcsi – húzta alá.

Orbán Viktor hangsúlyozta, egy ország, egy nemzeti közösség megújítására, teljes újjászervezésére vállalkozni nemcsak bátorság, erő, hanem elsősorban erkölcsi felelősség kérdése is. A választók ránk bízták az ország gyarapítását, és számon is kérik, hogyan sáfárkodtunk vele; kihoztuk-e belőle a lehető legtöbbet. Mi a kétharmados győzelmet,  kormányzati hatalmat nem megérdemelt sikernek tekintettük, hanem megbízatásnak és felhatalmazásnak, amit a köz javára kell használnunk, és amivel majd el is kell számolnunk – fűzte hozzá a kormányfő. Ha másként teszünk, hűtlenek és méltatlanok lettünk volna – szögezte le.

A miniszterelnök arról is beszélt, kényelmesebb lett volna az életünk kevesebb támadás, gyalázkodás nélkül, és sok-sok elismeréstől a posztkommunizmus haszonélvezőitől, de nekünk nem kellett se a tál lencse, se a harminc ezüst, se a közös gyékény.

Orbán Viktor leszögezte: egy nagy, felívelő korszak küszöbén állunk, ezt kell most átlépnünk együtt, minden magyarnak. Hogy átléphessük, ki kell tartanunk a keresetlen, világos és egyenes beszéd mellett. Nem szabad visszacsúsznunk a hímezés-hámozás, egyfelől-másfelől világába, ahol egy ordas nagy hazugságról azt mondják, hogy nem bontották ki az igazság minden részletét, és ahol a képünkbe vághatják: hazudtunk reggel, éjjel, meg este – tette hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta, csak olyan nép boldogulhat, melynek van önbecsülése. Az elmúlt négy évben óriásit fordult a világ; mi, magyarok újra hinni kezdtünk magunkban, lassan visszatér az önbizalmunk is. A kormányfő felidézte a vörösiszap-katasztrófa leküzdését, az ezt követő újjáépítést, a dunai árvíz elleni sikeres védekezést, valamint a brüsszeli bürokraták támadásait a bankokat és multikat érintő különadók miatt, és az erre válaszul adott békemenetet. Mindhárom esetben úgy érezhettük, hogy nálunk hatalmasabb erőkkel kerültünk szembe, melyek ellen nincs is esélyünk. De mindhárom esetben legyőztük a félelmünket – szögezte le a miniszterelnök.

Elegünk lett abból a politikából, mely mindig csak azt lesi, hogy miként feleljünk meg a nyugatnak, a bankároknak, a nagytőkének, a külföldi sajtónak, hogyan tegyük fel első szóra a kezünket, mint akinek nincs múltja, önérzete, önálló akarata, mintha nem volna saját ítélőképességünk, kultúránk, történelmünk – jelentette ki Orbán Viktor. Az elmúlt négy évben legyőztük a hajbókoló, szolga-mentalitást. Újra van önérzetünk, önbecsülésünk és önbizalmunk, vagyis Magyarország többé nem hagyja magát – tette hozzá.

A kormányfő aláhúzta, ma már mindannyian láthatjuk, hogy többségben vannak azok, akik tudják, hogy küzdeni kell, akik elszántak, hogy változtassanak az életükön, akik nem alkusznak meg a sors csapásaival, akik nem segélyt, hanem, munkát követelnek, és előbbre akarnak jutni, akik a legnehezebb helyzetekben is felveszik a kesztyűt. Ha valamire, akkor erre nyugodtan mondhatjuk: igazi forradalom és rendszerváltás – fűzte hozzá.

Orbán Viktor kiemelte, Magyarország lelkében és szellemében is megfiatalodott, ez már nem az az ország, mely négy évvel ezelőtt volt. A kormányfő szerint ki gondolta volna négy éve, hogy éppen hazánknak lesz ereje ahhoz, hogy megadóztassa a bankokat, multikat, és csökkentse a rezsit. Ki gondolta volna néhány éve, hogy Magyarország tudja letörni az inflációt, 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt, növelni tudja a foglalkoztatottságot, emelni a béreket, stabil gazdasági növekedést elérni?  Ki gondolta volna néhány éve, hogy éppen Magyarország lesz képes hazaküldeni az IMF-et, és a saját lábára állni? Ki gondolta volna néhány éve mindezt arról az országról, melyet akkor Görögországgal együtt emlegettek, és azt jósolták, hogy összeomlik és csődbe kerül? Ki gondolta volna, hogy a durván támadott magyar megoldásokat mások is átveszik? – sorolta a miniszterelnök.

Orbán Viktor leszögezte: ez egy másik Magyarország. Azzal, hogy megváltoztattuk a jelenünket, megváltoztattuk a jövőnket is. Más jövőnk lesz, mint amilyet a londoni és brüsszeli jósdák „papjai” jövendöltek nekünk. Már ha a szavazók is úgy akarják – jegyezte meg.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, sok csatát megnyertünk, de a háborút még nem; csak annyi történt, hogy a hátrálásból átmentünk támadásba. Leszögezte: téved, aki azt gondolta, mi robbantottuk ki ezt a konfliktust. Amikor 2010-ben kormányra kerültünk, az már javában folyt a multik és fogyasztók, a bankok és a devizahitelesek, a monopóliumok és a vásárlók között, és mi, magyarok mindenhol vesztésre álltunk.

2010-ben azt kellett eldöntenünk, hova állunk a ringben, és mi a piros-fehér-zöld sarkot választottuk – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő aláhúzta, az erőviszonyok azóta megváltoztak, több menetet is megnyertünk, de a küzdelemnek még nincs vége. Orbán Viktor kitért arra is, negyedmillióval többen dolgoznak, mint négy éve, de még mindig sok dolgozni akarónak nincs munkája. Kevesebbet kell fizetni a gázért, villanyért, távfűtésért, de még mindig többet, mint ami igazságos lenne. Lassult a népességfogyás üteme, de még mindig fogyatkozunk, mert segélyezésre nem lehet jövőt építeni, devizaadósságra gyereket vállalni. Nőtt a minimál-és átlagbér, de hol vagyunk még a biztonságtól és a kényelmes élettől – sorolta a miniszterelnök.

A kormányfő leszögezte: meg kell védeni mindazt, amit eddig elértünk. Ne engedjük, hogy újra elvegyék, amiért a magyar emberek kínkeservesen megdolgoztak. Ne hagyjuk, hogy elvegyék a rezsicsökkentést, a gyermekek után járó adókedvezményt, a bérek növekedését, a gyed extrát, az édesanyák támogatását, az időskor biztonságát – húzta alá. Orbán Viktor szerint ingyen ezután sem fogunk kapni semmit, csak azt, amit magunknak kiharcolunk. Az elmúlt években ezt tettük, és jól tettük. Ebből most is erőt meríthetünk – jegyezte meg.

Történelmi lehetőségek nyílnak a számunkra, miután egész Közép-Európa felértékelődik. Általános egyetértés, hogy régiónk a fellendülés korszaka elé néz. Célul tűzhetjük ki: Magyarországon a munka után még kevesebbet kelljen adózni, nálunk legyen a legolcsóbb energia egész Európában – húzta alá Orbán Viktor. El tudjuk érni, hogy mindenki, aki dolgozni akar, az dolgozhasson, és tisztességgel megélhessen a munkájából, és eljuthatunk oda, hogy minden fiatal esélyt adó, jó iskolába járhasson. Képesek leszünk eljutni oda, hogy minden fiatal annyi gyermeket vállalhasson, amennyit szeretne.

Nagyon sok van még ebben az országban. Sokkal több, mint azt bárki gondolná. Nem szabad hagynunk, hogy az irigyek lebeszéljenek, a kishitűek eltérítsenek, az ellenérdekeltek elbizonytalanítsanak bennünket – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök szavai szerint „valójában minden küzdelem, minden támadás és kilőtt golyó mögött ugyanaz a szándék rejlik, legyen szó rezsiharcról, bankadóról, alkotmányról vagy bármi másról.” Az a kérdés, hogy Magyarország a küzdők és a győztesek országa lesz-e, vagy jönnek újra a megalkuvók. Az a kérdés, hogy megelégszünk-e azzal, ami jut, vagy megküzdünk azért, ami jár. Az a kérdés, erős ország leszünk-e, amelyet nem lehet semmibe venni, vagy gyenge, amely kullogva elhordja az irháját, és mindig a rövidebbet húzza – tette fel a kérdést Orbán Viktor.
Megjegyezte, most van itt az ideje, hogy „összekapaszkodva és egymást bátorítva belépjünk abba a jövőbe, amiért az egész ország négy éve dolgozik.”Mutassuk meg újra áprilisban, hogy erősek és egységesek vagyunk. Mutassuk meg, hogy nem gazsulálunk senkinek. Mutassuk meg, hogy a magunk útját fogjuk járni – jelentette ki a kormányfő, aki szerint „ha nem mi irányítjuk a saját életünket, akkor valaki más fogja.” Mit kell tennünk ötven nappal a választások előtt? Fújjátok meg a kürtöket és nyergeljetek, mert holnap reggel indulunk. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – zárta beszédét Orbán Viktor.