Merkel: a török EU-csatlakozás nyílt végű folyamat
Törökország uniós csatlakozási tárgyalása nyílt végű folyamat, nem eredményezi feltétlenül a tagság megszerzését – mondta a német kancellár kedden Berlinben a török kormányfővel folytatott megbeszélése után.
Angela Merkel megerősítette: továbbra is kételkedik abban, hogy Törökország teljes jogú tagságot szerezhet az Európai Unióban.
Ugyanakkor a tárgyalásokat folytatni kell, és meg kell nyitni az igazságszolgáltatás függetlenségéről és az alapjogok védelméről szóló fejezeteket – mondta a kancellár Recep Tayyip Erdogannal közösen tartott sajtótájékoztatóján, utalva az ankarai kormányt megrengető korrupciós botrányokra, valamint az igazságszolgáltatásban és a rendőrségen indított tisztogatásokra.
A török miniszterelnök a tájékoztatón elsősorban azt emelte ki, hogy országának több támogatásra van szüksége a szíriai menekültek ellátásához. Eddig 700 ezer menekültet fogadtak be, ellátásukra több mint 2 milliárd dollárt fordítottak, az ENSZ-től viszont 130 millió dollár hozzájárulást kapott – fejtegette.
Merkel ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy a német kormány két minisztere hamarosan felkeresi a törökországi menekülttáborokat, hogy megvizsgálják a további támogatás lehetőségeit.
A 3 milliós németországi török közösség a két országot összekötő híd szerepét tölti be – hangsúlyozta Merkel a kétoldalú kapcsolatokról szólva. A nagykoalíciós kormány programjában szerepel a kettős állampolgárság intézményének kiterjesztése, aminek révén a török származású fiataloknak nem kell választaniuk a két ország között, hanem a német és a török állampolgárságot is felvehetik – tette hozzá.
Elmondta: tárgyaltak az asszimiláció körüli vitáról. „Túlléptünk ezen, megállapítottuk, hogy senki nem akar ilyesmit” – emelte ki Angela Merkel. A vita Erdogan egy korábbi beszéde nyomán bontakozott ki, a török kormányfő azzal vádolta meg Németországot, hogy az integráció helyett az asszimiláció politikáját követi, vagyis a török közösség tagjait a nemzeti öntudatuk feladására kényszerítve be akarja olvasztani a többségi társadalomba.
Erdogan ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatón nagyra értékelte, hogy már nemcsak a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban tevékenykednek török származású képviselők, hanem Aydan Özoguz bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős tárca nélküli miniszter személyében a kormánynak is van török származású tagja.
A török miniszterelnök a kancellárral folytatott megbeszélés előtt előadást tartott a Német Külpolitikai Társaságban (DGAP). Hangsúlyozta, hogy országa az uniós tagság megszerzésére törekszik, de az EU-nak is éppen úgy szüksége van Törökországra, mint Törökországnak az EU-ra. „A 21. század folyamatait nem lehet Törökország nélkül alakítani” – mondta Recep Tayyip Erdogan, rámutatva egyebek között arra, hogy a csaknem 77 milliós ország gazdasága gyors ütemben növekedik.
A decemberben kitört korrupciós botránnyal és a tisztogatásokkal kapcsolatban elutasította a bírálatokat. Leszögezte, hogy a török kormány elkötelezett a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és a hatalmi ágak szétválasztása mellett, és megteszi a törvényes rend fenntartásához szükséges lépéseket.
A török miniszterelnök berlini látogatása zárásaként, kedd este beszédet mond több ezer németországi török előtt. A rendezvényt egy németországi török egyesület szervezi, amely közel áll Erdogan pártjához, az AKP-hez. Megfigyelők szerint az esemény választási rendezvény, hiszen Erdogan valószínűleg indul az augusztusi elnökválasztáson, amely az első közvetlen államfőválasztás lesz az országban, és a török állampolgársággal rendelkező németországi törökök is részt vehetnek rajta.
Törökország 1987-ben nyújtott be tagfelvételi kérelmet az EU-hoz. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek. A 35 fejezetből eddig egyet sikerült lezárni. A tárgyalásokat egyebek között az hátráltatja, hogy Törökország nem ismeri el az uniós tag Ciprusi Köztársaságot.
