Kisebbségi Sajtófókusz

ò  A Szabadság és Reform Intézet (SZRI) Magyarország és az Európai Unió a cigányokkal együtt egységes, értékes egész címmel konferenciát rendez 2013. október 4-én, pénteken 11:00-13:30 között a CARION Centerben (Budapest, Bécsi út 25.) A konferencián való részvétel díjtalan, feltétele azonban a 2013. szeptember 30-ig történő előzetes regisztrálás az info@szri.hu e-mail címen.

ò  A határon túli magyar irodalom napjai péntektől Székesfehérváron – Szent István lesz a központi témája A határon túli magyar irodalom napjainak, amelyet október 4-től 7-ig rendez meg a Vörösmarty Társaság Székesfehérváron (MTI)

 

ò  „Akkor voltam Orbán házigazdája, amikor nem volt divat„ – „Nem is olyan sok pénz az a 1,3 milliárd forint, amit a kormány a Nemzetstratégiai Kutatóintézetre betervezett, mert óriási a baj a határon túli magyar közösségekben” – állítja a hvg.hu-nak adott interjújában Szász Jenő. Az intézmény vezetője, egykori erdélyi politikus szerint a trianoni utódállamoktól nincs mit várni, ezért megint Budapestről kell integrálni a külhoni magyarokat. Állítja, a szórványmagyarság áttelepítésével kapcsolatos mondatait – amiért az RMDSZ-szel és Tőkés Lászlóval is szembekerült – ártó szándékkal forgatták ki, fel sem merül benne az áttelepítés. Orbán Viktorral közel 20 éves a barátságuk, félszavakból is megértik egymást – „…Valóban hosszú évek óta és jó néhány intézményben folynak különböző kutatások. Többféle forrásból, sokféle céllal és sokféle eredménnyel. Közös jellemzőjük, hogy a mai Magyarország területére korlátozódnak, és így sohasem álltak össze jövőképvezérelt nemzetstratégiává és eredményes akciósorozattá. A tudományos műhelyek kutatási eredményeiből, a sok jó szándékú kezdeményezésből sajnos kevés vált a politika számára érthetővé és hasznosíthatóvá. Székelyudvarhelyiként ezt pontosan láthattam. Nekünk az a dolgunk, hogy ez megváltozzon. Nem konkurensei, hanem partnerei vagyunk a tudományos műhelyeknek, mi valamennyiük munkáját előbbre fogjuk vinni azzal, hogy a közös eredményeket közvetlenül a döntéshozók asztalára tesszük… A külhoni magyarság többleterőforrás. Nemcsak mint „humánvagyon”, hanem közgazdasági értelemben is az, hiszen Székelyföld amellett, hogy különleges erőforrás a magyar gazdaság számára, belső kapu is egy huszonhatmilliós román piacra. Kárpátalja, a Felvidék vagy a Vajdaság egyben és külön-külön is szintén gazdasági, üzleti lehetőség. A Kárpát-medence piaci szempontból óriási lehetőség a magyar közösség számára. Ma még mi vagyunk itt a legtöbben. A pragmatikus érvek mellett persze magasztos és nehéz feladatot is kaptunk. Át kell itatni a társadalmat, a külhoni magyarság elitjét és a magyar közigazgatást is a nemzeti integráció gondolatával. Ha újságíró lennék, ezért én azt kérdezném, miért csak most jött létre, de miért csak 100 fővel; milyen erőforrásaik lesznek, és azt, hogyan lehet áttörést elérni majd a nemzetegyesítés ügyében…” (HVG)

ò  Orbán-szobor ledöntése: kiakadt több ellenzéki – Elítélte az Orbán-szobor vasárnapi ledöntését az MSZP, a Liberálisok és a Szocdemek képviselője is (HVG)

ò  Választás, ellenzéki bojkottal – Az MSZP politikusainak és az Együtt-PM szövetség független képviselőinek bojkottja ellenére megválasztotta tegnap az Országgyűlés kétharmados kormánypárti többsége a választások lebonyolításáért felelős – az eddigi Országos Választási Bizottság (OVB) szerepét átvevő – Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hét, az államfő által jelölt tagját és a három póttagot (Nszv)

ò  Jön a totális agymosás? – „Nincs nyugalom az iskolákban. A szeptembertől bevezetett fideszes agyszülemények teljesen felforgatták a gyerekek, a szülők és a pedagógusok életét. A tankönyvek kiosztása még mindig nem rendeződött, az órarend sok helyen nincsen meg, a mindennapi testnevelést nem lehet mindenhol elvégezni, az egész napos iskola meg, úgy ahogy van, megbukott” – írja közleményében Bangóné Borbély Ildikó (Nszv)

ò  Költségvetés: mit titkol a kormány? – „2015-től leáll a rezsicsökkentés. A kormány a választások után határozná csak meg a következő évi hiánycélt” – ez is kiderül a költségvetésből (Nsz)

ò  Összejött a tízezer aláírás Iványi Gábornak – „Határidőre több mint tízezren nyilatkoztak arról, hogy tagjai a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek” – tájékoztatta szerkesztőségünket Iványi Gábor lelkész, a szervezet vezetője. A felekezet honlapját közben hackertámadások érték (Nsz)

ò  Bajai választási csalás: íme, az ítélet – „Kampánycsendsértés történt Baján, emellett egy fontos választási alapelv, az önkéntesség elve is sérült” – mondta ki jogerős végzésében a Kecskeméti Törvényszék (Nsz)

ò  Derüljön ki az igazság – Teket Melinda, a baloldal közös bajai képviselőjelöltje tisztességes küzdelmet szeretne. Interjú (Nsz)

ò  Navracsics: a magyar államigazgatási reform nemzetközi referenciamunka – „A magyar államigazgatási reform nemzetközi referenciamunka; az államigazgatás átalakítása ugyanakkor nincs kőbe vésve, rugalmas rendszer, amely a gyakorlati tapasztalatok alapján alakítható” – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes hétfőn a Helyi önkormányzatok napja 2013 című rendezvényen, Veszprémben (InfoRádió)

ò  Egyre súlyosabb kibertámadások érik Magyarországot – „Az elmúlt időszakban megnövekedett a magyar kiberkörnyezetet, köztük a kormányzati rendszereket is célzó különböző forrásokból indított kibertámadások száma és súlyossága” – mondta Kádár Andrea Beatrix helyettes államtitkár, a Miniszterelnökség Nemzetbiztonsági Irodájának vezetője, hétfőn egy budapesti konferencián (InfoRádió)

ò  Az M2 Gyerekhíradója szerint a határon túli gyerekek nem olvashatnak magyarul – A magyar közmédia kettes csatornájának hétfő esti Gyerekhíradójában a műsorvezető fiatal hölgy arra hívta fel a gyerekek figyelmét, hogy a határon túli magyar gyerekek nem jutnak magyar könyvhöz. „Biztosan tudjátok, hogy határainkon túl is sok magyar gyerek él. Ők is szeretnek olvasni, ugyanúgy mint ti, de náluk sajnos nem lehet magyar nyelvű könyveket kapni” – közölte. Egyúttal játékra invitálta a gyerekeket, mely során könyveket nyerhetnek, amelyeket pedig felajánlhatják határon túli társaiknak. Mivel a fiatal hölgy nem konkretizálta, hogy mely határokra gondol, a kijelentése mindenképpen abszurdként hat. Ezt megerősítette Bihari Zoltán, a magyarországi Xantusz könyvkereskedő cég vezetője is, akinek vannak tapasztalatai határon túlra történő könyvszállítással (Paraméter.sk)

ò   Mol-INA-ügy – Nemzetközi jogász: hivatalos idézést nem kapott Hernádi Zsolt Horvátországból – „Magyarország és Horvátország között továbbra sincs uniós szintű bűnügyi jogsegélyegyezmény, a horvát hatóságok pedig nem küldtek, hiszen nem is küldhettek hivatalos idézést a Mol elnök-vezérigazgatójának” – mondta Valki László nemzetközi jogász az MTI érdeklődésére pénteken arról, hogy Horvátországban vizsgálati őrizetbe vételt rendeltek el Hernádi Zsolttal szemben. Valki László hangsúlyozta, hogy Horvátország uniós csatlakozási szerződésének függeléke tartalmazza ugyan a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt, ám ez csak akkor lép majd hatályba, ha erről az EU igazságügy-miniszterekből álló tanácsa külön döntést hoz, mégpedig egyhangú szavazással (ÚMKÚ)

 

ò  MOGYE-ügy – Külön tartotta a tanévkezdőt a magyar tagozat – FRISSÍTETT (új: a rektor nyilatkozata) – Külön tartotta a tanévkezdő ünnepséget hétfő délelőtt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata. Míg a román tagozat ünnepi beszédei a kultúrpalota dísztermében hangzottak el, a magyar tagozat az egyetem dísztermében tartotta meg a ceremóniát. Szilágyi Tibor, az intézmény magyar rektorhelyettese az MTI-nek elmondta, figyelemfelkeltőnek szánták az eseményt. „Az egyetem vezetőivel és a kormány képviselőivel folytatott tárgyalásokon nem sikerült elérnünk, hogy a magyar tagozat alapvető oktatási kérdéseiben mi magunk dönthessünk, márpedig ezt a törvény garantálja számunkra” – magyarázta Szilágyi Tibor – Leonard Azamfirei, az intézmény rektora az ‡Agerpres román hírügynökségnek nyilatkozva „érdekesnek” tartotta a magyar tagozat „távolmaradását a hivatalos tanévnyitó ünnepségről„. „Abban a helyzetben vagyunk, amikor okunk lett volna az együttlétre” – fogalmazott a rektor, aki szerint az elmúlt év során jelentős előrelépés történt a magyar nyelvű oktatás területén. Az intézményvezető szerint a távolmaradók fel kell tegyék maguknak a kérdést, hogy egy ilyen lépés milyen mértékben közelíti vagy távolítja el egymástól a tagozatokat (MTI)

ò  Romániában ugyanannyian tartják jónak, mint rossznak a román-magyar viszonyt – Egy hétfőn este közzétett közvélemény-kutatás szerint Romániában ugyanannyian tartják jónak, mint rossznak a román-magyar viszonyt. A bukaresti román-magyar labdarúgó-mérkőzés után, szeptember 10. és 17. között 1050 ember megkérdezésével készített, háromszázalékos hibahatárú felmérést az ‡Adevarul című napilap felkérésére végezte el az INSCOP Research közvélemény-kutató intézet. A lap internetes oldalán foglalta össze a felmérés eredményeit (MTI)

ò  Még hozzászólhatunk (Decentralizálás régiósítás nélkül) – Október elsejét jelöli határidőnek az a tervezet, amellyel Liviu Dragnea közigazgatásért és régiófejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes a közigazgatás decentralizálását szeretné elérni, a régiósítást megelőző intézkedéscsomagként. Az erre vonatkozó dokumentumot szeptember 24-én, kedden küldte szét a megyei és helyi önkormányzatokhoz, és ma délig várja a módosító javaslatokat (Háromszék)

ò  Kövessétek álmaitokat! (Tanévnyitó a helyi egyetemen) – Tizenhatodik tanévnyitóját tartotta tegnap a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Sepsiszent­györgyre kihelyezett tagozata, amelynek három karán idén százhúsz elsőéves hallgató és huszonkilenc mesteri fokozatra jelentkező fiatal kezdi tanulmányait. Közel ötszázötvenen tanulnak a helyi főiskolán (Háromszék)

ò  Nemzetbiztonsági kérdés az aranybánya – „A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) az elmúlt 14 évben mintegy 500 jelentést küldött a döntéshozóknak a verespataki beruházás ellen tiltakozó szervezetekről, illetve azokról a külföldiekről, akik a beruházás mellett lobbizó csoportokat finanszírozhatták” – derült ki a szolgálat igazgatójának tegnapi nyilatkozatából (Háromszék)

ò  Választmányi ülést tartott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – Országos választmányi ülést tartott szombaton, 2013. szeptember 28-án Kézdivásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Az ülés Sándor Krisztina ügyvezető elnök beszámolójával vette kezdetét, ezt követően a területi szervezetek vezetői és a szakbizottságok képviselői számoltak be tevékenységükről. Az ülésen kiértékelték a Maraton Székelyföldért elnevezésű, rendkívül sikeres akciót, amelynek során Juhos Gábor magyarországi maratonfutó körbeszaladta Székelyföldet, közel 500 kilométert téve meg, 91 települést érintve (Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája)

ò  Anarchistaveszély Verespatak-ügyben? – „Ökoanarchista szélsőséges csoportok megkísérelték kiaknázni és kisiklatni a verespataki bányanyitás ellen egy hónappal ezelőtt kezdődött tüntetéseket” – jelentette ki hétfőn George Maior, a Román Hírszerzőszolgálat (SRI) parancsnoka (Krónika)

ò  Diszkriminál a nagybányai romákat elválasztó fal – Erről döntött hétfőn a Legfelsőbb Bíróság, megerősítve az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) korábbi határozatát és pénzbírság kifizetésére kötelezve az ötletgazdát, Cătălin Cherecheş polgármestert (Krónika)

ò  Hargita megyei összefogás az iskolákért – „Az oktatási intézmények működési engedélyével kapcsolatos problémák csak úgy oldhatók meg, ha az érintett közösségek összefognak a munkálatok elvégzéséhez szükséges pénzalap előteremtése érdekében” – hívta fel a figyelmet hétfőn Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök (Krónika)

ò  Fejlődik a magyar oktatás a BBTE-n – Derűs hangulatban nyitották meg az új tanévet hétfőn a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). „A magyar tagozaton növekvőben van a diáklétszám, beindult az egyetem szakkollégiuma, a tanári kar fiatal kollégákkal bővült, illetve számos oktató előre tudott lépni az egyetemi ranglétrán” – sorolta a Krónika kérdésére az újdonságokat Soós Anna rektor-helyettes, a BBTE magyar tagozatának vezetője. „Ez azt jelenti, hogy a felvételi rendszer, amelyet alkalmaztunk még vonzóbbá tette az egyetemet. Nem ijedtek meg a diákok, komolyan gondolták, és reméljük, hogy miután sikeresen felvételiztek, megbecsülik a helyüket és kisebb lesz a lemorzsolódás” – értékelte a felvételi eredményét Soós Anna (Krónika)

ò  Schengenre készülnek már a határ mentén – Uniós támogatással készül megvalósíthatósági tanulmány a Csengersima és Pete közötti határátkelőhely infrastruktúrájának hasznosítási lehetőségeiről (Krónika)

ò  „Jegelt” magyar–magyar konfliktus Brassóban – Nyilvános vita nélkül keres megoldást az elmúlt napokban kirobbant konfliktus megoldására az RMDSZ és az EMNP brassói szervezete (Krónika)

ò  PSD: nehogy már a nép döntsön a régiókról – Pénzkidobásnak nevezte az RMDSZ által kezdeményezett népszavazást a régiókról Cătălin Ivan, a Szociáldemokrata Párt szóvivője (Krónika)

ò  Ponta: egyelőre nem tárgyaltunk Dragnea decentralizációs terveiről – A kormányhoz egyelőre nem érkezett egyetlen, a decentralizációt érintő törvénytervezet sem, de még a Szociálliberális Unión belül sem tárgyaltak erről (Maszol.ro)

ò  Civil szervezetek képviselőivel egyeztetett Borbély László – Civil érdekvédelmi szervezetek és közpolitikai intézetek képviselőivel találkozott szeptember 30-án Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a Bizottsági Nyílt Napok keretén belül. A találkozó célja a parlament és az NGO-k közötti együttműködés megerősítése, illetve annak a tévhitnek az eloszlatása, mely szerint a politikusok nem kezelik partnerként a civil szervezetek vezetőit (Maszol.ro)

ò  Cseke Attila: hazugságon fogtam Victor Ponta kormányfőt – „Hazugságon fogtuk a miniszterelnököt” – jelentette ki a maszol.ro-nak hétfőn Cseke Attila RMDSZ-es képviselő, amikor a kormány decentralizációs tervezetéről kérdeztük. A közigazgatási szakbizottság tagja felidézte, hogy Victor Ponta és az RMDSZ-frakciók két héttel ezelőtti találkozóján megkérdezte a kormányfőt: igaz-e, hogy sürgősségi rendelettel akarják végrehajtani a decentralizációt? „Akkor ezt Ponta határozottan cáfolta, azt mondta, parlament elé terjesztik az intézkedéscsomagot” – mondta Cseke (Maszol.ro)

ò  PSD-s lobbi az aranybánya mellett – A verespataki törvénytervezet elfogadása és a beruházás jóváhagyása mellett érvelnek továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterei. Dan Şova (képünkön), a nagy infrastrukturális beruházásokért felelős miniszter most nem az esetleges kártérítésekkel riogatott, hanem azzal, hogy a beruházó egyenesen a kitermelés engedélyezését is kicsikarhatja nemzetközi bíróságoktól (Szabadság)

ò  Megspórolná a parlamenti vitát a PSD a decentralizációról – „Az RMDSZ üdvözli a kormány decentralizációs elképzeléseit megfogalmazó törvénytervezetet, eddig a szövetség volt az egyetlen politikai alakulat, amelyik ezzel a témával érdemben foglalkozott, az RMDSZ decentralizációs törvénytervezete a képviselőházon már túljutott” – emlékeztetett Cseke Attila szenátor. Elmondta: a szövetség várja, hogy a kormány kezdeményezzen megbeszélést ebben a témában, a két létező elképzelésből minden bizonnyal egy harmadik, jobb változat születhet (Szabadság)

 

ò   Huszonhatezer magyar gyermek kap anyaországi oktatási-nevelési támogatást Vajdaságban – Ismét jár a támogatás az óvodáskorúaknak – Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára ma Szabadkán hat magyar családnak adta át személyesen a 2013/14-es évre szóló oktatási-nevelési támogatást. „2001-ben indítottuk el az oktatási-nevelési támogatást a státusztörvény keretén belül. Mára a Kárpát-medencében több mint 250 ezer gyermek kapja ezt a támogatást. Nagyon fontos volt, hogy 2010-ben a kormányváltást követően egyik első intézkedésként újra kiterjesztettük a támogatást az óvodásokra, hiszen ez volt az eredeti elképzelés is” – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette: a módosítás azt a célt szolgálja, hogy a kisgyermekek a családi fészekből kikerülve rögtön magyar nyelvű közösségekbe kerüljenek. Erre szeretnék felhívni a szülők figyelmét is az oktatási-nevelési támogatáson belül több különböző programmal, mint amilyen a  külhoni magyar óvodák éve program, az idei kisiskolások éve, szakmai továbbképzések és más határon átnyúló kezdeményezés. „Azt szeretnénk, hogy minél több gyermek járjon magyar óvodába, magyar iskolába és az oktatás is minél magasabb színvonalú legyen” – mondta a helyettes államtitkár. A látogatáson jelen volt Korsós Tamás, a szabadkai Magyar Főkonzulátus főkonzulja, Pirityiné Szabó Judit, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága Kapcsolattartási Főosztályának vezetője, Pásztor István, a tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Fejes Viktor, az OTP Bank lakossági és értékesítési igazgatója, valamint a vajdasági CMH irodák képviselői. A CMH irodák 10 éve segítenek az oktatási-nevelési támogatás kiosztásának megszervezésében az OTP Bankkal közösen (Vajdaságma.info)

Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Szabadkán hat magyar családnak adta át személyesen a 2013/14-es évre szóló oktatási-nevelési támogatást. 26 115 gyermek részesül ebben a pályázati évben a támogatásban, ami 17 908 családot érint

ò  Vádat emeltek Kasza József ellen – „A különleges ügyészségen elkészült a vádemelés Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség egykori elnöke ellen az Agrobank-ügyben”, írja a ‡Dnevnik újvidéki napilap. Kasza az Agrobank szabadkai fiókintézetének igazgatója volt. „A vádemelés azokra a gyanús körülmények között odaítélt kölcsönökre vonatkozik, amelyeket Peđa Mališanović cégeinek, az Azohemnek, a Mala Bosna vállalatnak illetve a szabadkai Nitrogrénműveknek ítéltek oda”, írja a ‡Dnevnik a különleges ügyészség nem hivatalos forrásaira hivatkozva (Vajdaságma.info)

ò  Dačić és Davenport: Szerbia készen állt az átvilágításra – Ivica Dačić szerbiai miniszterelnök és Michael Davenport, az Európai Unió szerbiai delegációjának vezetője ma egyetértett abban, hogy Szerbiának egy jól felkészített csapata van az átvilágításra. Dačić és Davenport arra a következtetésre jutott, hogy megvannak az alapjai Szerbia és az EU tárgyalásainak, amelyeknek legkésőbb a jövő év januárjában meg kell kezdődniük. Az átvilágítási folyamat során megvizsgálják, mennyiben sikerült összehangolni Szerbia jogi és gazdasági rendszerét az európai szabványokkal. A folyamat a csatlakozási tárgyalások 23. fejezetének megnyitásával kezdődött, amely fejezet az igazságszolgáltatásra és az emberi jogokra vonatkozik (Vajdaságma.info)

ò  Új korszak veszi kezdetét az Újvidéki Egyetemen – Átadták az egyetem rektorátusának épületét – „Hatalmas szimbolikával bír az a tény, hogy az egyetem új központi épülete épp a gazdasági válság ideje alatt kerül átadásra. Ennek üzenete az, hogy kézzel fogható fejlődés nincs fiatal, képzett értelmiség, és a tudományokba való befektetés nélkül” – mondta dr. Miroslav Vesković, az Újvidéki Egyetem rektora a rektorátus épületének átadásán hétfőn, Újvidéken, az egyetemi városban. Az eseményen felszólalt még dr. Bojan Pajtić vajdasági kormányfő, dr. Dragoslav Petrović tartományi tudományügyi és technológiai fejlesztési titkár, valamint dr. Tomislav Jovanović oktatási, tudomány- és technológiai fejlesztésügyi miniszter (Magyar Szó)

ò  Jövőre új székházban a magyarkanizsai pedagógus-továbbképző központ – A 2010-ben alapított magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ a tervek szerint jövő év tavaszán új székházba költözhet. A központ építési munkálatai már megkezdődtek, a leendő épület pedig a város központjában a Fő tér 9. szám alatt lesz majd. Valkay Zoltán okleveles építészmérnök tervei szerint a földszinten egy nagyobb többfunkciós tanterem, egy kisebb tanácsterem, szakkönyvtár és teakonyha helyezkedik el 228 négyzetméteren, az emeleten pedig egy tanterem, informatikai szaktanterem és három iroda 198 négyzetméternyi területen (Magyar Szó)

ò  Vajdaságban 17 908 család kap támogatást – Elkezdődött a 2012/2013-as iskolaévre vonatkozó oktatási-nevelési támogatás kifizetése – Hétfőn a szabadkai Magyar Házban Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a sajtó képviselőinek jelenlétében hat vajdasági magyar családnak, egy szabadkai, egy zentai, egy zombori, egy muzslyai, egy temerini és egy újvidéki családnak személyesen adta át a 2012/2013-as iskolaévre vonatkozó oktatási-nevelési támogatást. Ezzel elkezdődött az oktatási-nevelési támogatás kifizetése. Ahogyan Bús Ottótól, a Szülőföldön magyarul pályázat szerbiai lebonyolításával megbízott Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) Polgári Egyesület titkára elmondta, a kifizetés hivatalosan szeptember 30-án vette kezdetét és december 9-ig tart. 11 héten át hetente 2-3 ezer levelet postáznak ki, az összeget pedig az OTP Bank fiókintézeteiben lehet felvenni (Magyar Szó)

ò  „Keveset látnak a világból a vajdasági középiskolások” – Hat észak-vajdasági középiskolában tart edukációs témájú előadást a YES Ifjúsági Ismeretterjesztő Társulat – A Tartományi Sportügyi és Ifjúsági Titkárság támogatásával a YES (Youth Educational Society) Ismeretterjesztő Társulat előadássorozatot tart Észak-Vajdaság hat középiskolájában, mégpedig Szabadkán, Magyarkanizsán és Zentán. Az előadásokon az oktatásfejlesztés tudnivalóit tárják az érdeklődő diákok elé, információkat adnak, rámutatnak konkrét nemzetközi diákcsere programokra, valamint ösztöndíj és pályázati lehetőségekre. A prezentációk szerb és magyar nyelven párhuzamosan folynak (Magyar Szó)

ò  CSERVENKA – Kis közösségben nagy munka – Egyéves újraalakulását ünnepelte meg a hétvégén a cservenkai József Attila Magyar Művelődési Egyesület. Újraalakulását, mert már pár éve megalakult az egyesület, de csak formálisan, az utóbbi egy évben pedig már a tagbotorzásra és a vegyes kórus repertoárjának bővítésére fektették a hangsúlyt (Magyar Szó)

 

ò  A horvát rendőrségen a Mol-vezér letartóztatási kérelme – Következhet a nemzetközi elfogatóparancs, amit az Interpol internetoldalán tesznek közzé (Nsz)

ò  Emlékezés és felújítás – Kórógyot, az ún. Jugoszláv Néphadsereg és a szerb szabadcsapatok által körülzárt szlavóniai magyar falut 1991. szeptember 29-én hagyták el lakói. A visszatérés óta minden évben, a faluközpontban felállított emléktáblánál koszorúzással emlékeznek meg a szomorú évfordulóról. Noha házaikat a megszállók kifosztották, sikerült újjáépíteni a falut, de még ma is vannak olyan középületek, amelyeket 14 év alatt sem sikerült felújítani (ÚMKÚ)

 

ò  Az októberi műsorok a jubileum jegyében – 35 évvel ezelőtt, október 25-én volt látható először a szlovén televízió csatornáján a Hidak című nemzetiségi adás. A ‡lendvai TV szerkesztőségében úgy döntöttek, hogy ennek apropójából az októberi hónap valamennyi nemzetiségi adását a jubileumnak szentelik. Hogy ez mit jelent? Ennek járt utána Fehér Ilona munkatársunk. Magyar Lovrić Mirjanat, a nemzetiségi tévéműsorok felelős szerkesztőjét kérdezte (MMR)

ò  Megyei választások – leadták a jelöltlistákat – A november 9-i megyei választásokra október elsejéig kellett leadni a megyei elnökjelöltek, illetve képviselőjelöltek listáját. A következőkben ismertetjük a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd – egyelőre nem hivatalos – listáit (Felvidék.ma)

ò  A magyar Országgyűlés alelnöke volt az MKP vendége Komáromban – Neves beszélgetőtársat hívott Komáromba a Magyar Közösség Pártja a múlt hét végén, pénteken. Jakab István, Magyarország Országgyűlésének alelnöke, valamint a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének az elnöke látogatott a járási székhelyre. Az eszmecserén több környékbeli gazda és polgármester is megjelent (Felvidék.ma)

ò  A határon átívelő értelmiségi együttműködés jegyében – A határon átívelő értelmiségi együttműködés jegyében A Selye János Egyetem adott otthont szeptember 26. és 28. között a Mathias Corvinus Collegium és az egyetem Hallgatói Önkormányzata közös rendezvényének, az immáron második alkalommal megrendezett Felvidék-Magyarország találkozónak (Felvidék.ma)

ò  Hatan szállnak versenybe Nagyszombat megye irányításáért – Nagyszombat megyében hat megyefőnök-jelölt indul a november 9-i megyei választásokon (Paraméter.sk)

ò  Feltámadtak a járási hivatalok – Kedden hetvenkét járási székhelyen újra elkezdték működésüket a korábban megszüntetett járási hivatalok (Paraméter.sk)

ò  Gyorsít a gazdaságunk – Szlovákia idén gyorsabb gazdasági növekedésre számíthat, mint azt a jegybank korábban várta. Ez a foglalkoztatottságon ugyan még nem látszik meg, a tavalyi visszaesést követően azonban a reálbérek már idén nőhetnek (Új Szó)

ò  Megyei választások: nincs „egyszerű” támogatás – Senkit nem támogat a november 9-én esedékes megyei választásokon az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (Új Szó)

 

ò  Ötezer euróért lehet magyar állampolgárságot venni Ukrajnában – „Ötezer euróért kínálja ukránoknak a magyar állampolgárságot egy orosz nyelvű ukrajnai honlap” – írta keddi számában a ‡Népszabadság. „Az eredetileg magyar származású külföldi állampolgárok számára kidolgozott egyszerűsített honosítási eljárással visszaélve, három-hat hónapos átfutási idővel ígérnek magyar útlevelet az érdeklődőknek” – írta a lap. Hozzátették: az ötezer euró azokra az ukrán állampolgárokra vonatkozik, akik személyesen részt vesznek az eljárásban, távollétükben további ötszázzal kell megfejelniük az összeget (ATV)

ò  Semmi nem utal gazdasági összeomlásra – Október 21-én az Európai Unió külügyi bizottságának ülésén a tagországok külügyminiszterei rábólinthatnak Ukrajna társult tagságára, ami azt jelentheti, hogy a novemberi vilniusi Keleti Partnerség csúcsra már csupán a szerződés ünnepélyes aláírása marad. A dátum közeledtével belföldi és külországi elemzők a jelen helyzet vizsgálata mellett mind nagyobb figyelmet fordítanak a várható következményekre. Sokról árulkodik, hogy a politikai szempontokat elhomályosítja a várható gazdasági következmények vázolása (KISZO)

 

ò  A szerbiai magyarság helyzetéről tartottak közmeghallgatást Strasbourgban – „Emberi jogi jogsértések Szerbiában címmel szervezett közmeghallgatást az ott élő magyarok helyzetéről az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése őszi ülésszakának első napján Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője” – közölte hétfőn a Strasbourgban tartózkodó politikus telefonon az MTI-vel. A meghallgatáson szót kapott a Magyar Remény Mozgalom vezetője, László Bálint, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László és a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke, Bozóki Antal. Gaudi-Nagy elmondása szerint mindannyian arról számoltak be, hogy „sanyarú” a helyzet Szerbiában (MTI)

ò  Megkezdődik a Vatikán reformja – Ferenc pápa hat és fél hónapja áll az egyház élén. Ez idő alatt is számos fontos intézkedést hozott, egyebek mellett a vatikáni bank ügyeit próbálta rendbe tenni, hamar átlátva, hogy az IOR a korrupció melegágya volt. Most azonban pápasága eddigi talán legfontosabb állomásához érkezik. Kedden ül össze először az a bíborosi bizottság, amelyet Ferenc pápa a reformok előkészítésével bízott meg (Nszv)

ò  Schengeni csata: Bukarest szerint hazudnak a franciák – Laurent Fabius francia külügyminiszter különválasztaná a schengeni csatlakozást a romakérdéstől, de országa ezzel együtt is ellenzi Románia és Bulgária belépését a határellenőrzéstől mentes övezetbe (Nsz)

ò  Václav Havel Emberjogi Díj a fehérorosz aktivistának – Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Václav Havel Emberjogi Díját idén Alesz Bjaljackij fehérorosz aktivista kapja. Erről nemzetközi bizottság döntött, amelynek vezetője Jean-Claude Mignon, a testület elnöke (Nsz)

ò  Breivik egykori pártja benne van az új norvég kormányban – Kisebbségi kormány alakul Norvégiában, méghozzá a bevándorlásellenes jobboldali populista Haladó Párt részvételével (MNO)

 

ò  Szörnyekkel van tele a Fidesz jogrendje – külföldi lapszemle – Kim Lane Scheppele A jog uralma és a Frankenstein-állam: miért nem működik a kormányellenőrző lista címmel írt kommentárt a ‡Governance című folyóiratba. A Princeton Egyetem jogászprofesszora elemzésében arra jut, hogy az Orbán-kormány a Frankenstein-állam úttörője. „A világban különféle mutatók vannak forgalomban a jogállamiság mérésére, ám ezek sokszor figyelmen kívül hagyják azt az alapvető tényezőt, miként hatnak egymásra az adott rendszer elemei, mert ha ezt is nézik, akkor az illető ország könnyen a lista éléről a végére kerül. Erre jó példa az egykori Weimari alkotmány, amelynek alapján a szerző frankensteini államnak nevezi az akkori Németországot, bár az akkori alaptörvény alighanem véletlenül alakult úgy, ahogy. A mai frankensteini állam viszont a modern autokraták szándékos teremtménye, éspedig bizonyos kormányok részéről, hogy megpróbálják elkerülni a szankciókat. Ennek úttörője az Orbán Viktor és a Fidesz vezette Magyarország. A párt a posztkommunista alkotmány egy sor akaratlan frankensteini hibájának eredményeként került hatalomra. Ilyen, hogy a dokumentumot csak kétharmaddal lehet módosítani, továbbá ilyen az aránytalan választási törvény. Az eredmény: a lakosság 34 %-ának támogatása kétharmadot adott a fiatal demokraták kezébe, felsőház és függetlenül választott elnök nélkül, amely, és aki képes lett volna feltartóztatni egy elsöprő választási győzelem cunamiját. Orbán és pártja azonnal hozzáláttak, hogy erős frankensteini állam megteremtésével belátható időre bebetonozzák az ellenőrzésüket az ország politikai élete fölött. Bár a választási hadjáratban nem szóltak ez irányú terveikről, sürgősen belekezdtek az alkotmány felülvizsgálatába. Több mint 700 új törvényt fogadtak el, mindent átalakítottak, a BTK-tól, az adatvédelemig, kizárólag a saját voksaikkal. Minden jogszabályt úgy alkottak meg, hogy a Fidesz védelmezői azt mondhatták: hasonló szabályozás van másutt is Európában. Ennélfogva a földrész intézményei számára nehéz volt tetten érni: mit is művel a párt. A probléma csak akkor jelentkezett, amikor a kormány mindezt összerakta egyetlen rendszerré, amelyben immár csaknem lehetetlen az ellenzék választási győzelme. A frankensteini államban az ördög a tényezők kölcsönhatásában van…” (Klubrádió)

ò  Az Orbán-szobor ledöntéséről ír a külföldi sajtó – A rezsicsökkentés bebetonozásáról cikkezik a ‡Wall Street Journal. A ‡Die Welt a hajléktalan törvényről tudósít, melynek kapcsán beszámol arról, hogy akár börtönbe is kerülhetnek azok az otthontalanok, akiket többször azon kapnak, hogy a közterületen élnek. A ‡Der Standard a hétvégi szobordöntésről ír. Idézik Kónya Pétert, aki azt mondta, a szobor szimbolizálja mindazt, amitől meg kell szabadulni 2014-ben. A ‡Heute.at is a Szolidaritás tüntetéséről ír. Úgy fogalmaznak, a magyarok egyáltalán nem elégedettek Orbán Viktorral, a dühüket vasárnap kifejezésre is juttatták, amikor ledöntötték a miniszterelnök szobrát, úgy, ahogyan az 1956-ban Sztálin emlékművével történt (Klubrádió)

ò  A VÁLTÓGONDOLAT ÉS A GÁZSÜTŐ[2] – „A bizalmatlanság volt és maradt a demokratikus ellenzék belviszonyainak kulcsszava. Van alapja, leküzdeni pedig nem tudták. A nagy nehezen létrejött szövetségi konstrukció előnyei és hátrányai egyaránt kimutathatók. Működőképessége nagyban függ attól, hogy legalább a szövetségesek közötti bizalom erősödik-e a választásig hátralévő időben. Ez sem volna azonban elég a sikerhez. Váltógondolat és a győzelem mihamarabb látható esélye nélkül nem alakítható ki tényleges versenyhelyzet a Fidesszel szemben…” Lakner Zoltán (ÉS)

ò  „AZ IDŐ ELSZENDERÜLT A DÉLUTÁNI RAGYOGÁSBAN”[3] – „Miről szól ez a Hiányzó alap című kiállítás, amely, íme, a láthatatlant teszi láthatóvá? A negatív utópia állandósuló létezésre tör. A Nemzeti Együttműködés Rendszere uralmára veszélyesnek, ezért kártékonynak ítéli a szabadság monumentumát, a már lerombolt Harmadik Köztársaság legmaradandóbb alkotását, ezért, ostobán, Alaptörvénye negyedik módosításával reméli eltávolítani, örökre kiiktatni a jog morális rétegét…” Majtényi László (ÉS)

ò  Csetátye drakuluj – A mesés Kelet[4] – „A mi családunk nem élt Romániában, gyerekkoromban nem is nagyon lehetett odamenni. Nagyapám viszont dunai hajós volt, a ’20-as, ’30-as években járta az Al-Dunát, s nyaranta elvitte a gyerekeit, így anyámat is. Tőle hallottam, hogy odalent egy rettentő édes, szirupos, cukros gyümölcsöt esznek, aminek a neve dulcsásza. Az én fülemnek ez egzotikusan, törökösen hangzott, mintha az Egri csillagokból lépett volna elő. A mesés Kelet! A távoli, titokzatos Balkán! Selyembugyogós, nevető fekete szemű, falak mögül kileső nők! Dulcsásza!…” Nádasdy Ádám (ÉS)

ò  Lemond-e hatalmáról Bukarest? – „Decentralizációt célzó intézkedéscsomagot készít elő a kormány, a Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett terv pedig valóban radikális változásokat hozna az agyonközpontosított romániai államigazgatásban…” Farcádi Botond (Háromszék)

ò  Legyél te is hobbit, avagy a nemzetpolitikai kampánygumicsont – „Eleve gyanús, egyéb problémákat elfedni hivatott pótcselekvésnek tűnik, ha valaki látványosan a nemzetpolitikát tűzi zászlajára, és megpróbál keretek közé szorítani egy olyan dolgot, aminek egyébként ezerféle formája lehet. Még különösebb, ha olyasvalaki teszi ezt, aki idáig nagy ívben fütyült az egészre. Ennek ellenére, vagy éppen ezért kíváncsian vártam, hogy vajon mit tesz le az asztalra a Híd nemzetpolitikai vízió címen, melynek már címadó megfogalmazása is ellentétesnek látszik a párt eddigi hitvallásával, amely eddig az egymás mellett élő nemzetek különbözőségének kihangsúlyozása helyett kimondottan az azonosságokra épült. Erre egyszer csak olyan dokumentummal állt elő a Híd, amely nemcsak a szlovák többségi nemzettől, hanem az ún. anyanemzettől is megkülönböztető másodlagos nemzeti jellegeket keres, sőt, mindehhez új szimbólumokat kíván kreálni. Alapvetően pozitív dolognak tartom, hogy egyetlen parlamenti pártunk felismerte végre a víziótlanság tarthatatlanságát, és megpróbál változtatni ezen a területen. Mindehhez kidolgozott egy rövid, helyzetelemző, problémák forrását és okait feltárni igyekvő, és válaszokat, lehetséges megoldásokat is felvető dokumentumot, amely vitaalapnak kétségkívül kiváló, annak ellenére is, hogy többnyire mindenki által ismert tényeket összegez, és ezekre épít. A Híd ráadásul ezzel a lépésével vitathatatlanul lépéselőnybe került a konkurens MKP-val szemben, amely csak ígérgeti, hogy előáll végre autonómia-koncepciójával. Berényi pártelnök még most is csak a megyei választások utánra ígérte a koncepciót, pedig májusban még azt találta mondani, hogy bármikor, két hét alatt összeraknak egy ilyet. Nos, láthatólag a Híd sem fektetett sokkal több munkát az identitáspolitikai vízióba, bár ez hangsúlyozottan csak az első, vitára szánt fejezete egy teljes stratégiának, ezért egyelőre talán nem is kell sokkal komolyabban venni, mint néhány délutáni workshopon tartott ötletbörze eredményeinek, és már létező dolgoknak az összegzésénél, vitaindítónak persze nagyon is megfelelő…” (polak blogbejegyzése) (Bumm.sk)

ò   Magyarnak érezve magunkat Európában – „A Most-Híd Vízió 2016 identitáspolitikai részének megfogalmazását üdvözlendőnek tartom. Őszinte leszek, mint kulturális antropológus tetszik az identitáspolitika elnevezés! Minden olyan stratégiai elképzelés – még ha elkésett is- amely gondolkodik azon, hogy a felvidéki magyar közösségnek hogyan javuljon a lelki és egzisztenciális életminősége, azt üdvözlendőnek tartom. Azonban félek, hogy az európai léptékkel mért, regionális megközelítésben a Kárpát-medence kulturális és történelmi, valamint gazdasági egységesítését célzó, a magyarságunk lelki kondícióit helyreállító és innovatív vezető szerepét újra revitalizáló folyamatok elé ez az elképzelés akadályokat és falakat épít. A Most – Híd stratégiai elképzelése az önmeghatározásunkkal kapcsán elavult és a 90-es évek hangulatát idézi. A felvidéki (szlovákiai) magyar társadalom megváltozott. Abban egyetérthetünk, hogy a felvidéki (szlovákiai) magyar közösség kívánja az önmaghatározást, de a kilencvenes évektől fogva az önmeghatározásunk saját evolúcióját éli meg. A felvidéki magyarok domináns része, magát „szimplán” MAGYARNAK tartja. Összességében a „nem arcvonalat” meghatározó csoportok definiálják magukat ezen kívül még plusz specifikus jelzővel (pl. szlovákiai magyar, felvidéki magyar, szlovákiai magyar anyanyelvű, stb.). Ezért éppen most, lehetséges európai léptékkel gondolkodva megteremteni a határokon átnyúló kulturális és történelmi közösségi egységet, megteremteni magyar és magyar között az energikus kondíciókat megteremtő összetartozás érzését…” Samu István (Felvidék.ma)

ò  Bércivilség – „Ahogy Európában, úgy nálunk is egyre divatosabb civilnek lenni. Sőt, egyre hangosabbak és „harapósabbak” vidékünkön a magukat polgárinak nevező szerveződések. Ugyanakkor az egyre inkább állandósuló elégedetlenség szöges ellentétben áll azok politikamentes eszméjével…” Szabó Sándor (KISZO)

ò  Politikai Schengen – „Az európai alapértékekkel és a kontinens országai közül elsőként általa szentesített Schengeni Egyezménnyel megy szembe Franciaország, amikor akadályt gördít Romániának a belső határellenőrzés nélküli övezethez történő csatlakozása elé. Nem árt emlékeztetni, hogy közel harminc évvel ezelőtt a luxemburgi Schengen város mellett az Európai Gazdasági Közösség tíz tagjából öt – a Benelux államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság – megállapodott a közös határaikon való ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről. Az 1985-ben megkötött egyezményhez azóta további 17 EU-tagállam és három társult ország is csatlakozott, így jelenleg mintegy 400 millió európai polgár élvezi a személyek valódi mozgásszabadságának feltételeit. Kivéve a román és bolgár állampolgárokat. Hiába mondta ki ugyanis a két országról még 2011 nyarán a tagállamok a bel- és igazságügyi tanácsának elnöksége, hogy megfelelően felkészült a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására, a technikai feltételek nem elegendőek, a bővítéshez politikai döntés is szükséges…” Rostás Szabolcs (Krónika)

ò  Hullócsillag – „A legrégibb román állami kitüntetés (alapította Alexandru Ioan Cuza 1864-ben) Románia Csillaga, jelenlegi formájában hat rangfokozatban kerül kiosztásra: lovag, tiszt, parancsnok, törzstiszt, nagykereszt, szalag (ez utóbbi, amelyet csak Románia mindenkori elnöke kap meg – a szótár szerint – egészen pontosan fejkötőszalagot jelent, de attól tartottam, hogy olvasóink közül valaki összetéveszti a hajpánttal, amelyiknek újabban ugyancsak erős politikai rezonanciája van, bár nem kitüntetés). Ezek közül Tőkés László 2009-ben a legalacsonyabbat, a lovag rangfokozatot kapta. Ismerve az EP képviselő becsvágyát, már az is különös, hogy egyáltalán elfogadta. Mint ismeretes, most Corina Creţu szociáldemokrata EP-képviselő javaslatára a Románia Csillaga Érdemrend Becsületbírósága – ilyen is van hát – összeült, hogy döntést hozzon arról, hogy visszavonják-e Tőkéstől a plecsnit, merthogy olyat mondott, ami méltatlanná tette annak viselésére. A szóban forgó nyilatkozatát a védhatalmi státusról, annak elhibázott, pontosabban nem is létező fordításáról már tárgyaltuk (lásd az erről szóló korábbi írást). Nyilvánvalónak tetszik, hogy a kijelentés súlya nem indokolja egy kitüntetés visszavonását, de még ha valami cifrábbat alkotott volna a politikus, annak akkor sincs köze egy korábban – más érdemekért – kiosztott állami elismeréshez…” Székely Ervin (Maszol.ro)

ò  Mátyáshoz mérhető?! – „Hát kaptam a pofámra az elmúlt napokban, mert nem tudtam hallgatni! Jóllehet személyes és családi érdekem azt kívánta volna, hogy fogjam be a bagólesőmet – ahogy mifelénk mondják –, vagy ha szólok, akkor dicsérjem a partnereimet, hogy milyen okosak és milyen zseniális meglátásaik vannak… Ám, én lüke, inkább ellentmondtam nekik és tűrtem, hogy lekomcsizzanak, -horngyulázzanak, -gyurcsányozzanak, -bajnaizzanak, pedig ezeket a neveket ki sem ejtettem. Már elnézést, de mégsem állhattam meg őszinte szó nélkül, hogy az anyaország mai miniszterelnökét, a Fidesz napokban újraválasztott elnökét egyesek nem csak Szatmárban, de Háromszéken is a Mátyás királyunk utáni századok legnagyobb nemzetvezetőjének tartják! Már csak azért sem, mert mérete is kisebb, mint például Bethlen Gáboré, Bocskai Istváné, Kossuth Lajosé, Tisza Istváné, Horthy Miklósé, Nagy Imréé, Antall Józsefé. De akár Kádár Jánost is említhetném, aki ugyan nem szabad választással került hatalomra, hanem a szovjet fegyverek segítségével, de végül olyan gulyáskommunizmust teremtett, hogy a közvélemény-kutatások szerint ma is ő a huszadik század Magyarországának legnépszerűbb politikusa…” Sike Lajos (Maszol.ro)

ò  A magyar szörnyeteg, avagy a jogállamizmus korlátai – „A szabadság magyarországi barátai rengeteget köszönhetnek Kim Lane Scheppele jogászprofesszornak. Ő az, aki minden nyugati megfigyelő közül talán a legfelkészültebben elemzi és bírálja az Orbán-rendszert publicisztikában, szakcikkben, Paul Krugman vendégbloggereként vagy a washingtoni Kongresszus előtt. És ő az, aki a legcsekélyebb önkímélet nélkül rákérdez, hogy a bírálat miért nem hatásos. Más kérdés, hogy sajnos a bölcs választól sem lesz hatásosabb. Legutóbb a ‡Governance szakfolyóiratban jelent meg rövid írása pontosan erről a kérdésről. Magyar fordítását a ‡Galamus közli, bár néhány ponton nem árt pontosítani, főleg az angolszász jogi szaknyelv sajátosságai miatt. A professzor asszony érvelésének lényege a következő: az Orbán-kormányzat „autokrata”. (Itt a jogtudós nem jogi fogalmat használ, és ezzel máris gondok vannak. Az autokrácia magyarul önkényuralom, vagyis egy ember korlátlan uralma. Autokráciának például a cári Oroszországot vagy a sztálini Szovjetuniót szokták nevezni, s ettől a mai Magyarország minden bajával együtt fényévekre van, de ha nem lenne, az feltűnne az Európai Unióban. Kényelmes, publicisztikus fogalom, de nem lehet megtakarítani vele az Orbán-rendszer politikai definícióját, lásd alább.)…” Széky János (Paraméter.sk)

ò  Egyhangú kórus – „Ilyenkor derül ki, hogy milyen komolytalanok sokszor a politikusi nyilatkozatok. Nemegyszer halljuk, amint egyik vezető nekiesik a másiknak, súlyos vádakat fogalmaz meg vele szemben, aztán nem történik semmi. Ez a fajta „szájkaraté” teljesen hiteltelenné tette a politikát. Verespatak kapcsán is súlyos vádak röpködtek a levegőben, a választó adott pillanatban képtelen volt már követni, hogy ki kivel van, ki mit támogat, és mit ellenez. Victor Ponta miniszterelnök és a köréje tömörült Szociálliberális Szövetség (USL) többször meggyanúsította Traian Băsescu államfőt azzal, hogy a kanadai beruházó finanszírozta a választási kampányát, amit Băsescu természetesen cáfolt. A projekt egyik legfőbb támogatóját, Dan Şova minisztert is hírbe hozták a kanadai beruházóval. Őt azzal gyanúsították meg, hogy mostohaanyja ügyvédi cége tanácsadói szolgáltatást végzett a beruházónak. Ez utóbbi egyfajta igazolást bocsátott ki a miniszternek, aki a sajtó előtt lobogtatta a közleményt, amelyben a kanadaiak arról biztosítják, hogy Şova ártatlan, és nincs semmilyen érintettsége, ami megkérdőjelezhetné pártatlanságát. Most amikor megalakult a különbizottság, remek alkalom lett volna, hogy ezekre a súlyos vádakra valamifajta megnyugtató választ kapjunk. Sorra érkeznek is ezek a válaszok, hiszen Băsescutól kezdve, Pontán keresztül a titkosszolgálatokig mindenki cáfolja, hogy a verespataki beruházást korrupció övezné. Mintha politikusaink elfelejtették volna a súlyos vádakat, amelyek jók voltak hangulatkeltésre a választási kampány idején, de parányit sem érdekli most az érintetteket az igazságtartalmuk. A mostani egyhangú, megnyugtató kórus azonban mintha még hiteltelenebbé tenné a beruházást, és azt erősíti, hogy itt valami ordító nagy disznóságról van szó…” Borbély Tamás (Szabadság)

ò  Vízió, az van – „A Híd pénteken olyan lépést tett, amelyre már évekkel korábban szüksége lett volna: bemutatta a Vízió 2016 névre keresztelt stratégiát, annak is azt a részét, amely a párt nemzetpolitikai célkitűzéseivel foglalkozik…” Tokár Géza (Új Szó)

ò  Rosszindulat – „Status quo, vagyis a meglévő állapot fenntartása. Ezt ígérte Robert Fico miniszterelnök már másodszor. Elsőre sem igazán sikerült neki, másodszorra sem. Az tény, hogy törvényi szinten egyelőre nem vegzálják a szlovákiai nemzetiségeket. Ám a mindennapi gyakorlat mást mutat. A kormányhivatal, amely főleg a kulturális támogatások elosztásáért és kifizetéséért felel, gyakorlatilag a kisebbségi intézmények és önszerveződések kiéheztetésén dolgozik. Ha nem is mindegyikén, de a magyarok nagy részén biztosan. A. Nagy László lemondatása óta egy hivatalnok tölti be a kormánybiztosi posztot. Nagyjából annyi köze van a kisebbségekhez, mint mindannyiunknak a részecskegyorsítók működéséhez. Ül a székében, embereket rugdos ki, de ha lapunk interjút akar vele készíteni eddigi tevékenységéről, akkor a kormányhivatal sajtóosztálya azt mondja, csak egy hivatalnok, nem nyilatkozhat. Mert mit is mondhatna? Hiszen csak pár millió euró fölött rendelkezik, és csak a kormánybiztost helyettesíti. És kivel lehet interjút készíteni a kisebbségi kultúrákról? Majd a kormánybiztossal. Mikor lesz kormánybiztos? Senki se tudja. Valójában senkit sem érdekel a kormányhivatalban…” Molnár Norbert (Új Szó)

ò   A Magyar Néprajzi Társaság 1970 óta évente egy alkalommal ítéli oda a legeredményesebb, harmincöt évnél fiatalabb kutatóknak járó Jankó János Díjat. Az 1979-ben díjazott Gráfik Imre kezdeményezésére a kitüntetettek évente más-más helyszínen találkozva jönnek össze, hogy tapasztalatokat, eszmét cseréljenek, tájékozódjanak egymás szakmai eredményeiről, problémáiról. Az idén az 1988-ban díjazott Liszka József invitálására a komáromi Etnológiai Központ adott helyet a találkozónak. A meghívást a többi között Kemecsi Lajos, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója, Balogh Balázs, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete igazgatója, T. Bereczky Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese, Nagy Zoltán a Pécsi Tudományegyetem Néprajz- Kulturális Antropológiai Tanszékének a vezetője is elfogadta. Az Etnológiai Központ igazgatója a Magyarországról és Szerbiából érkezett vendégeket megismertette az Etnológiai Központ fontosabb kutatási eredményeivel, majd városnéző séta keretében Komárom jelentősebb helyszíneit mutatta meg a vendégeknek. A találkozó kötetlen eszmecserével, közös kutatási projektumok lehetőségét felvető megbeszélésekkel zárult (foruminst.sk)

 

 

Székesfehérvár, 2013. szeptember 30., hétfő (MTI) – Szent István lesz a központi témája A határon túli magyar irodalom napjainak, amelyet október 4-től 7-ig rendez meg a Vörösmarty Társaság Székesfehérváron.

 

A rendezvényen idén először nemcsak magyar anyanyelvű külhoni írók, költők érkeznek Székesfehérvárra, hanem más nemzet alkotói is: Lengyelországból Janusz Wójcik, Radoslaw Wisniewski és Konrad Sutarski vesz részt az eseményen. A megyeszékhelyen kívül helyszín lesz Dunaújváros is – mondta Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke a hétfői sajtótájékoztatón.

A főszervező közölte: ezúttal két Vár-díjat osztanak ki; egy határon túli és egy hazai költő vagy író részesül az elismerésben.

A többnapos programon előadást tart többek mellett Pomogáts Béla irodalomtörténész, Péntek Imre, a Pannon Tükör főszerkesztője, Zsille Gábor költő-műfordító, Ködöböcz Gábor irodalomtörténész, Tari István költő.

Szent István öröksége – katolikus motívumok a kisgrafikákon, ex libriseken címmel kiállítás nyílik szombaton a Vörösmarty Teremben, ahol számos, elsősorban a katolikus vallással kapcsolatos motívum, karácsonyi üdvözlőlap lesz látható. Ûvissza

 

 

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:

Kolozsvár/Marosvásárhely, 2013. szeptember 30., hétfő (MTI) – Külön tartotta a tanévkezdő ünnepséget hétfő délelőtt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata.

 

Míg a román tagozat ünnepi beszédei a kultúrpalota dísztermében hangzottak el, a magyar tagozat az egyetem dísztermében tartotta meg a ceremóniát. Szilágyi Tibor, az intézmény magyar rektorhelyettese az MTI-nek elmondta, figyelemfelkeltőnek szánták az eseményt.

„Az egyetem vezetőivel és a kormány képviselőivel folytatott tárgyalásokon nem sikerült elérnünk, hogy a magyar tagozat alapvető oktatási kérdéseiben mi magunk dönthessünk, márpedig ezt a törvény garantálja számunkra” – magyarázta Szilágyi Tibor.

A rektorhelyettes szerint ugyan történtek előrelépések az elmúlt egy évben, a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés továbbra is ki van szolgáltatva az intézményben többséget alkotó román tagozat akaratának.

„Reméljük, e jelzéssel nyilvánvalóvá válik, hogy megrekedt az a folyamat, ami a tavaly szeptemberben kötött hétpontos egyezséggel elindult. Nagyon lassan haladunk előre, és a valós szerkezeti változások nem történtek meg” – ecsetelte a magyar tagozat elégedetlenségét a rektorhelyettes.

Szilágyi Tibor hozzátette, a bukaresti minisztériumban folytatott csütörtöki megbeszéléseik során a szaktárca vezetői ígérték, hogy hamarosan Marosvásárhelyre látogatnak, de az egyetemi autonómiára hivatkozva ők is azt mondták, hogy az intézmény szintjén kell megoldani a gondokat.

Leonard Azamfirei, az intézmény rektora az Agerpres román hírügynökségnek nyilatkozva „érdekesnek” tartotta a magyar tagozat „távolmaradását a hivatalos tanévnyitó ünnepségről”. „Abban a helyzetben vagyunk, amikor okunk lett volna az együttlétre” – fogalmazott a rektor, aki szerint az elmúlt év során jelentős előrelépés történt a magyar nyelvű oktatás területén. Az intézményvezető szerint a távolmaradók fel kell tegyék maguknak a kérdést, hogy egy ilyen lépés milyen mértékben közelíti vagy távolítja el egymástól a tagozatokat.

A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus kezelésére irányuló kísérlet 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett.

2012 szeptemberében született megállapodás az egyetem magyar gondjainak a megoldásáról, amelyet a Ponta-kormány akkori tanügyminisztere is aláírt. A megállapodás előírásai azonban csak részben teljesültek. Ûvissza

 

 

Brüsszel, 2013. szeptember 30., hétfő (MTI) – Emberi jogi jogsértések Szerbiában címmel szervezett közmeghallgatást az ott élő magyarok helyzetéről az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése őszi ülésszakának első napján Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője – közölte hétfőn a Strasbourgban tartózkodó politikus telefonon az MTI-vel.

 

A meghallgatáson szót kapott a Magyar Remény Mozgalom vezetője, László Bálint, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László és a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke, Bozóki Antal. Gaudi-Nagy elmondása szerint mindannyian arról számoltak be, hogy „sanyarú” a helyzet Szerbiában.

A strasbourgi közmeghallgatáson bemutatták az „Áldozatból bűnös?” című filmet is, amely a magyarellenes erőszakot hivatott bemutatni, ismertetve azt az ügyet, amely kapcsán hét vajdasági magyar fiatalt tartanak előzetes letartóztatásban, Gaudi szerint koncepciós, megfélemlítő jogi eljárásban, miután egy temerini kocsmai verekedésben több magyar is megsérült, a képviselő közleménye szerint harminc szerb kis híján agyonverte őket.

‘”Úgy tűnik, hogy ezzel az üggyel akarják a szerbek demonstrálni, hogy itt nem érdemes, hogy úgy mondjam, magyarnak lenni, vagy magyarkodni” – fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.

Gaudi-Nagy Tamás szerint a délvidéki magyarok annak dacára „jogfosztottként” élnek, hogy nemzetközi egyezmények és a szerb alkotmány is garantálja az alapvető jogokat, mert ezek a gyakorlatban nem érvényesülnek. Ha a mostani rendszer megfelelő lenne, akkor nem fogyna az ottani magyarság – állapította meg a jobbikos képviselő, aki problémaként emelte ki az anyanyelv használatának korlátozását és az oktatási rendszer visszásságait.

Gaudi-Nagy arra is kitért, hogy a szerb-koszovói megállapodás értelmében az Észak-Koszovóban élő szerb kisebbség kiemelt területi autonómiát élvez majd.

„Szerbia ezt természetesnek tekinti az ott élő szerbek számára, de a saját területén élő 300 ezer magyar számára ezt egyáltalán nem tekinti természetesnek, és nem kívánja megadni” – vélekedett Gaudi-Nagy.

Gaudi-Nagy Tamás azt is elmondta, hogy a megoldás „receptje” teljesen egyértelmű, alkalmazni kell az ET normáit, amelyek egyértelműen leírják, hogy biztosítani kell a területi autonómiát a különleges kultúrával és identitással rendelkező közösségek számára. Gaudi szerint egyértelmű lehetőség és történelmi felelősség Magyarország számára, hogy az EU tagállamaként mindaddig ne járuljon hozzá Szerbia uniós csatlakozásához, amíg Belgrád „a magyar igényeket teljes körűen nem teljesíti”.Ûvissza

 

 

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:

Kolozsvár, 2013. szeptember 30., hétfő (MTI) – Egy hétfőn este közzétett közvélemény-kutatás szerint Romániában ugyanannyian tartják jónak, mint rossznak a román-magyar viszonyt.

 

A bukaresti román-magyar labdarúgó-mérkőzés után, szeptember 10. és 17. között 1050 ember megkérdezésével készített, háromszázalékos hibahatárú felmérést az Adevarul című napilap felkérésére végezte el az INSCOP Research közvélemény-kutató intézet. A lap internetes oldalán foglalta össze a felmérés eredményeit.

A megkérdezettek 29,2 százaléka tartotta jónak, 29,1 százaléka rossznak a román-magyar viszonyt, 37,3 százalék pedig a „sem jó, sem rossz” válasszal írta le a kapcsolatokat. Amint a kutatásból kiderült, a vélekedésnek történelmi háttere is van. A megkérdezettek 59,7 százaléka látta úgy, hogy az idők során rossz volt a két nép kapcsolata, csak 27,2 százalék látta jónak a múltbeli viszonyt.

Arra a kérdésre azonban, hogy milyen tényezők befolyásolják a két nép kapcsolatait, a válaszadóknak csak 27,3 százaléka utalt a történelmi nézeteltérésekre, 43 százalékuk a román és magyar politikusok szavazatszerzési szándékkal elkövetett provokációit, 18,6 százalékuk pedig a sajtó túlzásait okolta.

A felmérés szerint a romániai többség elutasítja a székely zászló használatát. A megkérdezettek 54,9 százaléka vélte úgy, hogy nem kellene megengedni a székely zászló használatát, és csak 6,1 százalékuk tenné ezt lehetővé bármilyen körülmények között. A válaszadók 18,2 százaléka csak a román zászlóval együtt engedné meg a székely zászló kitűzését, 11,8 százaléka pedig csak a középületeken nem látná szívesen az aranysávos kék lobogót.

A kutatásból kiderül, hogy azok a válaszadók, akik ismernek magyar nemzetiségű embereket, lényegesen nagyobb arányban vélik jónak a kapcsolatokat.

Remus Stefureac, a kutatást végző intézet igazgatója jó osztályzatot adott a felmérés alapján az 1989 utáni romániai politikai „osztálynak”. Hozzátette, hogy a „máig is ködös” 1990-es marosvásárhelyi fekete márciust leszámítva Romániában nem mérgesedett el úgy az etnikumközi viszony, mint például a volt Jugoszlávia területén.

adevarul.ro/news/politica/un-roman-trei-crede-relatiile-maghiarii-bune-1_5249b6eac7b855ff56e31a95/index.html  Ûvissza

 

 

Készítette: Boér Krisztina

CEC ©  – Minden jog fenntartva

 

 

 

[1] a Figyelőben előforduló rövidítések:	– Nsz =	Népszabadság
	– MN =	Magyar Nemzet
	– MH =	Magyar Hírlap
	– Nszv =	Népszava
	– KMS =	Külhoni Magyar Sajtószolgálat
	– MaNcs =	Magyar Narancs
	– ÉS =	Élet és Irodalom
	– VH =	Vasárnapi Hírek
	– Vg =	Világgazdaság
	– Ng =	Napi Gazdaság
	– MR =	Magyar Rádió
	– NYEST=	Nyelv és Tudomány