Egymás felé forduló régiók Kelet-Közép Európában · Approaching regions in East-Central Europe
Kisebbségi Sajtófókusz[1]
2013. szeptember 26., csütörtök		Boér Krisztina

 

ò  Szabadegyetem önkormányzataink megerősödéséért – Szabadegyetem önkormányzataink megerősödéséért Nagymegyeren idén is megrendezésre kerül a III. Önkormányzati Szabadegyetem. A Pro Civis Polgári Társulás szervezésében október 10-13-án találkoznak a szlovákiai magyar polgármesterek és önkormányzati képviselők (Felvidék.ma)

 

ò  Diaszpóra-konferencia – Répás: éreztetni kell a diaszpórával, hogy része a nemzetnek – Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint Magyarország régi adóssága, hogy foglalkozzon a diaszpórával és éreztesse vele, hogy része a magyar nemzetnek. Az államtitkár az Állami és civil kapcsolattartás a diaszpórával című nemzetközi konferencián elmondta, az országok egyre inkább keresik a kapcsolatot külföldön élő állampolgáraikkal és leszármazottaikkal, egyre inkább felismerik a diaszpóra jelentőségét és az államok közötti kapcsolatépítésben betöltött szerepét. Hangsúlyozta, a magyar kormány egyaránt figyelmet szentel a Kárpát-medencében élő magyarokra és a diaszpórára, például a Kanadában, az Egyesült Államokban és a Nyugat-Európában élő közösségekre. „Az ő problémáikat másként kell kezelni, mint a szomszédos országokban élőkét” – vélekedett. Répás Zsuzsanna elmondta, a kormány célja, hogy erősítse a bizalmat Magyarország és a diaszpóra között, mert az ország régi adóssága, hogy foglalkozzon a diaszpórával. „Most végre megfelelő figyelmet kap a diaszpóra, a kormány igyekszik segíteni nemzeti identitásuk, kulturális örökségük megőrzését” – tette hozzá (MTI)

Alexandru Victor Micula román, Ilan Mor izraeli és Kevin Dowling ír nagykövet az Állami és civil kapcsolattartás a diaszpórával című nemzetközi konferencián a Magyarság Házában 2013. szeptember 25-én. A kétnapos konferenciát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezte. MTI Fotó: Földi Imre

ò  Diaszpórakonferencia – Németh Zsolt: Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért – „Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért, de nem kérdőjelezi meg azoknak az országoknak a felelősségét a jólétükért és a jogaik gyakorlásáért, amelyben élnek” – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten. Az Állami és civil kapcsolattartás a diaszpórával című nemzetközi konferencián az államtitkár kiemelte: az országok kapcsolata a kisebbségek tekintetében a nemzetközi előírások alapján kiegyensúlyozott. „Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi kötelezettségeket, a területi integritás és a szuverenitás elvét, továbbá a magyar közösségek akaratát is, hogy megőrizzék identitásukat abban az országban, amelyben élnek” – fogalmazott. Hozzátette: Magyarország nem a nemzetállamon belül akarja egyesíteni a nemzetet. Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország az egyéni jogok mellett a kollektív jogokat is fontosnak tartja (MTI)

ò  Politológus-kerekasztal a választási kampányról, a pártok esélyeiről – A tavaszi választási kampány várható témáiról és a pártok esélyeiről tartottak kerekasztal-beszélgetést politológusok szerda este, Budapesten. A Célegyenesre fordulva című rendezvényt a Jobbegyenes blog és a Magyar Tavasz Mozgalom szervezte, a meghívott vendégek között volt Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója, Kiszelly Zoltán politológus és Kovács János, az Iránytű Intézet vezető elemzője. Boros Tamás arról beszélt, hogy a kormány egy jól felépített, de korán megkezdett kampányt folytat a rezsicsökkentéssel, és szerinte ez a kampány nem tart majd ki a választásokig, ezért újabb ügyeket kell előhoznia. Azt is mondta, a baloldalnak az az érdeke, hogy az „Orbán Viktor marad, vagy valaki más jön helyette” legyen a kampány legfontosabb kérdése, tehát a „fő üzenete„. Bajnai Gordon miniszterelnökké választási esélyeiről szólva úgy fogalmazott: „ez a vonat már elment, lényegében nincs olyan konstelláció, amelyben Bajnai Gordon miniszterelnök lehetne„. Kiszelly Zoltán politológus szerint a kérdés az, ki tematizálja majd a közbeszédet, és ebben jelenleg a kormány a kezdeményező. Úgy látja, az ellenzéknek az az érdeke, hogy a tavaszi választás lényegében „népszavazás legyen az elmúlt négy évről„, így arról, jobban élnek-e az emberek (MTI)

ò  Példát mutattak a kommunista diktatúra ellen küzdő katolikus főpapok – konferencia – „A kommunista rendszer idején egyházukért, nemzetükért bátran kiálló és emiatt üldöztetést szenvedő katolikus főpapok a remény hordozói voltak, nemcsak a hívőknek mutatnak példát, hanem egyetemes emberi értékeket is képviselnek” – jelentette ki Varga Lajos váci segédpüspök egy szerdai budapesti konferencián. A Márton Áron Társaság és elnöke, Soós Károly által kezdeményezett Remény a reménytelenségben – főpásztorok a kelet-közép-európai diktatúrákban című tanácskozáson a kommunizmus időszakának négy kiemelkedő katolikus főpapja, Márton Áron gyulafehérvári püspök, Mindszenty József hercegprímás, Stefan Wyszynski bíboros, lengyel prímás és Karol Wojtyla krakkói bíboros érsek, a későbbi II. János Pál pápa munkásságáról Alberto Bottari de Castello, a Szentszék magyarországi nagykövete, Varga Lajos váci segédpüspök és a téma avatott egyházi és civil szakértői beszéltek, köztük két erdélyi magyar szakember (MTI)

ò  Kövér szerint a baloldal lerombolná az elmúlt időszak eredményeit – „A baloldal visszatérve lerombolná azokat az eredményeket, melyeket az elmúlt időszakban sikerült elérni” – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán Békésen, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének fórumán (Nsz)

ò  Új káder az oktatásirányításban – Elege lett Orbán Viktornak a közoktatási botrányokból és sajtóhírek szerint azért kezdeményezte miniszteri biztos kinevezését az állami iskolafenntartóhoz, mert a választásokig meg akarja szüntetni a működési zavarokat. Az MSZP szerint az államosítás felelős a káoszért (Nszv)

ò  Alakul a top 10 az MSZP-nél – Mesterházy Attila pártelnököt Botka László és Tóbiás József követheti a szocialista listán (Nszv)

ò  Minden második szavazó a Fideszé, Gyurcsány előzi Bajnait – Két év után először 50 százalék fölötti a kormánypártok népszerűsége a biztos szavazó pártválasztók körében, Gyurcsány Ferenc pártja viszont először veri Bajnaiét. A Tárki friss adatai (MNO)

ò  Medgyessy kártékonynak tartja Gyurcsányt – „Kártékony a baloldal számára Gyurcsány Ferenc” – erről Medgyessy Péter beszélt a ‡Hír TV Magyarország élőben című műsorában (MNO)

ò  A kormány lehetőségként tekint a válságra – „A válság elmúltával Magyarország még erősebb lehet, mint előtte volt” – mondta Szijjártó Péter egy szerdai konferencián (MNO)

ò  120 éves lenne Miroslav Krleza, emléknapot tartanak – Miroslav Krleza a magyar-horvát kulturális élet egyik legnagyobb alakja. Csütörtökön 120. születési évfordulója alkalmából emléknap lesz Budapesten. Miroslav Krleza születésének 120. évfordulója alkalmából egész napos konferenciát és emléknapot szervez  Budapesten a Histrion Bt., a Magyarországi Horvátok Tudományos Intézete és a magyarországi horvát közösség könyv- és folyóirat-kiadója, a Croatica Nonprofit Kft. A konferenciát Budapesten a Croatica multifunkcionális termében, a Nagymező utca 68. szám alatt tartják (MNO)

ò  Kövér: Európa ereje sokszínűségében rejlik – A regionalizmus és a polgárközeli Európa fontosságát hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke szerdán a Parlamentben, a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) parlamenti dimenziójának tanácskozásán. Kövér László úgy fogalmazott: Európa ereje sokszínűségében rejlik, ez pedig kifejeződik a helyi, valós igényeket jelző kezdeményezések felkarolásában. Úgy értékelte, a régiók Európájának gondolata nem ellentétes a békésen egységesülő Európa gondolatával. A házelnök a tanácskozás céljaként azt jelölte meg, miként lehet egy ember-, egy polgárközelibb Európát megteremteni a KEK-országok területén úgy, hogy a történelmi szembenállások maradványait, az érdekellentéteket meghaladva felismerjék a Duna-menti, a Kárpát-medencei és a tágabb térségben élő népek egymásrautaltságát. Hozzátette: beszélni kell a regionális együttműködés olyan új formáiról, mint az európai területi társulások és a makrorégiós stratégiák. „A nagyobb és kisebb régiók létrehozása „az emberek számára már-már érthetetlenül bonyolult és nagy közös Európánknak” egy emberközelibb, természetesebb, tradicionális, egyben valós kötődésen alapuló, az EU határain túlnyúló együttműködési formája lehet” – fogalmazott (fidesz.hu)

ò  Janko Veber látogatása Magyarországon – Janko Veber, a szlovén országgyűlés elnöke a múlt héten hivatalos látogatást tett Magyarországon. A parlamenti elnök útját a rábavidéki szlovén közösségnél kezdte, majd Budapesten fogadta mindhárom magyar közjogi méltóság (Népújság, Lendva)

 

 

 

 

ò  Az európai bíróságon folytatódik a harc a kisebbségvédelem uniós szabályozásáért – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és európai partnerei eldöntötték, hogy az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságán folytatják a küzdelmet a kisebbségvédelem uniós szabályozásáért – jelentette ki az MTI kérdésére szerdai sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, a szövetség elnöke. Kelemen Hunor közlése szerint az év végéig megszövegezik és benyújtják a bírósági keresetet, amelyben azt kifogásolják, hogy az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePack című európai polgári kezdeményezésük bejegyzését. Az RMDSZ elnöke elmondta, mérlegelik azt a javaslatot is, hogy a brüsszeli elutasítás ellenére is elkezdik gyűjteni az aláírásokat a kezdeményezés mellé, de hozzátette, ennek csak akkor látná értelmét, ha valamennyi európai partnerük is belekezd az aláírásgyűjtésbe (MTI)

ò  Ponta: katasztrofális lenne a verespataki beruházás elutasítása – Victor Ponta román miniszterelnök szerint katasztrofális lenne Románia számára, ha elutasítaná a verespataki aranybánya-beruházást, és ezáltal azt üzenné a külföldi befektetőknek, hogy ellenük van (Nsz)

ò  Népszavazással tartanák egyben Székelyföldet – Hat erdélyi megyében szervez helyi népszavazásokat a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezéséről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Kelemen Hunor szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a választópolgároknak kell megmondaniuk, mit szeretnének, melyik régióba tartozzon a megyéjük (Nsz)

ò  Verespatak: totális a káosz Romániában – Totális a káosz Romániában a verespataki aranybánya-beruházás körül, a szociálliberális kormány összevissza beszél (MNO)

ò  Tőkés: manipuláció a kirakateljárás – A magyarság kollektív jogaiért és az önrendelkezésért folytatott küzdelme ellen irányul Tőkés László szerint, hogy meg akarják fosztani a Románia Csillaga kitüntetéstől (Krónika)

ò  RMDSZ-es referendum a fejlesztési régiókért – Csütörtökön kezdi el az aláírásgyűjtést Erdély hat megyéjében az RMDSZ annak érdekében, hogy december 8-án a székelyföldi és partiumi megyékben helyi népszavazásokat lehessen kiírni a fejlesztési régiók átalakításáról (Krónika)

ò  Elöljárói összeférhetetlenség: amnesztiát hirdetne Antonescu – Amnesztiát hirdetne azon önkormányzati vezetők számára Crin Antonescu, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke akik esetében összeférhetetlenséget állapított meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) (Krónika)

ò  Creţu újabb kirohanása Tőkés ellen – Bírálta Tőkés Lászlót a Románia Csillagja érdemrend becsületbíróságának összehívását kezdeményező, a Tőkés-ellenes hadjárat élére állt szociáldemokrata párti (PSD) európai parlamenti képviselő (Krónika)

ò  Geoană a maszol.ro-nak: Tőkést várjuk Bukarestbe, nem Kincsest! – Korántsem biztos, hogy Kincses Előd ügyvéd képviselheti Tőkés Lászlót a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága csütörtöki bukaresti ülésén, amelyen azt vizsgálják meg, méltó-e még ma is a volt püspök a román állami kitüntetésre (Maszol.ro)

ò  OSF: spekulációk a Soros György elleni vádak – „Soros Györgynek semmilyen anyagi érdekeltsége nem fűződik a verespataki bányakitermeléshez” – szögezte le közleményében az Open Society Foundations (Maszol.ro)

ò  Ostobának nevezte Ponta a Reuters szerkesztőit – A miniszterelnök szerint a hazai és a külföldi sajtó egyaránt félreértelmezte a ‡Reutersnek adott nyilatkozatát a verespataki befektetésről. Victor Ponta szerint a brit hírügynökség „ostoba”, a román ‡Mediafax hírügynökség pedig „manipuláló”, „hazug” címet adott a hírnek (Maszol.ro)

ò  Tehetséges diákokat díjaztak Csíkszeredában – Érdemokleveleket és jutalomkönyveket vehetett át 23 tantárgy több mint 450 tanulója és 315 felkészítő tanára a szaktanfelügyelőktől szeptember 25-én, szerdán a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium kollégiumának dísztermében (Maszol.ro)

ò  Boc: jó ötlet az árnyékkormány – Emil Boc demokrata-liberális párti politikus jó ellenzéki ötletnek tartja a PDL párt által létrehozandó árnyékkormányt. „A PDL árnyékkormánya azért jó ötlet, mert munkára ösztönzi az embereket. Ennek vezetője dönti majd el, kik lesznek a kormánytagok, és ezt a döntést tiszteletben kell tartani” – jelentette be Boc (Szabadság)

ò  December 8-ra időzítené a népszavazásokat az RMDSZ – December 8-án tartaná a helyi népszavazásokat a régiósításról az RMDSZ – jelentette be tegnap a sajtónak Kolozsváron Kelemen Hunor szövetségi elnök. A törvényes előírások betartásával mától aláírásgyűjtést kezdenek Hargita, Kovászna és Maros megyében, néhány napon belül pedig Szilágy, Szatmár és Bihar megyében is. Az állandó lakhellyel rendelkező lakosságnak arról kérnék ki a véleményét: akarják-e, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely székhellyel, Szilágy, Szatmár és Bihar megye esetében pedig a kérdés a Nagyvárad-központú régióra vonatkozna. A törvény szerint valamennyi megyében a választópolgárok öt százalékának kell aláírásával támogatnia a kezdeményezést ahhoz, hogy a megyei önkormányzatok kötelező módon napirendre tűzzék a kérdést (Szabadság)

 

ò  A Szerbia–EU-kapcsolatok új fejezete – Kezdetét vette a hazai jogrendszert elemző uniós átvilágítási folyamat – Szerbia képviselői elégedettek az eddig hallottakkal – Sikeresen lezárult az uniós átvilágítás (screening) első napja Brüsszelben. Nikola Selaković igazságügyi miniszter és Tanja Miščević, a csatlakozási tárgyalócsoport szerbiai vezetője úgy értékelték, hogy a Szerbia és az Európai Unió közötti viszonyok ezzel új időszakot nyitottak meg. Selaković arról számolt be, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelte a minisztériuma által eddig megtett lépéseket (Magyar Szó)

ò  Az SZHP ideiglenes hatalmat javasol Belgrádba – A Szerb Haladó Párt ideiglenes, átszervezett hatalom felállítását javasolja Belgrádban. Szerintük ez lehetővé tenné a főváros zavartalan működését és a rendkívüli választások kiírását hat hónapon belül (Magyar Szó)

ò  Visszakapjuk bíróságaink egy részét – A VMSZ módosítási indítványokban igyekszik kieszközölni, hogy még kedvezőbbé váljék bíróságaink hálózata – A napokban megérkezett a Szerbiai Képviselőházba a bíróságok és ügyészségek hálózatáról szóló törvény módosítási javaslata, amelynek értelmében a 2008-ban megszüntetett vajdasági alapfokú bíróságok közül Óbecsén és Zentán állna vissza (Magyar Szó)

ò  „Erőtlen külpolitika” – A Jobbik növelné a külhoni magyarok támogatására szánt összegeket, mondta Szávay István – Egyoldalúnak nevezte a magyar–szerb megbékélést szerdán Szabadkán Szávay István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke. Kijelentette: „A Jobbik az utóbbi három évben több alkalommal illette erős kritikával a magyar külpolitikát, amelyet erőtlennek, megalkuvónak és gyávának tartunk. A magyar külpolitika számos egyoldalú gesztust tesz a környező országok politikumának irányába, miközben nem kellő határozottsággal lép fel a környező országokban élő magyar közösségeket ért jogsértések kapcsán.” (Magyar Szó)

ò  Két ország – közös ügyfélszolgálat – A Telenor megnyitotta első regionális központját Szabadkán – Tegnap hivatalosan is megnyílt Szabadkán a Telenor első közös telefonos ügyfélszolgálata, melynek különlegessége, hogy a szerbiai és a magyarországi ügyfelek hívásait is itt fogadják a telefonos ügynökök, akiknek csoportját magyar és szerb nyelvterületről állították össze (Magyar Szó)

ò  Bezdáni Színházi Napok – Szeptember 28-án a békéscsabai Feeling Színház társulatának előadása nyitja az idei, sorrendben 26. Bezdáni Színházi Napokat. Niccolo Machiavelli Mandragóra című komédiáját mutatja be a magyarországi színtársulat (Magyar Szó)

 

ò  Zágráb fejet hajtott Brüsszel előtt – Oiirsat Miljenic horvát igazságügyi miniszter Viviane Redinggel, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökével közös sajtótájékoztatóján bejelentette: Zágráb az EU jognak megfelelően módosítja az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló jogszabályt (Nsz)

 

ò  „Élő kapcsolatot szeretnénk a magyar közösségekkel…” – A múlt héten Lendvára látogatott Kiss Norbert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára, aki a magyar nemzeti közösség, a nemzetiségi intézetek, illetve a lendvai kétnyelvű általános iskola képviselőivel folytatott megbeszéléseket. Rövid interjú formájában rendelkezésére állt lapunknak is (Népújság, Lendva)

ò  A „csorbult régiók” történelemszemlélete – Kétnapos konferencia keretében a múlt héten a Magyar Múzeumi Társulat és a Göcseji Múzeum szakemberei a történeti muzeológiai kutatások új kihívásairól értekeztek Zalaegerszegen, illetve Lendván (Népújság, Lendva)

 

ò  403 ezer roma él Szlovákiában – „A romák fele szegregált településeken él. Országos arányuk 7,5%” – derül ki az új Roma közösségek atlaszából. 402 840 roma él Szlovákiában, vagyis közel 300 ezerrel több, mint amennyit a 2011-es népszámlálás kimutatott. A Roma közösségek atlasza szerint ez a társadalom közel 8 százalékát jelenti. Az atlaszt a roma kormánybiztos, az ENSZ, a városok és falvak társulása, valamint az Eperjesi Egyetem készítette el. A 403 ezer roma 46,5 százaléka él teljes mértékben integráltan a többségi társadalomban. Az atlaszt szerint a többiek szegregált településrészeken vagy a városok, falvak határában lévő romatelepeken élnek. Az adatok alapján nőtt a szegregált telepeken élő romák aránya: míg 2004-ben az arányuk 40% volt, addig idén már több mint 53% (Új Szó)

ò  Osztrák igazgató vezeti a Markízát – Matthias Settele lett a Markíza tévé új igazgatója. Az omediach.com, médiahírekre szakosodott portál információi szerint az osztrák szakember kinevezéséről tegnap döntött a CME, a legnagyobb hazai televízió tulajdonosa (Új Szó)

ò  Rendszerhiba és szigor miatt késik a kisebbségi támogatás – Bár az utalások már június végén megindultak, még mindig sok az olyan szervező és egyéb pályázó, aki nem kapta meg idén tavasszal megítélt kulturális támogatását a kormányhivataltól. „Nem világos, pontosan miért tart ilyen sokáig a szerződések jóváhagyása (sokan még aláírt szerződést sem kaptak) és az azt követő utalás, ezért Mária Jedličkovához, a kisebbségi kormánybiztosi hivatal megbízott vezetőjéhez fordultunk. Jedličková viszont nem ad interjút” – közölte lapunkkal Beatrice Szabóová kormányszóvivő. Az ok: ő egy hivatalnok, aki csak helyettesíti a kormánybiztost. „Kérdéseiket szívesen megválaszolja a kormányhivatal sajtóosztálya” – jegyezte meg. Hogy kinevezik-e még idén az új kormánybiztost, nem tudta megmondani (Új Szó)

ò  Senki sem tudja, mennyi földet vettek Szlovákiában a külföldiek – 8 hónap múlva hivatalosan is lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma Szlovákiában, ám a nyugati cégek már most is javában vásárolják fel a termőföldet. A kétmillióból néhány tízezer lehet a kezükön (Bumm.sk)

ò  Fico nehezebben viseli a kritikát, mint osztja – A kormányfő a parlament rendkívüli ülésén bevallása szerint azért nem hallgatta meg az ellenzéki kritikákat, mert azokban sértegették. Fico azonban saját maga sokkal erősebb kifejezésekkel illeti a politikai ellenfeleit, mint amilyen kritikákat ő kapott (Bumm.sk)

ò  Szili Katalinnal Pozsonyban – Szili Katalin a magyar Országgyűlés volt elnöke szeptember 25-én, szerda este látogatást tett az MKP pozsonyi székházában, megbeszélést folytatott az MKP több elnökségi tagjával, majd Csáky Pál „Beszélgetések a nemzettudatról sorozatának” a vendége volt. Az MKP vezetői közül Berényi József elnök, Szigeti László OT-elnök, Bárdos Gyula és Csáky Pál elnökségi tagok találkoztak Szili Katalinnal. A fórumra több ismert közéleti személy eljött, köztük Balogh Csaba Magyarország pozsonyi nagykövete és Duray Miklós politikus-író is. Csáky Pál emlékeztetett arra, hogy Szili Katalin, az Országgyűlés elnökeként, MSZP-politikusként kijelentette 2004-ben, hogy „igennel” fog szavazni a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson, és ezzel tulajdonképpen szembement az akkori miniszterelnök akaratával (Felvidék.ma)

ò  Elkészült Čaplovič módosított jelentése az oktatásügy helyzetéről – Megmaradna a szabad iskolaválasztás lehetősége, az elkövetkező három éven belül az átlagfizetés 1,2-szeresére emelkedne a tanítók fizetése, a kilencedikesek tesztelése pedig nem szolgálna alapul az iskolák ranglétrájának felállításához és a támogatások megítéléséhez (Felvidék.ma)

 

ò  Magyar gazdák helyzetével ismerkedett Budai Gyula Kárpátalján – Magyar mezőgazdasági vállalkozók helyzetével ismerkedett és gazdafórumon vett részt Kárpátalján Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán. Az államtitkár Ungváron Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével folytatott megbeszélést, majd a közeli Nagydobronyban mezőgazdasági vállalkozásokat keresett fel. A magyar ajkú nagyközségben egy fejlett technológiákat alkalmazó családi kertészetet és egy mangalica- és haltenyésztő vállalkozást tekintett meg. Beregszászon részt vett az őt Kárpátaljára meghívó Pro Agricultura Carpatica Alapítvány által szervezett gazdafórumon (MTI)

ò  Volodimir Ribak: Aláírják a társulási megállapodás, Európába tartunk – „Volodimir Ribak bízik benne, hogy aláírják a társulási megállapodást Ukrajna és az Európai Unió között, s ennek kapcsán megengedhetetlennek tartja, hogy bárki is megszabja Ukrajnának, hogy milyen utat válasszon. Erről mai, kárpátaljai látogatása során, a végrehajtói hatalom és az önkormányzatok helyi szerveinek vezetőivel tartott értekezlet során beszélt a Legfelsőbb Tanács elnöke” — közölte az ‡Interfax-Ukrajina Hírügynökség (TiszaNews)

ò  Ribak jött, Baloga ment – A foglalkoztatás javítását, a hatékonyabb önkormányzatiság fontosságát, a turisztikai ágazat további korszerűsítését hangsúlyozta tegnapi kárpátaljai munkalátogatásán Volodimir Ribak (KISZO)

ò  Beregszász a felhők fölött – Művészeti, kulturális, sport-, szórakoztató és gasztroprogramok várják a családokat Beregszász alapításának 950. évfordulója alkalmából az ötvenedik alkalommal megrendezésre kerülő BeregFest-en. A karneváli forgatag már holnap elrajtol és egész vasárnap hajnalig dübörög a Vérkeparti városban. A hét végén nem lesz olyan óra és olyan pontja a városnak, ahol ne lenne ünnepi esemény (KISZO)

 

ò  Egy hónapon át tartó online vita az EU-ról – Az Európai Bizottság szeptember 23. és október 23. között online vitasorozatot szervez az Egységes Piac Hónapja címmel. Az erre a célra létrejött oldalon bárki benyújthatja ötletét a négy téma bármelyikében, és véleményezheti a már korábban benyújtott újító elképzeléseket. A legnépszerűbb gondoltatok októberben egy Euronews tévés vitán kerülnek megtárgyalásra. Ezen a héten a munkahelyek témájában ötletelhetnek a felhasználók, a jövő héten a szociális jogok kerülnek terítékre, majd ezt követi a bankok kérdésköre, hogy végül az utolsó héten az e-kereskedelemről szóló vitával végződjön az Egységes Piac Hónapja. Minden európai állampolgár benyújthatja ötleteit az egységes piaccal kapcsolatban, melyek közül a legeredetibbek és a legtöbb szavazatot gyűjtők aztán Brüsszelbe is eljutnak. A fórum másik oldalán uniós tisztviselők várják az ötleteket és a kommenteket, akik minden értékes felvetésre reagálni igyekeznek majd (Kitekintő)

ò  ENSZ Közgyűlés – Civil szervezet: a kisebbségek és az őslakosok egészségi állapota rosszabb az átlagnál – „A kisebbségek és az őslakos népek egészségi állapota rosszabb az átlagnál, és a számukra hozzáférhető egészségügyi ellátás minősége sem megfelelő” – közölte a Minority Rights Group International (MRG) az MTI-vel annak kapcsán, hogy az ENSZ a millenniumi fejlesztési célok folytatására készül. A kisebbségek jogaiért küzdő nemzetközi csoport közleményében idézte Carl Soderberghet, az MRG kommunikációs igazgatóját, aki úgy véli, az őslakos népek és a kisebbségek az élet több területén gyakran szembesülnek kirekesztéssel, például a vízhez és a higiénikus környezethez való hozzáférésben, továbbá az oktatásban és a foglalkoztatásban. „Az egészségügyben különösen jelentős a kirekesztés és az egyenlőtlenség ezeknél a csoportoknál. Az MRG szerint etnikai, vallási, nyelvi és kulturális háttértől függetlenül mindenkinek biztosítani kellene a jogot a megfelelő ellátáshoz és az egészséges élethez. Az egészséghez való jog a legalapvetőbb jog, hiszen ez a túléléshez való jog” – fogalmazott Carl Soderbergh (MTI)

ò  A cianidos aranybányászatról vitázott az EP környezetvédelmi bizottsága – A cianidos nemesfém-bányászati technológiáról vitáztak az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottságának tagjai az Európai Bizottság képviselőivel szerdán az EP brüsszeli épületében. A felszólalók egyöntetűen a verespataki beruházás ellen foglaltak állást (MTI)

ò  Beindul a német baloldal – Tárgyalások helyett egyelőre üzengetnek egymásnak a politikusok Németországban. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter mind a szociáldemokraták, mind a Zöldek felé „szirénhangokat” hallat (Nsz)

ò  Nem biztos, hogy jön a pápa Magyarországra – Ferencet Áder János köztársasági elnök hívta meg Magyarországra a múlt heti vatikáni látogatásán, de a korábbi hírekkel ellentétben a katolikus egyházfő nem fogadta el egyértelműen a meghívást, csak gondolkodik rajta (Nsz)

ò  Segély vagy sajnálat helyett munkát kér a roma párt – Csehország fennállása óta először indul a választásokon roma politikai szerveződés (Nsz)

ò  Az EU vezetők arra szólították fel Ukrajnát, hogy tegyen határozott lépéseket a társulási megállapodás aláírását célozva – „Az Európai Unió vezetői arra szólították fel Ukrajnát, hogy az ország foganatosítson határozott intézkedéseket annak érdekében, hogy a vilniusi csúcstalálkozón aláírják a társulási megállapodást. Ez áll José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének közös nyilatkozatában, amit azt követően adtak ki, hogy az ENSZ-közgyűlés keretében megbeszélést folytattak Viktor Janukovics ukrán államfővel” — közölte az ‡Ukrinform Hírügynökség (TiszaNews)

ò  Cărtărescu és Kányádi Göteborgban – A nemzetközi porondon az egyik legismertebbnek, legfordítottabbnak számító román író, Mircea Cărtărescu nyitja meg a vasárnapig zajló göteborgi Bok& Bibliotek Könyvvásárt csütörtök reggel (Krónika)

 

ò  A romák méltóságáért – „Akad még valaki, aki elfordíthatja a fejét, nem véve tudomásul, hogy a roma népet súlyos megkülönböztetés éri mindenütt Európában? Egyre hosszabbra nyúlik az üldöztetések listája, amelyekkel szembe kell nézniük, s amelyek kétségbeesésbe kergetik őket. Romániában egész közösségeket utasítanak el, zárnak falakkal körülvett, elszigetelt területekre, ahol nincs sem víz, sem elektromosság, akárcsak Szlovákiában, ahol sterilizálják a roma asszonyokat. Bulgáriában városi gettókba szorítják őket. A Cseh Köztársaságban az egyre gyakoribb neonáci megmozdulások célpontjaivá váltak. Horvátországban Molotov-koktéllal dobálják meg őket. Magyarországon a Jobbik félkatonai milícia zaklatja, bántalmazza a romákat, emiatt sokan külföldön kénytelenek menedéket keresni. Bosznia-Hercegovinában mindennapos diszkriminációt szenvednek el, akárcsak Olaszországban, Moldáviában vagy Szerbiában. Franciaországban egyre hangosabb a gyűlöletbeszéd, szaporodnak a romák megsemmisítését követelő felhívások, továbbra is megbélyegzik, sőt kiutasítják őket, akárcsak az előző kormány alatt. Némelyiküket visszatoloncolták Koszovóba, miután folyamatosan kiutasítják őket Németországból, Dániából vagy Svédországból. Az üldöztetésekkel járó erőszak országonként különböző, de a természete mindenütt ugyanaz marad. Eredetük ugyanarra a stigmatizáló sztereotípiákra, ugyanazokra az elcsépelt előítéletekre vezethető vissza…” Benjamin Abtan[2] (Nszv)

ò  A nagy autonómiadilemma – „Ha ma megkérdeznénk tíz véletlenszerűen kiválasztott magyar politikust a Kárpát-medencében, hogy a külhoni magyarok életében mi hozhat gyökeres és pozitív változást, akkor tízből kilenc rávágná: az autonómia. A tizedikkel most nem foglalkoznék, mert az ő választása nagyjából értelmezhetetlen a nemzetpolitika keretei között (ami nem jelenti azt, hogy nem lehetséges opció). Csakhogy több autonómia van égen és földön, mintsem hogy egy fogalommal letudhatnánk a választ. Főleg akkor nem, ha a gyalogmagyarok szempontjából az egyik autonómiakoncepció kizárja a másikat, és hát ez az a probléma, amiről manapság nemigen beszélünk. Pedig nagyon kellene, mielőtt megerősödnének a külhoni magyar-magyar törésvonalak, mert a társadalmi megosztottság simán hazavághatja a mégoly okosan ütemezett politikai cselekvési terveket is. Elméletileg a képlet világos: a külhoni magyarok különböző élethelyzetekben élik meg önazonosságukat, ami más stratégiát követel a tömbben élő nemzetrészek, illetve az interetnikus vidéken, valamint a szórványban élők számára. Elvileg ezeket a stratégiákat hangolná össze az úgynevezett integrált autonómiakoncepció három főeleme: területi autonómia a tömbben élő magyarságnak, kulturális és személyi elvű autonómia a többiek számára, illetve bizonyos települések esetében a sajátos jogállású önkormányzati státus is megoldás lehet…” (Heti Válasz)

ò  Erőltetett arcok – „Nevetséges, szánalmas és gyenge. Ezt állapítottuk meg a novemberi megyei választások nemrég elindult kampányáról tegnap egy ismerősömmel, aki az érsekújvári elektrotechnikai középiskolában érettségizett. Mivel kampányrendezvényekre szerencsére nem járunk, leginkább az óriásplakátok alapján alakítjuk ki véleményünket, és itt-ott elolvasunk néhány, ezzel kapcsolatos hírt…” Veres István (Új Szó)

ò  Fico, a hazaáruló – „A médiának általában igaza van, amikor az ellenzéki pártokat ostorozza azért, mert tétlenkednek. De vannak esetek, amikor az ellenzéki politikusok is joggal bírálhatnák a médiát, mert nem a legjobban végezte a dolgát. Most éppen Ivan Mikloš tehetne szemrehányást…” Marián Leško (Új Szó)

ò  Németh Zsolt és a zsákutca esete – „A TiszaNews portálon is olvashatóak Dorosz Dávid független országgyűlési képviselő Orbán Viktorhoz intézett kérdései. Ebből az egyik azt firtatta a nemzeti együttműködést hamisan hirdető kormány vezetőjétől: Mikor kér bocsánatot Gajdos Istvántól, az UMDSZ elnökétől, amiért mind a mai napig méltatlanul és konkrét bizonyítékok nélkül vonták meg szervezetétől a garancialevelek kiadását és amiatt, hogy őt magát pedig a kormány tagjai többször megalázták a különböző magyar–magyar fórumokon? A napokban választ is kapott az említett képviselő. Igaz, a kérdéseket nem a címzett, hanem dr. Semjén Zsolt reagálta le. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes válaszában a Nemzeti összetartozás bizottsága 2012. május 22-én rendezett zárt ülésével hozakodott elő. Azt írja, az ülés alkalmával Németh Zsolt államtitkár úr részletesen vázolta az ügy körülményeit, emellett beszámolt a vizsgálatról, illetve annak eredményéről. Azt is írja, hogy a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyvbe is betekintést nyerhet a kérdező…” Bogáthy Győző (TiszaNews)

ò  Szembeszélben – „A romániai magyar emberek zöme lehangoló és egyben lefegyverző lépésnek tekintette az RMDSZ ama bejelentetését, miszerint eláll az egymillió támogató aláírás összegyűjtésétől, amikor az Európai Bizottság azt üzente: hatáskörhiány okán nem foglakozik a szövetség által kidolgozott európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezéssel…” Simó Erzsébet (Háromszék)

ò  Posztkommunista tulajdon-visszaszolgáltatás Romániában – „A többi kelet-közép-európai diktatúrához hasonlóan, a II. világháborút követően Romániában is államosították az egyházi ingatlanok jelentős részét. Közvetlenül az 1989-es rendszerváltást követően a különböző vallásfelekezetek, közöttük az erdélyi magyar történelmi – a református, a római katolikus, az evangélikus és az unitárius – egyházak is azonnal bejelentették igényüket a tőlük jogtalanul elkobzott ingatlanokra. Egyházi levéltárainkban mintegy 3.000 gépelt oldalnyi kérést őrzünk a ’90-es évekből, melyeket egyházi elöljáróként Egyházkerületünk nevében, vagy más erdélyi magyar egyházak vezetőivel közösen a román államhatalom képviselőnek címeztünk, sürgetve jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanaink visszaszolgáltatását. Jogos kéréseinket válaszra sem méltatták. A román nyelvű kordokumentumok mellett több száz oldalnyi angol, francia és német nyelvű, külföldi politikusokhoz címzett és a nemzetközi közvéleményhez intézett tájékoztatást is találunk ugyanebben a tárgyban…” Tőkés László (Erdély.ma)

ò  Pótcselekvéstől a csapatmunkáig – „Eszményi helyzetet vizionált Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök, amikor a szövetség által kezdeményezett népszavazás bejelentésekor arról beszélt, munkamegosztás alakult ki az erdélyi magyar politikai szer­vezetek között, mindenik a maga eszközeivel ügyködne ugyanazon célért. Ám az igazi munkamegosztástól még oly messze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől …” Farcádi Botond (Háromszék)

ò  Autonómia a magasban – „A romániai magyar szervezetek példátlan összefogása körvonalazódik a székelyek október 27-ére tervezett tiltakozó nagy menetelése kapcsán. Az MTI híréből az is kiderült, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt is részt vállal az autonóm Székelyföldért meghirdetett demonstrációban. Ennél örömtelibb hírt a határon túli magyarság szerencsétlen, ám ugyancsak tökéletesre sikeredett politikai széttrancsírozása óta nem hallottam. Víg kedvünkre mégis árnyék vetül…” Horváth Sándor (KISZO)

ò  Megkülönböztető gondoskodás – „Egyszerre örvendeztetett meg és döbbentett le szörnyen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a külhoni magyar sajtó támogatása ügyében megfogalmazott véleménye. Ám ha jobban belegondolok, végül is csak hű volt az általa is képviselt kormányhoz, amelyik a szavak és lózungok szintjén a nemzeti együttműködést és összetartozást hirdeti, de tetteiben, cselekvésében ennek a fordítottját gyakorolja. Dorosz Dávid parlamenti képviselő kérdésére adott válaszában Semjén Zsolt kijelenti: „A határon túli magyar sajtótermékeket nemzetpolitikai jelentőségű kérdés támogatni. Ezek olyan médiumok, amelyek elengedhetetlenek a magyar nyelvű tájékoztatás fennmaradása, végső soron pedig a magyar nyelv státuszának megőrzése tekintetében. Ezek a sajtótermékek a magyar kormány anyagi segítsége nélkül nem lennének képesek tovább működni.” Maradéktalanul egyetértek, és üdvözlöm a miniszterelnök-helyettes megnyilatkozását. Ám most jön az, hogy álljon meg a nászmenet… De szép is lenne, ha igaz volna, amit Semjén Zsolt állít. Csakhogy az általa leírtak köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. És nem csupán Kárpátalja vonatkozásában. Álszent az a fajta gondoskodás és odafigyelés hangsúlyozása, ami kitűnik a fentebb idézett sorokból. A Bethlen Gábor Alap sajtótámogatási koncepciója ugyanis ennek homlokegyenest az ellenkezője. A KMKSZ-hez közel álló médiumok bögréjébe már annyi mézet töltöttek, hogy az rég túlcsordult. Viszont másokat eltörölnének, megsemmisítenének. A Kárpáti Igaz Szó egyenesen képzeletbeli céltáblájuk közepén van. Második éve kukába dobják a 93 éves múltra visszatekintő, Kárpát-medence-szerte jegyzett és elismert lap pályázati anyagát. Üzenetük egyértelmű és félreértelmezhetetlen. A „megkülönböztetett (pontosabban: megkülönböztető!) gondoskodás” őket minősíti…” Dunda György (KISZO)

ò  A cián és a Mikulás – „A verespataki bányaprojekt kapcsán a parlamentben és azon kívül zajló vita immár eljutott abba a szakaszába, amikor sokan azt bizonygatják: bizony a cián jót tesz az egészségnek…” Rostás Szabolcs (Krónika)

ò  Merkel a csúcson – „Megerősödve került ki a múlt heti németországi választásokból Angela Merkel kancellár pártja, a kereszténydemokrata CDU. A párt a szavazatok 41.5%-át szerezte meg, ezzel jelentősen, csaknem 8 százalékkal javítva négy évvel ezelőtti eredményén – egy ilyen jó szereplés kormánypártként még nagyobb sikert jelent. A CDU/CSU pártszövetség sikerét azonban beárnyékolja az, hogy párhuzamosan kiesett a parlamentből a jobb-liberális FDP, amely az eddigiekben a CDU koalíciós partnere volt. Az FDP hatalmasat bukott: 4.8%-os végeredménye csaknem tíz százalékpontnyi veszteséget jelentett az eddigiekhez képest. Ennél is nagyobb probléma azonban a párt számára, hogy nem sikerült átlépnie az öt százalékos küszöböt. Ezáltal a jelenlegi kormánykoalíció összességében többet vesztett, mint nyert: az FDP teljes, korábban 14.6%-nyi bázisa elveszett a gyakorlatban, amelyet a CDU 7.7%-os növekedése csak felerészt tudta pótolni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a CDU-nak koalíciós partner után kell néznie. Bár a voksok összeszámolása közben több alkalommal is úgy nézett ki, hogy a CDU/CSU a mandátumok több, mint felét is megszerezheti, végül 311 széket sikerült elérniük a 630-ból. (Nagyon valószínű azonban, hogy egy néhány fős abszolút többség mellett is partnert kellett volna keresniük.) Az FDP kiválásával három potenciális szövetséges maradt a Bundestagban: a szociáldemokrata SPD, a Zöldek, illetve a Baloldal nevű, kelet-német utódpárt. Közülük azonban a Baloldal politikai karanténban van: velük nem hogy a kereszténydemokraták, de a többiek sem nagyon lennének hajlandóak szövetkezni. Maradtak tehát a vörösek vagy a zöldek…” Ravasz Ábel (Paraméter.sk)

 

 

Budapest, 2013. szeptember 26., csütörtök (MTI) – A kisebbségek és az őslakos népek egészségi állapota rosszabb az átlagnál, és a számukra hozzáférhető egészségügyi ellátás minősége sem megfelelő – közölte a Minority Rights Group International (MRG) az MTI-vel annak kapcsán, hogy az ENSZ a millenniumi fejlesztési célok folytatására készül.

 

A kisebbségek jogaiért küzdő nemzetközi csoport közleményében idézte Carl Soderberghet, az MRG kommunikációs igazgatóját, aki úgy véli, az őslakos népek és a kisebbségek az élet több területén gyakran szembesülnek kirekesztéssel, például a vízhez és a higiénikus környezethez való hozzáférésben, továbbá az oktatásban és a foglalkoztatásban. Az egészségügyben különösen jelentős a kirekesztés és az egyenlőtlenség ezeknél a csoportoknál.

Az MRG szerint etnikai, vallási, nyelvi és kulturális háttértől függetlenül mindenkinek biztosítani kellene a jogot a megfelelő ellátáshoz és az egészséges élethez. Az egészséghez való jog a legalapvetőbb jog, hiszen ez a túléléshez való jog – fogalmazott Carl Soderbergh.

A szervezet éves jelentése szerint Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában a gyermekágyi halálozás aránya általában sokkal magasabb az őslakos és a kisebbségi közösségek körében, különösen vidéken. Kelet-Afrikában a kirekesztett közösségekben élő nőknél és a lányoknál, akiknek olyan problémákkal kell szembesülniük, mint a női nemi szerv megcsonkítása és a korai házasság, magas a szülés utáni fistula veszélye, amikor túlhordott terhesség vagy vetélés következtében a szülőcsatorna kilyukad – írták.

Arra is kitértek, hogy Guatemalában az őslakos gyermekek körében 20 százalékkal nagyobb az alultápláltság mértéke, mint spanyol ajkú társaiknál, miközben Európában a roma gyermekeknél magasabb a csecsemők halálozási aránya is. Újabb példaként hozták, hogy Tanzániában a HIV/AIDS ellen indított országos kampány csak a legelterjedtebb szuahéli nyelven folyt.

A jelentésben az MRG ajánlásokat tett annak biztosítására, hogy a kisebbségek és az őslakos népek hozzáférhessenek az életmentő egészségügyi szolgáltatásokhoz, és bevonják őket a helyi egészségügyi kezdeményezések megvalósításába. A 2015 utáni fejlesztési célok kialakításában az ENSZ Közgyűlésének mindenképpen számításba kell vennie a kisebbségek és az őslakos közösségek szempontjait – hangsúlyozták.

A szervezet kiemelte: az ENSZ becslése szerint a világon 370 millió ember tartozik valamilyen őslakos csoporthoz, és még többen vannak, akik valamilyen etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak. Több mint 900 millió ember, tehát a világon minden hetedik ember olyan csoportnak a tagja, amelyet hovatartozása miatt hátrány ér – tették hozzá.

A Minority Rights Group International az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek és őslakosok jogaiért küzdő nem kormányzati szervezet. Több mint 150 partnerszervezete mintegy 50 országban tevékenykedik. Ûvissza

 

 

Budapest, 2013. szeptember 25., szerda (MTI) – Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint Magyarország régi adóssága, hogy foglalkozzon a diaszpórával és éreztesse vele, hogy része a magyar nemzetnek.

 

Az államtitkár az Állami és civil kapcsolattartás a diaszpórával című nemzetközi konferencián elmondta, az országok egyre inkább keresik a kapcsolatot külföldön élő állampolgáraikkal és leszármazottaikkal, egyre inkább felismerik a diaszpóra jelentőségét és az államok közötti kapcsolatépítésben betöltött szerepét.

Hangsúlyozta, a magyar kormány egyaránt figyelmet szentel a Kárpát-medencében élő magyarokra és a diaszpórára, például a Kanadában, az Egyesült Államokban és a Nyugat-Európában élő közösségekre. Az ő problémáikat másként kell kezelni, mint a szomszédos országokban élőkét – vélekedett.

Répás Zsuzsanna elmondta, a kormány célja, hogy erősítse a bizalmat Magyarország és a diaszpóra között, mert az ország régi adóssága, hogy foglalkozzon a diaszpórával. Most végre megfelelő figyelmet kap a diaszpóra, a kormány igyekszik segíteni nemzeti identitásuk, kulturális örökségük megőrzését – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy ebben fontos lépés volt az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése, hiszen így a diaszpóra tagjai magyar állampolgárságért folyamodhatnak bárhol a világon, és egyre többen élnek is ezzel a lehetőséggel.

Szerinte ma a gazdasági migráció jelent nagy kihívást, így fontos, hogy az országot elhagyók csatlakozzanak a diaszpóra szervezeteihez vagy új szervezeteket hozzanak létre.

A helyettes államtitkár felidézte, hogy létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot, amelynek segítségével együttműködhetnek a világ minden részén lévő magyar szervezetekkel. A tanács következő ülésére remélhetőleg novemberben kerül sor – tette hozzá.

Alexandru Victor Micula budapesti román nagykövet előadásában arról beszélt, hogy a kisebbségeknek fontos szerepük van Európában, hiszen míg igyekeznek megőrizni az identitásukat, hozzájárulhatnak azon ország érdekeinek érvényesítéséhez is, amelyben élnek. Romániának az a feladata, hogy védje a külföldön élő románok érdekeit, de emellett felelősséget visel a határain belül élő kisebbségért is – hangoztatta.

A diplomata azt mondta, országa kisebbségpolitikája értelmében a Romániában élő közösségek a nemzetközi előírásoknak megfelelően gyakorolhatják jogaikat, megőrizhetik kulturális, nemzeti és vallási identitásukat.

Romániának ugyanakkor fontos célja, hogy fenntartsa és erősítse a román identitást is a diaszpórájával ápolt a kapcsolatok révén – mondta. Ûvissza

 

 

Budapest, 2013. szeptember 25., szerda (MTI) – Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért, de nem kérdőjelezi meg azoknak az országoknak a felelősségét a jólétükért és a jogaik gyakorlásáért, amelyben élnek – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten.

 

Az Állami és civil kapcsolattartás a diaszpórával című nemzetközi konferencián az államtitkár kiemelte: az országok kapcsolata a kisebbségek tekintetében a nemzetközi előírások alapján kiegyensúlyozott. Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi kötelezettségeket, a területi integritás és a szuverenitás elvét, továbbá a magyar közösségek akaratát is, hogy megőrizzék identitásukat abban az országban, amelyben élnek – fogalmazott. Hozzátette: Magyarország nem a nemzetállamon belül akarja egyesíteni a nemzetet.

Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország az egyéni jogok mellett a kollektív jogokat is fontosnak tartja.

Úgy látja, a hagyományos diaszpóraközösségek és az új migráns közösségek helyzete eltérő. Az utóbbi években új migráns közösségek jelentek meg: vélhetően 3-500 ezerre tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik külföldön találtak állást – közölte. Hozzáfűzte: jelenleg politikai vita folyik arról, hogyan kellene kezelni ezt a helyzetet.

A nemzetpolitikai államtitkárság és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által szervezett kétnapos rendezvény Ilan Mor budapesti izraeli nagykövet előadásában elmondta: országa a zsidó diaszpórával ápolt kapcsolatainak alapja a felelősség és partnerség.

Úgy fogalmazott, sokáig az volt a közvélekedés, hogy a zsidó identitás csak a valláson alapul, de valójában a nemzethez is kötődik, Izrael ma a zsidók nemzetállama.

A diplomata közölte: Izrael a zsidók földje, azokhoz a zsidókhoz is tartozik, akik nem az országban élnek, és Izrael minden zsidó előtt nyitva áll. Emellett a kapcsolatok fontos eleme az is, hogy Izrael kéri a zsidó diaszpórát, hogy támogassa az országot – tette hozzá.

Kevin Dowling budapesti ír nagykövet kiemelte: országa kicsi, de korábban rengeteg ír hagyta el hazáját, és így hatalmas ír diaszpóra jött létre több helyen a világon. Az ír közösségek mára jobbára asszimilálódtak Kanadában, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, közben pedig új közösségek jöttek létre például Ázsiában – magyarázta.

Mint mondta, Dublin a diaszpóra több szervezetét is támogatja. Úgy látja, a kormány igyekszik erősíteni a kapcsolatait ezekkel a közösségekkel, ami nagy munka, és folyamatosan figyelmet kell szentelni a már kiépített kapcsolatok fenntartásának is. Ûvissza

 

 

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:

Kolozsvár, 2013. szeptember 25., szerda (MTI) – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és európai partnerei eldöntötték, hogy az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságán folytatják a küzdelmet a kisebbségvédelem uniós szabályozásáért – jelentette ki az MTI kérdésére szerdai sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.

 

Kelemen Hunor közlése szerint az év végéig megszövegezik és benyújtják a bírósági keresetet, amelyben azt kifogásolják, hogy az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePack című európai polgári kezdeményezésük bejegyzését.

Az RMDSZ elnöke elmondta, mérlegelik azt a javaslatot is, hogy a brüsszeli elutasítás ellenére is elkezdik gyűjteni az aláírásokat a kezdeményezés mellé, de hozzátette, ennek csak akkor látná értelmét, ha valamennyi európai partnerük is belekezd az aláírásgyűjtésbe.

Hozzátette, egy ilyen aláírásgyűjtés esetében azt is el kellene mondani az embereknek, hogy mihez kezdenek az aláírásokkal. Lehetséges célként fogalmazta meg, hogy „a kisebbségpolitika is nyilváníttassék EU-s kompetenciává”.

Az Európai bizottság szeptember 16-án közölte, hogy elutasította az RMDSZ és partnerei polgári kezdeményezését. A testület úgy ítélte meg, hogy az európai sokszínűség megőrzését célzó Minority SafePack kezdeményezés nem tartozik jogalkotási hatáskörébe.

A kezdeményezés bejegyzése esetén a kezdeményezők az unió területén összegyűjtött egymillió aláírással késztethették volna az uniót a kisebbségi tárgyú jogalkotásra. Borbély László, az RMDSZ alelnöke vasárnap azt mondta az MTI-nek, hogy a brüsszeli elutasítás ellenére is bele kellene vágni az aláírásgyűjtésbe. Ûvissza

 

 

Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti:

Beregszász, 2013. szeptember 25., szerda (MTI) – Magyar mezőgazdasági vállalkozók helyzetével ismerkedett és gazdafórumon vett részt Kárpátalján Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán.

 

Az államtitkár Ungváron Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével folytatott megbeszélést, majd a közeli Nagydobronyban mezőgazdasági vállalkozásokat keresett fel. A magyar ajkú nagyközségben egy fejlett technológiákat alkalmazó családi kertészetet és egy mangalica- és haltenyésztő vállalkozást tekintett meg.

Beregszászon részt vett az őt Kárpátaljára meghívó Pro Agricultura Carpatica Alapítvány által szervezett gazdafórumon. A látogatása során szerzett tapasztalatait összegezve kijelentette: örömmel tapasztalta, hogy Kárpátalján is látszanak a magyar kormány két-három éve elkezdett munkájának eredményei. Ebben nagyon fontos szerepet játszik a magyarországi és Kárpát-medencei gazdákkal folytatott együttműködés, az anyaország támogatása, tapasztalatszerző szakmai látogatások szervezése a kárpátaljai gazdák számára – tette hozzá.

Budai Gyula a tanácskozáson elmondta, hogy a magyar kormányban megvan a szándék arra, hogy hathatósan támogassa a kárpátaljai magyar gazdákat, különös tekintettel arra, hogy a kárpátaljai magyar lakosság mintegy nyolcvan százaléka falun él. „Dolgozunk azon is, hogy az Európai Unió tagjaként miként tudnánk EU-s forrásokat bevonni a kárpátaljai magyar agrárgazdaságok fejlesztési támogatására” – fogalmazott az államtitkár.

A nagy érdeklődést kiváltó fórumon megjelent kárpátaljai gazdákat elsősorban a magyarországi szaktanácsadás, magyar bankok bevonásával megvalósuló hitelezés igénybevétele, anyaországi vetőmagok, valamint tenyészállatok kárpátaljai forgalmazásának a lehetősége érdekelte.

A agrártárca államtitkára válaszában megígérte, hogy a kárpátaljai gazdák javaslatait és kéréseit fel fogja vetni az ukrán-magyar kormányközi gazdasági vegyes bizottság októberi budapesti ülésén. Ûvissza

 

 

Készítette: Boér Krisztina

CEC ©  – Minden jog fenntartva

 

[1] a Figyelőben előforduló rövidítések:	– Nsz =	Népszabadság
	– MN =	Magyar Nemzet
	– MH =	Magyar Hírlap
	– Nszv =	Népszava
	– KMS =	Külhoni Magyar Sajtószolgálat
	– MaNcs =	Magyar Narancs
	– ÉS =	Élet és Irodalom
	– VH =	Vasárnapi Hírek
	– Vg =	Világgazdaság
	– Ng =	Napi Gazdaság
	– MR =	Magyar Rádió
	– NYEST=	Nyelv és Tudomány

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Figyelőben szemlézett külhoni sajtó
Románia	Bihari Napló, Brassói Lapok, Erdon.ro, Erdély.ma, Hargita Népe, Háromszék, Krónika, Maszol.ro, Nyugati Jelen, Szabadság, Transindex, Manna.ro, Erdélyi Napló, Erdélyi Riport, Központ.ro, Szatmári Friss Újság, Székelyhon.ro, Szatmári Magyar Hírlap, Romániai Online Hírhatár, Reggeli Újság, Udvarhelyi Híradó
Szlovákia	Új Szó, Felvidék.ma, Szabad Újság, Szabad Újság Online, Bumm.sk, Paraméter.sk, Komáromi Lapok, Hírek.sk
Szerbia	Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Vajdaság.ma
Horvátország	Új Magyar Képes Újság, Magyar Egyesületek Szövetsége
Szlovénia	Népújság (Lendva), Muravidéki Magyar Rádió
Ukrajna	Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja, KárpátInfo, Beregi Hírlap, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség – Hírek, Kárpátalja.ma, Tiszanews
Ausztria	Bécsi Napló