Egymás felé forduló régiók Kelet-Közép Európában · Approaching regions in East-Central Europe
Kisebbségi Sajtófókusz[1]
2013. augusztus 22., csütörtök		Boér Krisztina t

 

ò  Újabb devizahiteles csomag, újabb kötvénykibocsátás? – „Újabb devizahiteles mentőakció várható még az idén, s lesz rá állami pénz is. Az IMF hitel visszafizetése miatt ugyanakkor újra el kell adósodnunk” – mondta Varga Mihály államtitkára (Nsz)

ò  Az FTC sajnálja – A Ferencvárosi Torna Club elnöksége szerint a hétvégi FTC-MTK labdarúgó-mérkőzésen politikai provokáció történt, amellyel a nézők egy maroknyi csoportja megsértette a Ferencvárosi Torna Club 114 éves szellemiségét, és minden jóérzésű szurkolótársunkat (Nsz)

ò  Hoffmann Rózsa: új időszámítás kezdődik – Az új tanévtől új időszámítás kezdődik a magyar köznevelés rendszerében, és ennek részeként ismét pedagógiai vezetővé válnak az igazgatók. Erről az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára beszélt, amikor köznevelési intézményvezetői megbízásokat adott át szerdán a fővárosban (Nsz)

ò  Pénteken újra tárgyalóasztalhoz ül Bajnai és Mesterházy – Az Együtt-PM szövetség még erre a hétre magas szintű egyeztetést kezdeményezett az MSZP-vel az augusztus végi egyénijelölt-állítási határidő és a választási szövetség megkötésének felgyorsítása érdekében (Nsz)

ò  Fidesz: csak hatalmi egyezkedés zajlik a baloldalon – A Fidesz szerint sumákolás folyik a baloldalon zajló egyeztetésekről, amelyek nem az embereket és a családokat érintő ügyekről, hanem személyi és hatalmi kérdésekről szólnak csupán (Nsz)

ò  Szorít az idő, magas szinten pörgetik a héten az egyeztetéseket az MSZP-vel – „Nem jön be Orbán megosztó taktikája”, állítja az Együtt-PM (Nszv)

ò  Megélhetési szegények? – „Megnyirbálná a szociális és gyermekvédelmi ellátásokat az Orbán-kormány” – ez lehet a fő célja annak, hogy ősztől országos nyilvántartás hoznának létre az állami segítségben részesülő állampolgárokról. Csakhogy Korózs Lajos szocialista szakpolitikus szerint a rászorulók kriminalizálásával létrehozandó új, központi regiszter csak azt fogja bizonyítani: a szegények nem csalnak a segélyekkel, ráadásul a szociális ellátásokból ma Magyarországon nem lehet megélni (Nszv)

ò  Visszaléphetnek a DK jelöltjei – A DK elnöke nem tartja valószínűnek, hogy egyéni jelöltként fog indulni 2014-ben (Nszv)

ò  Senki nem tudott a gárdaavatásról? – Csakúgy, mint tavaly Dunaföldváron, idén is sikerrel játszották ki a hatóságokat a Jobbik támogatásával a gárdisták – ezúttal azonban sem a hatóságok, sem a gárdisták nem szálltak meg települést. Akasztón a gárda napokban avatott száz új tagja nyugalmát – a szervezet szerint – a „profi szervezés” miatt nem vegzálták a rendőrök, ugyanis ismét magánterületet vettek igénybe, amely a rendőrség szerint is megakadályozta a közbelépést (Nszv)

ò  Ismét nyomoznak a romagyilkosságok kapcsán – A besenyszögi fegyverrablás ügyében kezdett újra kutatni a rendőrség. Itt merült fel egy rejtélyes negyedik személy (MNO)

ò  Lehet-e tovább csökkenteni az államadósságot? – „Kilábaltunk a recesszióból” – ezt állapította meg a többi között a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Bloomberg által megkérdezett szakértők is (MNO)

 

ò  AZ LMP KÉPVISELŐIVEL TALÁLKOZOTT AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KÜLDÖTTSÉGE – „A Lehet Más a Politika (LMP) magyarországi ellenzéki párt országos választmányának küldöttségével (Schiffer András társelnök, Mile Lajos országgyűlési képviselő, Falusi Norbert kecskeméti önkormányzati képviselő, valamint Csiba Katalin választmányi tag) találkozott kedden, 2013. augusztus 20-án Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt küldöttsége (Benedek Erika és Zakariás Zoltán országos alelnökök, valamint Jakab Attila székelyudvarhelyi elnök). A megbeszélésen szóba kerültek az Erdélyben vitákat keltő, környezetvédelmi szempontból aggályos beruházások ügyei: cianidos aranybányászat Verespatakon, a Schweighofer-beruházás a háromszéki Rétyen, mikro-vízerőművek a Hargita több patakán, biomassza-hőerőmű a Szejkefürdőn, Székelyudvarhely határában…” (KMS)

ò  Toró T. Tibor szerint nem vállalhatatlan a védőhatalmi státus felvetése – Összeállítást közölt kedd este a ‡Transindex portál Tőkés László kijelentéséről, hogy Magyarország vállaljon védőhatalmi státust Erdély fölött. Az összeállításban Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke nem tartotta vállalhatatlannak, Orbán Viktor sajtófőnöke pedig nem kommentálta Tőkés László kijelentését. Toró T. Tibor szerint a román politikai osztály a jövő évi elnökválasztásra készül, és kampányokokból értette félre Tőkés László kijelentéseit. Az EMNP elnöke emlékeztetett arra, hogy az Ausztriától az első világháború után elcsatolt, Olaszországhoz tartozó Dél-Tirol területi autonómiájának keretét egy Karl Gruber osztrák és Alcide de Gasperi olasz miniszterelnökök által jegyzett 1946-os megállapodás rögzítette. „Ugyanebben a megállapodásban kapott helyet az osztrák állam védőhatalmi státusának elismerése az olaszok által. Cserében Ausztria vállalta, nem firtatja a párizsi békeszerződésben ismételten megerősített határok jogosságát” – idézte Torót a Transindex. Az EMNP elnöke szerint Ausztria felelősen élt a védőhatalmi joggal, hiszen amikor akadozott a megállapodás gyakorlatba ültetése, nem habozott az ENSZ-hez fordulni. „Miért ördögtől való tehát egy sikeres kisebbségvédelmi gyakorlat átvételének felvetése az erdélyi magyarság esetében?” – tette fel a kérdést Toró T. Tibor (MTI)

ò  Határon túli választási etikai kódex elfogadását szorgalmazza Szili Katalin – Határon túli választási etikai kódex elfogadását szorgalmazta szerdán Kolozsváron Szili Katalin. Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának elnöke a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett pódiumbeszélgetésen elmondta, csökkenteni lehetne a határon túli magyarság megosztottságát, a többségi társadalommal szembeni kiszolgáltatottságát, ha a magyarországi pártok megegyeznének a határon túli kampányolás mikéntjéről. Az Országgyűlés korábbi elnöke félőnek tartotta, hogy egy efféle megegyezés nélkül a magyarországi „gyűlöletszerkezet, amelyben az egyik oldal a másik megsemmisítésére tör„, a határon túli szavazókra is átterjed (MTI)

ò  Nem tartják vállalhatatlannak, hogy Orbán védje Erdélyt – Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke egy 1946-os olasz-osztrák szerződésre hivatkozik, amelyben Ausztria elfogadta, hogy nem kérdőjelezi meg az országhatárokat. Budapest hallgat (Nsz)

ò  Kihasználatlanul állnak a határ mentén felújított utak – Közel 8 millió eurót költöttek eddig Szatmár megyében a határon átívelő közúti infrastruktúra fejlesztésére, Románia schengeni csatlakozásának halogatása miatt azonban ezek lényegében hasznavehetetlenek (Krónika)

ò  Bukaresti háború – Véget ért a Traian Băsescu és Victor Ponta között tavaly brüsszeli nyomásra kötött koabitációs megállapodás, az államfő és a miniszterelnök immár beszélőviszonyban sincs egymással (Krónika)

ò  Igazgatócsere a hajpánt miatt – Nem hosszabbítja meg a Kovászna megyei tanfelügyelőség a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium vezetőségének mandátumát, a szakintézmény az országos botránnyá dagadt március 15-i hajpántos incidens miatt döntött így. A megyében mintegy húsz iskola élén lesz vezetőcsere, az igazgatók kérésére, nyugdíjazás miatt, vagy éppen a tanfelügyelőség javaslatára. Augusztus 31-én valamennyi iskolaigazgatónak lejár a mandátuma, a tanfelügyelőség úgy döntött az évi kiértékelés alapján, nem hosszabbítja meg azoknak az igazgatóknak a kinevezését, akiknek nem voltak teljesen elégedettek a tevékenységükkel (Krónika)

ò  Aggódik a CEMO a Kultúrpalota évfordulója körüli rendezvény miatt – „A marosvásárhelyi Kultúrpalota építésének századik évfordulója alkalmából szervezett, majdnem kizárólag román nyelvű programsorozat, és az egynyelvű óriásplakátok azt bizonyítják, hogy a Maros megyei tanács magyar tagjai nem képviselték határozottan és kitartóan a magyar közösség érdekeit” – szögezi le szerdai keltezésű nyílt levelében Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) elnöke, aki írását a magyar tanácsosokhoz is eljuttatta (Krónika)

ò  Mutassuk meg, hogy igény van a Forgatagra! – Szerdán délelőtt véglegesen eldőlt, hogy augusztus 30. és szeptember 1. között a Maros-parton rendezik meg a Vásárhelyi Forgatagot (Székelyhon.ro)

ò  A Sapientia új perspektívái – Az utolsó simításokat végzik a Sapientia tudományegyetem új kolozsvári épületén, szeptember 16-án már itt kezdi a tanévet a Természettudományi és Művészeti Kar. Tonk Márton dékánnal jártuk be a Tordai út aljában fekvő új otthont (Erdélyi Napló)

ò  A kormányfő nem válaszol Traian Băsescu telefonhívásaira – „A miniszterelnök nem válaszol a telefonhívásaimra” – panaszkodott szerdán Traian Băsescu. Az államfő egy mezőgazdasági kutatásoknak szentelt rendezvényen vett részt Funduleán, Călăraşi megyében, ahol arról kérdezték, szokott-e tárgyalmi Victor Pontával a román mezőgazdaság problémáiról (Maszol.ro)

ò  Szili: a nemzeti együvé tartozást nem forintosítanám – Nemzetpolitikai kérdéseket vitattak meg szerdán délután Kolozsváron, a Minerva Művelődési Egyesület székhelyén, ahol Csinta Samu, az Erdélyi Napló főszerkesztője Szili Katalin parlamenti képviselőt, a Nemzeti Összetartozás Bizottság Autonómia Albizottságának elnökét fogadta. Párbeszéd nem csak az asztalnál ülő felek, hanem a vendég és a résztvevők között is zajlott (Maszol.ro)

ò  Interaktív kiállításmegnyitó a hagyományőrzés szellemében – A nézők is aktív szerepet kaptak a Kolozsvár vonzáskörében című fotótárlaton: a zsűri által legjobbaknak ítélt művészek mellett közönségkedvencet is választottak, akire helyben kellett szavazniuk az egybegyűlteknek. A Kolozsvári Magyar Napok keretében zajló fotóverseny kiemelkedő alkotásai továbbra is megtekinthetők a Főkonzulátus Főtérről nyíló termében (Maszol.ro)

ò  Jövő évtől országos felmérés a II., IV. és VI. osztályban? – Remus Pricopie tanügyminiszter a tengerparti Dél-Eforián, a Románia 27 megyéjéből, a fővárosból, valamint külföldről érkezett több mint 250 tanár Nyári Iskolájának megnyitóján bejelentette: a 2013–2014-es tanévtől kezdődően az általános iskolák II., IV. és VI. osztályaiban is rendeznek országos felméréseket (Nyugati Jelen)

ò  Informatikai korszerűsítés a Hunyad megyei könyvtárakban – Öt évvel a program kezdete után immár a megyei könyvtár mind a 67 helyi kirendeltségébe sikerült bevezetni a Biblionet elnevezésű informatikai korszerűsítést. Legutóbb az algyógyi könyvtárba vezették be (Nyugati Jelen)

ò  Pécska új testvértelepülést találhat – Együttműködni, közös érdekben – A közelmúltban Arad megye második legnagyobb magyar közösségét, a pécskait látogatta meg négytagú küldöttség élén dr. Kószó Péter hódmezővásárhelyi alpolgármester, aki Antal Péter pécskai polgármesterrel és Miodrag Stanoiov alpolgármesterrel, illetve a Humanitas Egyesület vezetőségével tárgyalt (Nyugati Jelen)

ò  VIDEÓINTERJÚ – Szili Katalin: az anyaországi pártcsatározás ne hozza nehéz helyzetbe az erdélyi magyarságot! – Nemzet és politika – 2004–2014 perspektívájában címmel a Minerva Művelődési Egyesület Jókai/Napoca utcai székhelyének Cs. Gyimesi Éva termében Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés volt elnöke a Nemzeti Összetartozás Bizottság Autonómia Albizottságának elnöke Csinta Samu újságíróval beszélgetett. A rendezvény a Kolozsvári Magyar Napok (KMN) keretében zajlott (Szabadság)

ò  Vajon ki tüntette el a Bechtel-szerződést? – Ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségen Dan Şova nagyberuházásokért és külföldi befektetésekért felelős tárca nélküli miniszter hivatala, mivel eltűnt az amerikai Bechtel céggel az észak-erdélyi autópálya megépítéséről tíz éve kötött, idén júniusban felbontott szerződés eredeti példánya (Szabadság)

ò  Barbu: Most nincs esély a világörökségi címre – „Verespataknak most nincs esélye a világörökség részévé válni, erre legfeljebb hét-tíz év múlva lesz remény, ha addig folytatódik a római kori tárnák és a középkori épületek helyreállítása” – vélekedett Daniel Barbu kulturális miniszter, akinek keddi verespataki látogatásáról szerdán számoltak be a bukaresti lapok (Szabadság)

ò  Ellenpontokról Kolozsváron – Harminc év távlatából tekinthettek vissza a Ceauseşcu-rezsim utolsó, legvadabb éveinek történéseire Az Ellenpontok szamizdat folyóirat kolozsvári vonatkozásai címmel szervezett kerekasztal-beszélgetés meghívottjai, Marius Tabacu és Józsa Márta. Mindketten aktív résztvevői voltak azoknak a többé-kevésbé szervezetten működő ellenállási mozgalmaknak az erdélyi magyar értelmiségiek körében, amelyek a Romániában zajló durva emberjogi visszaélésekről, az erdélyi magyarság marginalizálásának veszélyéről igyekeztek tájékoztatni itthon és külföldön egyaránt (Szabadság)

 

 

 

 

 

ò  Megszorítások vagy csődhelyzet – Az új pénzügyminiszter első interjújában fájdalmas reformokat helyezett kilátásba – Tanácsadóként dolgozik majd a kormányban a volt osztrák kancellár – „Szerbia nem engedhet meg magának még egy sikertelen kísérletet, ezért végre kell hajtani az évek óta halasztgatott reformokat, a népszerűtlen intézkedéseket” – jelentette ki a ‡Nin hetilapnak adott interjújában Lazar Krstić pénzügyminiszter-jelölt. Az egy héten belül formálisan is munkához látó Krstić célja a bruttó hazai termék 6,5 százalékáról annak 4 százalékára csökkenteni a költségvetési hiányt 2014-ben (Magyar Szó)

ò  FELNŐTTKÉPZÉS – Augusztus végéig tart az iratkozás – Szabadkán a szociálisan érzékeny kategóriába tartozó iskolás gyerekek alig egy-két százaléka marad ki az iskolából, legtöbbször az ötödik osztályban. Egyesek közülük pár év után visszatérnek az iskolapadba a felnőttképzés keretében. Az ebbe az iskolába való beiratkozás augusztus 19-én veszi kezdetét és 30-ig tart. A tanítás szeptember 2-án kezdődik. A felnőttképzésről bővebb tájékoztatást a Szabadegyetem 310-es irodájában vagy az 554-600-as telefonszámon (115-ös mellék) kaphatnak az érdeklődők (Magyar Szó)

ò  Az Egyesült Államok és Szerbia kapcsolatai fellendülőben vannak, s erősödik a gazdasági együttműködés is, hangzott el az értékelés Ivica Dačić kormányfőnek és Jonathan Moore-nak, a State Department tisztségviselőjének tárgyalásain. Washington kinyilvánította: támogatja a szerb miniszterelnököt (Vajdaságma.info)

ò  Lazar Krstić: Megszorítások vagy összeomlás – „Ennyi beteljesületlen elvárás után Szerbia nem engedhet meg magának egy újabb hibát, ezért végre kell hajtani az elengedhetetlenül fontos szerkezeti átalakításokat, amelyeket már évek óta csak halasztgatnak” – jelentette ki Lazar Krstić, Szerbia jövendőbeli pénzügyminisztere (Vajdaságma.info)

ò  A volt osztrák kancellár lesz Vučić egyik tanácsadója – „Alfred Gusenbauer korábbi osztrák kancellár lesz Aleksandar Vučićnak, a szerbiai kormány első elnökhelyettesének, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnökének a tanácsadója” – értesült a ‡Večernje novosti. A napilap „jól értesült forrásai” szerint Vučić már több alkalommal tárgyalt az osztrák szociáldemokraták vezetőjével, aki nagy valószínűséggel elfogadja a szerbiai kormánybeli megbízatást. Az értesülések szerint Gusenbauer a politika, a gazdaság és az eurointegráció területén adna tanácsokat a szerbiai kormányalelnöknek, ugyanis nagy tapasztalatokkal rendelkezik, főleg az integrációs kérdések terén. Ezen felül jelentős nemzetközi diplomáciai kapcsolatokat is szerzett bécsi megbízatása idején (Vajdaságma.info)

 

ò  Együtt Európa közepén – Augusztus 19-én, hétfőn ünnepelte meg a muravidéki magyarság a magyar államalapítást. Az MMÖNK Tanácsának díszülésével kezdődött és a Szent Katalin plébániatemplomban megtartott ünnepi szentmisével zárult a program. Ünnepi beszédeket Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke, illetve Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára mondott, hangsúlyozva a közép-európai összefogás szükségességét (Népújság, Lendva)

ò  Ingyenes jogsegély kisebbségi sérelmek esetén – Pénteken az MMÖNK üléstermében tartott sajtótájékoztatót Horváth József ügyvéd, aki sikeresen pályázott a budapesti székhelyű Kisebbségi Jogvédő Intézet által megpályáztatott feladatkörre a Muravidéken, illetve Szlovéniában. A feladat a muravidéki magyarság kisebbségi jogvédelme (Népújság, Lendva)

ò  A tévéadók foghatósága még mindig megoldatlan – Hodos Község Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösségének Tanácsa pénteki ülésén a 2013-as féléves költségvetésről és a közelgő programokról tárgyalt, illetve újra terítékre került a tévéadók erősítőjének felszerelése, ami azonban ismét akadályba ütközött (Népújság, Lendva)

 

ò  Kaník: Gašparovič, Paška és Fico a megszállók oldalára álltak – Ľudovít Kaník, az SDKÚ képviselője szerint Ivan Gašparovič államfő, Pavol Paška házelnök valamint Robert Fico miniszterelnök a kommunista megszállók oldalára állt azzal, hogy nem vettek részt a Varsói Szerződés csapatai bevonulásának évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen (Bumm.sk)

ò  A roma nyelv elhanyagolásáért kritizál az Európa Tanács – Többek között a roma nyelv elhanyagolását is felrója Szlovákiának az Európa Tanács értékelése, mely a kisebbségi nyelvhasználattal foglalkozik. A roma nyelvet a tanárok többsége az elmaradottság jelének véli, s arra törekszik, hogy a gyerekek elhagyják azt (Bumm.sk)

ò  Nem elégedett az Európa Tanács a szlovákiai kisebbségek nyelvhasználatával – A kormány mai ülésén megvitatta az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájában foglaltak betartását értékelő jelentést. Az Európa Tanács monitorozó bizottsága több ajánlást tett a kisebbségi nyelvek védelme érdekében (Hírek.sk)

ò  Tizenhét járásban 20 százaléknál magasabb a munkanélküliség – „2013 júliusában Szlovákia 17 járásában meghaladta a munkanélküliség a 20 százalékot, a Rimaszombati és a Nagyrőcei járásban pedig 30 százaléknál is magasabb volt” – derült ki a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal adataiból (Hírek.sk)

ò  OKTATÁSÜGY: Csak továbbképzéssel szerezhetnek krediteket a pedagógusok, a vizsga nem lesz elég – Várhatóan csak továbbképzéseken való részvétellel tehetnek szert majd a tanárok azokra a kreditekre, amelyek a bérezésüknél is számítanak (Paraméter.sk)

ò  Nyolcnál kevesebb taggal ezentúl már nem maradhat fenn egy parlamenti frakció – A kormány jóváhagyta a törvényjavaslatot, mely szerint amennyiben egy parlamenti frakció tagjainak száma nyolc alá csökken, akkor az automatikusan megszűnik (Paraméter.sk)

ò  Fico: Ha nincs az 1968-as megszállás, máshol lehetnénk – „Szlovákiára nézve óriási kár, hogy az 1967-ben és 1968-ban kezdődött megújhodási folyamatot erőszakosan megszakította a Varsói Szerződés hadseregei által végrehajtott megszállás” – véli Robert Fico (Új Szó)

ò  A kormányzat nem kér Figeľ korrupcióellenes javaslatából – Nem tárgyalt a kormány szerdai ülésén Ján Figeľ KDH-elnöknek arról a képviselői indítványáról, amellyel fokozottabb védelmet biztosítana a korrupcióról bejelentést tevő polgároknak (Új Szó)

ò  Indul a „Szülőföldön magyarul” ösztöndíjpályázat támogatásainak kifizetése – „Augusztus 26-án, azaz jövő hét hétfőn indul a „Szülőföldön-magyarul” nyílt ösztöndíjpályázat „nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatására” megítélt pályázati pénzeinek kifizetése” – tájékoztatta portálunkat a SZMPSZ (Felvidék.ma)

ò  Az állam takarékoskodna a tudományos akadémián – A pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetésben azt javasolja, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia mintegy 11 millió euróval kevesebb támogatást kapjon (Felvidék.ma)

ò  Szent István szobrot avattak Ipolyságon – Ipolyság városa Szent Istvánt ábrázoló szoborral gazdagodott. A mintegy három méter magas kocsányos tölgyből faragott alkotást a római katolikus templom előtti téren helyezték el. A szent misével egybekötött ünnepélyes szoboravatásra augusztus 19-én került sor (Felvidék.ma)

ò  Határon átnyúló szélessávú internethálózat kiépítése Lukanényén – A Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával szélessávú optikai kábelhálózat épül ki a magyarországi Galgaguta és a Nagykürtösi járásbeli Lukanénye között (Felvidék.ma)

 

ò  Beregszászban is méltatták Szent Istvánt és az új kenyeret – „Beregszászban, a kárpátaljai magyarság szellemi, kulturális és gazdasági központjában is megemlékeztek államalapító Szent István királyunkról” — közölte Gajdos István parlamenti képviselő sajtószolgálata (TiszaNews)

ò  Szent István-napi ünnepség Aknaszlatinán – Aknaszlatinán – a római katolikus templombúcsú napján – került sor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi Szent István-napi rendezvényére (Kárpátalja)

ò  Oleg Kucin és Kovács Miklós is megszólalt a lapban – A Dzerkalo Tizsnya a vereckei emlékműről – A nacionalista Szvoboda, mely eddig a szó szoros értelmében tűzzel-vassal küzdött a vereckei magyar honfoglalási emlékmű ellen, most jogi úton tör annak a vesztére. A sokat megélt emlékmű kérdését a ‡Dzerkalo Tizsnya országos hetilap internetes változata (zn.ua) melegítette fel ismét az ukrajnai politikai uborkaszezon végén. A portál kárpátaljai tudósítója, Volodimir Martin Viszály a hágón címmel megjelent írásában annak okán tér vissza a témához, hogy a Volóci Járási Bíróság éppen egy évvel ezelőtt hozott ítéletet a vereckei emlékmű szvobodás aktivisták általi felgyújtásának ügyében. A szerző egyebek mellett rámutat: az ítélethozatallal nem zárult le az ügy, az emlékmű továbbra is rendszeresen „egészségtelen feszültséget” kelt (Kárpátalja)

ò  Orosz–ukrán vámháború – Mára kétségtelenné vált, hogy Oroszország támadásba lendült – amint a sajtó fogalmaz – az „ukrán fronton”, s ahhoz sem férhet kétség, hogy a támadás célja Ukrajna és az Európai Unió (EU) közötti társulási megállapodás aláírásának megakadályozása. Többről van tehát szó, mint a két ország közötti harcról a piacokért. Az események hátterét kutató írások közül most annak a cikknek az alapján igyekszünk magyarázattal szolgálni az eseményekre, amely a ‡Dzerkalo Tizsnya országos hetilap internetes változatában látott napvilágot minap (Kárpátalja)

ò  Magyar gyerek, ukrán iskola – Minden szülő szeretné, ha gyermeke elsajátítaná az ukrán nyelvet, s teljes értékű embernek érezné magát hazájában. A gyermek fejlődésének azonban korántsem tesz jót, ha az anyanyelvi környezetből hirtelen olyan közegbe kerül, ahol környezete szavaiból egy szót sem ért (Kárpátalja)

ò  Az ukrán iskolások inkább német mint orosz nyelvet akarnak tanulni – „Az ukrán iskolások 52 %-a második idegen nyelvnek a németet választotta, az orosz nyelvre pedig a diákok csupán 23 %-a adta voksát” – közölte Dmitro Tabacsnik ukrán oktatásügyi miniszter (KárpátInfo)

ò  Az európai integráció választását követeli az Ukránok Világkongresszusa Janukovicstól – Az Ukránok Világkongresszusa az európai integráció feltételeinek teljesítését követeli Viktor Janukovics ukrán elnöktől, beleértve Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő szabadon engedését. Ezt szerdán közölte Jevhen Csolij, a szervezet vezetője a nyugat-ukrajnai Lvivben – a külföldön élő ukrán diaszpórák képviselőinek részvételével – zajló értekezleten. „A mostani kritikus időszakban dől el, hogy Ukrajna visszatér a szovjet időkhöz, vagy előre halad a demokratikus Európához való integrálódása felé. Ha az ukrán hatalmi gépezet elszalasztja ezt az esélyt, az ukrán nép előtt kell felelnie érte” – hangoztatta (KárpátInfo)

ò  Szigorodni fog az ukrán-orosz vámrendszer – „Ha Kijev megköti a társulási egyezményt az Európai Unióval, akkor a Vámunió kénytelen lesz megszigorítani az Ukrajnával való vámrendszert” – közölte Szergej Glazjev, az orosz elnök tanácsosa (KárpátInfo)

 

ò  The Guardian-ügy: kettős mérce Londonban – „London kettős mércét alkalmaz az emberi jogok terén, amikor a The Guardianre nyomást gyakorol” – kommentálta szerdán az orosz külügyi szóvivő (MNO)

ò  Dubček fia: Brezsnyev az erejét használta az esze helyett – 45 évvel ezelőtt léptek Csehszlovákia területére a Varsói Szerződés katonai alakulatai. Az okkupáció meghiúsította a demokratizáló folyamatokat, és bevezette a normalizáció politikáját. A szovjet csapatok inváziója csaknem száz áldozatot követelt. A ‡SITA hírügynökség megszólaltatta Pavol Dubčeket, a Kommunista Párt Központi Bizottsága akkori első főtitkárának, Alexander Dubčeknek fiát az akkor történtekről. Véleménye szerint az ország akkori egysége tanulság a jelenkor számára 45 évvel ezelőttről (Bumm.sk)

 

ò  A Horthy-kultusz újabb állomása – „Magyarországon „egy jobboldali konzervatív miniszterelnök és baráti köre arra használja fel a demokratikus úton megszerzett abszolút hatalmat, hogy lépésről lépésre kiüresítse a demokráciát és egy tekintélyelvű, rendies uralmi szerkezetet építsen ki helyette” – írta a baloldali ‡Berliner Zeitung. A cikk kiemelte: negyedszázaddal a forradalmi változások után már csak „politikai elitek uralkodnak a civil társadalom részvétele nélkül„, és megkérdőjeleződött a demokratikus rendszer stabilitása – Az osztrák ‡Der Standard a kormányzati szinten támogatott Horthy-kultusz újabb állomásáról emlékezett meg, amikor beszámolt arról, hogy kedden, Siófokon Horthy-szobrot avatott az Orbán-kormány honvédelmi minisztere, Hende Csaba (Nszv)

ò  Politikai gazdaságtan – „…A dinasztiaépítés látható láza ma nem számszerűsíthető. A mind terebélyesedő mátrix csak a jövőben lesz felmérhető. A gyarapodás napnál világosabban látható. Zsebszerződések nincsenek. Zsebek vannak. Csák Máték, cselédvilág. Csak szösszenet a Videoton-vezér bankár gellérthegyi vásárlása Lévai Anikó lakása mellé és a fiú szerződtetése, lakásbérlete. Erő, szervezettség, kigondoltság. Az államelmélet kitanulásának diadala. S egy ennek fejet hajtó ország…” Ferenczi Krisztina (Nsz)

ò  Intelmek – „István királyunk köszöntésére gyűltünk össze. Akire emlékeznek, nem hal meg. Ezért kell úgy élnünk, hogy legyen majd, aki jó szívvel emlékezik mireánk. Akire pedig egy egész nép emlékezik, az biztosan örök életű. Ezért szent királyunk most itt van miközöttünk. Ha a király közöttünk jár, illik szólni őhozzá. Fejet hajtva, alázattal – de őszinte, nyílt szívvel kell számot adjunk, mit végeztünk ezer esztendő alatt. Megőriztük a hazát. Ez legelső jelenteni valónk. Csonkán, darabokban, megtépázva, de megőriztük. S ha számba vesszük, mennyien fenekedtek ellenünk ezer esztendő alatt, mennyien nem akarták, hogy legyen hazánk itt, Európa közepén, akkor elmondhatjuk, ez igazi siker, igazi győzelem. Nehéz sorsú népnek ennyi a győzelem: a megmaradás. A mégis megmaradás…” Bayer Zsolt (MH)

ò  A felpörgetett nacionalizmus – „Csodálkozom, hogy csodálkoznak. Most, hogy a román államfő felvette a trikolóros mezt, és félteni kezdte Romániát a magyaroktól, sokan értetlenül nézik ezt a pálfordulást. Pedig, ha jól tudom, Traian Băsescu sosem ígért autonómiát az erdélyi magyaroknak, de még a székelyeknek sem, nem csatározott az Alkotmány nemzetállamot kimondó cikkelyének megváltoztatásáért, azt sem állította, hogy most már járna az állami magyar egyetem a transzilván tájakon élő adófizetőknek… Egyszerűen, vigyorogva megette a kürtős kalácsot, összeborult néhány magyar politikussal, majd elment előbb Besszarábiába megnyugtatni a moldávokat, hogy lesz egyesülés, majd újból ellátogatott Székelyföldre, hogy biztosítsa az ottani ortodoxokat: velük van, és a „csúnya” magyar főfejek, ha továbbra is az ideszakadt magyarok jogairól, támogatásáról szónokolnak, akkor nem lépik át a határt, mert itt nem lesz székely enklávé…” Román Győző (Székely Hírmondó)

ò  A székely főváros elrománosítása – „Marosvásárhely fokozatosan vesztette el a Székelyföld fővárosa rangját, s magyar város jellege is egyre nagyobb károkat szenved. A harmadik mandátumát töltő Dorin Florea demokrata-liberális polgármester korábbi simulékonysága szétfoszlott, s újabban egyre több nyíltan magyarellenes lépést enged meg magának. A Székelyföld központjának számító város fokozatos elrománosítása a rendszerváltás után teljesült ki, miközben az RMDSZ vezérkara e városból származott, ők határozták meg a szövetség politikai irányvonalát, s a döntő szót is ők mondták ki a háromszor is vesztes magyar polgármesterjelöltek ügyében. A tavalyi önkormányzati választások előtt a gőg és mindentudás oly méreteket öltött, hogy már a választási kampányban borítékolható volt a vereség. És újra Dorin Florea győzött. Harmadszor…” Simó Erzsébet (Háromszék)

ò  Előre a múltba – „Az ukrajnaiak ötöde visszavágyik a SZU-ba. Az 1991-es népszavazáson a választásra jogosultak 84 százaléka mondott igent Ukrajna függetlenségére. Ennek ismeretében némileg meglepő, hogy — a közvélemény-kutatások tanúsága szerint — egy évtized múltán a 18. életévüket betöltött polgároknak mindössze 56 százaléka volt a szuverén Ukrajna feltétlen híve, a megkérdezettek 28 százaléka pedig elhibázott lépésnek tartotta. Húsz év múltán, tehát 2011-ben a múltat visszasírók aránya szintén 28 százalék volt, a függetlenségpártiak száma viszont 47 százalékra csökkent. A közelmúltban az Ukrán Szociális Kutatások Intézete és a Szociális Monitoring Központ végzett felmérést a kérdésben. A Podrobnosztyi hírportálján közreadott eredmény szerint, ha most lenne a népszavazás, az önállóságra 61, a szojuzra 18 százalék voksolna. Bármelyik időszakot is vesszük alapul — túl a számszerűségen — már az is meglepő, hogy egy szuverén ország lakosságának jelentős része lemondana az önállóságról. Ezt a hozzáállást a szakember a rossz szociális és gazdasági helyzettel magyarázza … Hogy a kárpátaljai magyarság hogyan viszonyul Ukrajna függetlenségéhez, annak tisztázására nem áll rendelkezésre szakszerűen elvégzett felmérés. A minden támpontot nélkülöző kijelentések pedig legfeljebb egyes érdekcsoportok véleményét, vágyait tükrözik …” Csabay Attila (TiszaNews)

ò  Szózatok és menetelők – „Kíváncsi lettem volna a marosfői pánromán szabadegyetem hallgatóságára, hogyan is fogadták Traian Băsescu hadüzenetnek is beillő szózatát. Hogy újfent problémás népnek neveztettünk, abban jószerint semmi új sincs, ezúttal viszont a megregulázás konkrét perspektívája is megfogalmaztatott. Mintha a „megboldogult” Vadim Tudort hallottuk volna, aki számtalanszor megvillantotta – mint anyuka a virtuális mogyorófavesszőt – a Budapestre való újabb bevonulás intését. Ami után többé ki sem jönnének onnan, természetesen. Profi politikus többnyire a vélt hallgatóság elvárásaihoz alakítja mondandóját, a nívósabbik fajtája persze meghatározott elvi keretek között. A román elnök nem ide tartozik, nem több ő átlagosnál fejlettebb helyzetérzékelő csápokkal megáldott embernél, akit egyre kevésbé köt gúzsba az államfői etikett. Szóval garantáltan hallunk mi még tőle hajmeresztő dolgokat – létezik azonban nemzetközi jog, zárt ajtók mögötti higgadtság és konjunkturális pragmatizmus. És talán jövőre a megszokottnál feszültebb Tusványos, de ennél súlyosabb fejleményekre aligha számíthatunk. És ezzel akár el is intézhetnénk az ügyet: a kutya ugat, a karaván halad…” Csinta Samu (Erdélyi Napló)

ò  A politikai elit felelőssége – „Korunk globalista zsarnoksága abban különbözik a történelem eddigi autokratikus rendszereitől, hogy tagadja önmaga létét. Önfenntartását célzó eszmei pillére nem az emberek meggyőzésén alapul, mint a liberalizmus, a konzervativizmus vagy a szociáldemokrácia/szocializmus, hanem azok félrevezetésén. Valamennyi – amúgy rég idejétmúlt – ideológia képviselői közé beférkőznek a globalizátorok, akik lényegében színjátékot játszanak, amikor úgy tesznek, mintha még mindig e letűnt politikai ellentétek határoznák meg a világ folyamatait és a nemzetek jövőjét. A meg nem vásárolt lényeglátók egy része is belemegy a játékukba, mert esélytelennek érzi a tiszta beszédet, fél a periferizálódástól, a szalonképtelenné nyilvánítástól vagy egyszerűen a választási vereségtől. Ebben az orwelli rendszerben igazi felüdülés egy olyan rendezvény, ahol az előadók nyíltan beszélnek globalizmusról, nemzetellenes látszatmagyarokról, az erdélyi magyarság létkérdéseiről. S teszik ezt a nemzet sorsa iránti felelősségtől áthatva. Miként 2006-ban az akkor négyéves fiam megállapította: az EMI táborban „magyar a levegő”…” Borbély Zsolt Attila (Erdélyi Napló)

ò  A Székelykő fájdalma – „Nem is olyan régen volt, hogy Csáky Zoltán felkerekedett Duna Televíziós stábjával, és filmet forgatott Erdélyben Hagymakupolás honfoglalás címmel. Szomorú dolgokra hívta fel a figyelmet a kétórás film: a román nemzetállam „őshonos” lakosai a kommunizmus bukása óta is töretlenül terjeszkednek, szűz földeket vesznek birtokukba, kitűzik szimbólumaikat, templomokat, kolostorokat építenek olyan vidékeken, ahol ők maguk olyan ritkák, mint a fehér holló. Akkoriban talán sokan gondolhatták úgy, hogy a stáb egy befejezéséhez közeledő folyamatot mutatott be, hiszen mégiscsak Európához kívánt csatlakozni az ország, és a templomépítésnél valamivel lényegesebb értékeket kellett volna felmutatni a világ előtt. Ám a modern kori „honfoglalás” igazából csak akkor kezdődött…” Nánó Csaba (Erdélyi Napló)

ò  Teljesíthetetlen állami büdzsé – „Megszületett a jövő évi állami büdzsé bázikus javaslata. Az eredetileg felvállalt hiánypályát máris felrúgja a pénzügyi tárca, a tervezett 2,6 százalékos államháztartási hiányt megnövelte 2,9 százalékra…” Farkas Iván (Felvidék.ma)

ò  Kőszeghy, a Kiszó és a TiszaNews – „Szólam és gyakorlat címmel jelent meg minap egy nyúlfarknyi cikk az UMDSZ szócsövének számító ‡Kárpáti Igaz Szó (KISzó) hetilapban. Az írás ezzel indít: „A határon túli magyarság ügyeiben illetékes politikusok kijelentéseit szembesíti a Fidesz-kormány gyakorlatával a ‡TiszaNews elemzése.” Ismerve a lap és annak főszerkesztője, Kőszeghy Elemér politikai beállítottságát, amelynek okán rendre az aktuális ukrajnai hatalom, valamint a magyarországi szocialisták és liberálisok oldalán találják magukat, képzelheti az olvasó, hogy a továbbiakban mi következik. Természetesen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) sem úszhatja meg a bírálatot: „a TiszaNews rámutat: Kárpátaljáról csupán egyetlen szervezet (az elemző minden bizonnyal a KMKSZ-re gondol) véleményét, érdekét veszik figyelembe”. Nem szeretnénk senkit feleslegesen untatni az ungvári lapnál szokásos csűréssel és csavarással, viszont felkeltette az érdeklődésünket ez a bizonyos TiszaNews, amelyre a KISzó hivatkozik. Rá is bukkantunk az interneten minden nehézség nélkül a tiszanews.org.ua címen elérhető portálra, amely magát „A hiteles kárpátaljai hírforrás”-ként hirdeti…” ntk (Kárpátalja)

ò  Sirály az István? – „…Képtelenek vagyunk végiggondolni: vajon mi a magyarság igazi nemzeti érdeke: az-e, hogy ragaszkodunk a hagyományainkhoz, vagy hogy meghaladjuk azokat; zárkózzunk el, be, vagy mindenestől vegyük át Európa szokásait? Noha a dilemma fölöttébb aktuális, talán még Alföldi is félt ezt hangsúlyosan megfogalmazni …” Ambrus Attila (Maszol.ro)

ò  Még egyszer a közvélemény-kutatások korlátozásáról – „Néhány hete e hasábokon rövidebben érintettem a Kaliňák-féle választási reform közvéleménykutatókra vonatkozó részét, azaz az eredmények publikálásának tiltását a választásokat megelőző három hétben. Szeretnék a témához kiemelt módon is visszatérni, és a jelenlegi időszakban egyre gyakrabban felmerülő, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos kérdésekre („Mi hasznuk?”, „Mit ártanak?”) rendszeresebb módon is választ adni. Az első kérdésre a válasz egyszerűbb. A közvélemény-kutatásokat az az igény hívta életre, hogy a közemberek véleménye ismét elérhetővé váljon a közösség számára. Az ismét kitétel arra vonatkozik, hogy a tömeges demokráciák gondolati elődjének számító görög poliszokban a résztvevők kis számára való tekintettel, a közvetlen demokratikus eljárások által az egyes emberek véleménye valóban a közösség számára is elérhető volt a szavazások idején. Ma ez nincs így, túl sok a résztvevő, az intézményrendszer javarészt közvetett, képviseleti demokráciára rendezkedett be. A közvélemény-kutatások lehetőséget teremtenek arra, hogy a statisztika vívmányainak kihasználásával viszonylag kevés ember bevonásával viszonylag pontos képet szerezhessünk polgártársaink gondolati tendenciáiról. Egy közvélemény-kutatásnak több haszna is van. Egyrészt informál a többiek gondolkodásáról, és a saját álláspontom ennek fényében való újragondolására bíztat. Másrészt részlegesen védelmet ad a zsarnoksággal szemben, hiszen a kormányzat így – a nyílt színi hazugság, letagadás lehetőségét most átmenetileg optimista módon félretéve – aligha hivatkozhat minden megalapozás nélkül a nép akaratára. Harmadrészt pedig maguk a választók is úgy érezhetik, szavuk nem csak az urnáknál számít…” Ravasz Ábel (Paraméter.sk)

ò  Szómágia és sötétség a köbön – „Etológusok, klimatológusok, biológusok, valamint szociológusok és nyelvészek serege fogja kutatni évszázadok múlva, vajon mi vezette rá politikusainkat, közéleti szereplőinket, hogy manapság minden egyes ünnepi alkalommal hülyeségekkel kürtölik tele a Kárpát-medencét. Lózungjaikat ráadásul mintha egy központi agy sugározná a fejecskéjükbe, és mikor elmakogják, mintha ennek a központi agynak tennének szívességet. A válasz pedig pofonegyszerű: kampány van. A Fidesz már a jövő évi választásokra karaokézik, csatolt részei és határon túli nemzetmentő droidjai Szlovákiában pedig az októberi megyei önkormányzati választásokra készítik elő a terepet, ha kell, a legkábítóbb maszlagokkal. Épeszű ember számára ugyanis semmi mással nem magyarázható az a mostanában Pozsonytól Tőketerebesig gerjesztett fogalmi és jelentéstani álháború, mely szerint csak az az igazi felvidéki magyar és egyúttal az az igazi, nemzethez tartozó hazafi, aki úgymond nem szlovákiai magyar. Minimális középiskolai végzettséggel is azonnal tudható, hogy ez csak egy ócska blöff, minimális logikával is belátható, hogy nem lehet erőszakkal nemzetet egyesíteni, miközben kirekesztünk és megosztunk, főképp nem egy olyan nemzetképzetbe, amelynek összetevőit és kulturális aspektusait kizárólagosan és önkényesen szabják meg, aktuálpolitikai érdekek mentén. Ezt még István király is tudta, ugye, barmok? Csak ezzel magyarázható Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester tegnapi szánalmas produkciója is. Felesleges magyarázni, hogy ugyanolyan magyar ember lehet az is, aki szlovákiai magyarnak vallja magát, mint aki felkent MKP-s és notorikus Fidesz-fan, mert vakhittel nem szabad vitatkozni. Felesleges lenne elmondani, hogy a szlovenszkói magyar- kifejezést már a 2 világháború közt is használták, és akkor sem zavart senkit. Miként felesleges lenne annak vitatása is, hogy a szlovákiai magyarnak akkor nem itt születtek az ősei, ő csak egy betelepült álmagyar?…” Buchlovics Péter (Paraméter.sk)

ò  Kormányzati főpróbák – „Az ígéretek és a tettek között sokszor nagy különbség van, sajnos a politikában ez majdnem rendszerint így van. Vegyük csak szemügyre a Ponta-kormány néhány legújabb intézkedését, ami sajnos alátámasztja, hogy a politikával szemben fanyalgóknak sokszor igazuk van. A választási kampányban adócsökkentést ígértek, ehelyett kiderül, hogy erről szó sem lehet, mert a költségvetés nem bírja el a bevételkiesést. Emil Boc volt kormányfő helyesen állapította meg tegnap, hogy Victor Ponta most azokat az intézkedéseket utasította el, amelyeket ellenzékben még hangosan követelt ő maga a Boc-kormánytól. Mi több, a szociálliberálisok azzal vitézkedtek a választási kampányban, hogy a személyi jövedelemadót a kisjövedelműek esetében 8, illetve 12 százalékra csökkentik. Ezt az ígéretet a Ponta-kormány nem tudja teljesíteni, mint ahogy azt sem, hogy csökkentse a vállalkozók járulékkötelezettségét, amivel a Boc-kormány, most pedig a Ponta-kormány is kacérkodott, de mindkét kabinet arra a következtetésre jutott, hogy a kiesést nem lehet pótolni…” Borbély Tamás (Szabadság)

ò  Fico elnök akar lenni – „Aki eddig kételkedett abban, hogy Robert Fico (természetesen a győzelem reményével) indulni akar a jövő évi elnökválasztáson, annak a 2014–16-os költségvetés tervezete csaknem teljes bizonyosságot ad erről a szándékról…” Gál Zsolt (Új Szó)

 

 

Kolozsvár, 2013. augusztus 21., szerda (MTI) – Összeállítást közölt kedd este a Transindex portál Tőkés László kijelentéséről, hogy Magyarország vállaljon védőhatalmi státust Erdély fölött. Az összeállításban Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke nem tartotta vállalhatatlannak, Orbán Viktor sajtófőnöke pedig nem kommentálta Tőkés László kijelentését.

 

Toró T. Tibor szerint a román politikai osztály a jövő évi elnökválasztásra készül, és kampányokokból értette félre Tőkés László kijelentéseit. Az EMNP elnöke emlékeztetett arra, hogy az Ausztriától az első világháború után elcsatolt, Olaszországhoz tartozó Dél-Tirol területi autonómiájának keretét egy Karl Gruber osztrák és Alcide de Gasperi olasz miniszterelnökök által jegyzett 1946-os megállapodás rögzítette.

„Ugyanebben a megállapodásban kapott helyet az osztrák állam védőhatalmi státusának elismerése az olaszok által. Cserében Ausztria vállalta, nem firtatja a párizsi békeszerződésben ismételten megerősített határok jogosságát” – idézte Torót a Transindex. Az EMNP elnöke szerint Ausztria felelősen élt a védőhatalmi joggal, hiszen amikor akadozott a megállapodás gyakorlatba ültetése, nem habozott az ENSZ-hez fordulni. „Miért ördögtől való tehát egy sikeres kisebbségvédelmi gyakorlat átvételének felvetése az erdélyi magyarság esetében?” – tette fel a kérdést Toró T. Tibor.

Az EMNP elnöke idézte a magyar alkotmányt, mely szerint Magyarország felelősséget vállal a határain kívül élő magyarságért. Hozzátette, Magyarország számára „nem opcionális, hanem kötelező érvényű a leghatékonyabb nemzetpolitikai eszközök kiválasztása és használata”, a védőhatalmi szerep pedig szerinte ilyen eszköz.

Toró T. Tibor hangsúlyozta, a védőhatalmi szerepet nem lehet egyoldalúan gyakorolni. Amint a politikus sugallta, azt a magyar-román stratégiai partnerség keretében lehetne napirendre tűzni: először kétoldalúvá, majd nemzetközivé tenni. „Minden csak azon múlik, sikerül-e meggyőzni a román politikumot és a stabilitásban érdekelt nemzetközi intézményeket, hogy olcsóbb létrehozni és működtetni Erdélyben a kisebbségi autonómiák integrált rendszerét, mint folyamatosan konfliktust menedzselni” – vélte az EMNP elnöke.

A Transindex emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök sem a tusnádfürdői pódiumbeszélgetésen – ahol a jelenlétében hangzott el Tőkés László sokat támadott kijelentése -, sem azután nem kommentálta azt, és a miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan is elutasította, hogy a lap kérésére kommentárt fűzzön a kijelentéshez.

itthon.transindex.ro/?cikk=21055 Ûvissza

 

 

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:

Kolozsvár, 2013. augusztus 21., szerda (MTI) – Határon túli választási etikai kódex elfogadását szorgalmazta szerdán Kolozsváron Szili Katalin.

 

Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának elnöke a Kolozsvári Nagyar Napok keretében szervezett pódiumbeszélgetésen elmondta, csökkenteni lehetne a határon túli magyarság megosztottságát, a többségi társadalommal szembeni kiszolgáltatottságát, ha a magyarországi pártok megegyeznének a határon túli kampányolás mikéntjéről.

Az Országgyűlés korábbi elnöke félőnek tartotta, hogy egy efféle megegyezés nélkül a magyarországi „gyűlöletszerkezet, amelyben az egyik oldal a másik megsemmisítésére tör”, a határon túli szavazókra is átterjed.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy kudarcnak számítana-e, ha az erdélyi magyarok nem adnának le legalább százezer szavazatot a 2014-es választáson, Szili Katalin jelezte: helyteleníti a „számháborút”. Hozzátette, a határon túli magyar állampolgárok esetleges alacsony részvételi arányát csak az tekinthetné a nemzetpolitika kudarcának, aki „csak szavazatszerzési eszköznek” tartja az állampolgárság és a szavazati jog határon túli kiterjesztését.

Szili Katalin elmondta, valamennyi olyan magyarországi politikusnak, aki valamikor ellenezte a kedvezményes honosítást, el kellene mennie egy állampolgársági eskütételre a csíkszeredai főkonzulátusra, hogy személyesen győződjön meg, mit jelent az állampolgárság megszerzése a határon túli magyaroknak.

Szili Katalin hangsúlyozta, Magyarország csak segítséget nyújthat az autonómia kérdésében az erdélyi magyaroknak. A közösség céljait csakis az erdélyiek fogalmazhatják meg. „Semmi olyan nem tehető, ami nem találkozik a helyiek akaratával” – fogalmazott Szili Katalin. Ûvissza

 

 

Készítette: Boér Krisztina

CEC © – Minden jog fenntartva

 

 

[1] a Figyelőben előforduló rövidítések:	– Nsz =	Népszabadság
	– MN =	Magyar Nemzet
	– MH =	Magyar Hírlap
	– Nszv =	Népszava
	– KMS =	Külhoni Magyar Sajtószolgálat
	– MaNcs =	Magyar Narancs
	– ÉS =	Élet és Irodalom
	– VH =	Vasárnapi Hírek
	– Vg =	Világgazdaság
	– Ng =	Napi Gazdaság
	– MR =	Magyar Rádió
	– NYEST=	Nyelv és Tudomány

 

 

 

A Figyelőben szemlézett külhoni sajtó
Románia	Bihari Napló, Brassói Lapok, Erdon.ro, Erdély.ma, Hargita Népe, Háromszék, Krónika, Maszol.ro, Nyugati Jelen, Szabadság, Transindex, Manna.ro, Erdélyi Napló, Erdélyi Riport, Központ.ro, Szatmári Friss Újság, Székelyhon.ro, Szatmári Magyar Hírlap, Romániai Online Hírhatár, Reggeli Újság, Udvarhelyi Híradó
Szlovákia	Új Szó, Felvidék.ma, Szabad Újság, Szabad Újság Online, Bumm.sk, Paraméter.sk, Komáromi Lapok, Hírek.sk
Szerbia	Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Vajdaság.ma
Horvátország	Új Magyar Képes Újság, Magyar Egyesületek Szövetsége
Szlovénia	Népújság (Lendva), Muravidéki Magyar Rádió
Ukrajna	Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja, KárpátInfo, Beregi Hírlap, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség – Hírek, Kárpátalja.ma, Tiszanews
Ausztria	Bécsi Napló

---