„Nem az lesz a probléma ezen a télen, hogy nincs elegendő gáz” – Holoda Attila szerint az ár lesz a valódi kérdés
A Pirkadat szeptember 29-i adásában Breuer Péter Holoda Attila energiaszakértővel beszélgetett a Hormuzi-szoros forgalmának visszaeséséről, a magyar energiaellátás biztonságáról, az üzemanyagárak emelkedéséről és arról, milyen energiastratégiára lenne szüksége Magyarországnak. A beszélgetés egyik fő állítása az volt, hogy ellátási válság jelenleg nem fenyeget, az árak viszont komoly terhet jelentenek, ezért hosszú távú, politikai ciklusokon átívelő energiapolitikára volna szükség.
A Hormuzi-szoros forgalma töredékére esett vissza
Holoda Attila szerint az Öböl menti arab országok igenis érdekeltek lennének a helyzet rendezésében, csakhogy feldolgozókapacitásaikat olyan támadások érik, amelyek közvetlenül is korlátozzák mozgásterüket. A Hormuzi-szoros forgalmának visszaesése önmagában is jelzi a probléma súlyát: a háború előtt napi 100–110 hajó haladt át, jelenleg nagyjából 15–20.
Magyarország közvetlenül nem tudja befolyásolni ezeket a folyamatokat, miközben a hazai gazdaság és ipar energiaigénye erősen függ a világpiactól. Az új magyar energiastratégia jelenleg készül, és Holoda abban bízik, hogy a döntéshozók nemcsak a politikai, hanem a gazdasági és szakmai szempontokat is figyelembe veszik majd.
Ellátási gond nincs, az árakkal van baj
A hazai földgáz- és üzemanyag-ellátást stabilnak nevezte. Magyarországon nincs akut hiány, importból is érkezik elegendő mennyiség, viszont az árak jelentősen emelkedtek. A lakossági gázár ezt közvetlenül kevésbé tükrözi, mert szabályozott rendszerben működik, az üzemanyagáraknál azonban már érzékelhető a világpiaci drágulás.
A kormány bizonyos fogyasztói csoportokat támogató intézkedését Holoda nem tekinti energiapolitikának. Úgy fogalmazott, ez inkább jövedelem-átcsoportosítás, amely ráadásul csak meghatározott körökhöz jut el. A hosszabb távú problémát az jelenti, hogy Magyarország sem kőolajból, sem földgázból nem önellátó, így kénytelen követni a nemzetközi árakat.
Az energiastratégiát nem lehet négyéves ciklusokra építeni
A politikai vitákban gyakran egymásnak ellentmondó állítások hangzanak el arról, milyen energiaforrás biztonságos, gazdaságos vagy káros. Holoda szerint ezen a területen különösen fontos lenne a politikai konszenzus, mert egy ország energiarendszerét nem lehet egyetlen parlamenti ciklus alatt alapjaiban átépíteni.
„Bizonyos dolgoknak, alapvető dolgoknak egységesnek kellene lenni” – fogalmazott. A szélerőműveket ugyanúgy a magyar energiamix részének tekinti, mint a nukleáris energiát, a napenergiát és más forrásokat. A cél szerinte az, hogy azt használjuk fel ésszerűen, ami Magyarország számára ténylegesen elérhető, és ezekből stabil rendszert építsünk.
A magyar gáztárolók magas töltöttséggel várják a telet
Holoda szerint a magyar földgáztárolók töltöttsége meghaladja a 74 százalékot, ami azért kedvező, mert a hazai tárolókapacitás az éves fogyasztás több mint felének felel meg. A vita inkább arról szól, milyen áron került a gáz a tárolókba, és mennyire sikerült a beszerzéseket megfelelően időzíteni.
Az ilyen kockázatokat kereskedelmi és opciós ügyletekkel lehet csökkenteni. Ebben kulcsszerepe van az MVM-nek, amelynek hosszú, közép- és rövid távú szerződésekből kell olyan portfóliót összeállítania, amely mérsékli az ármozgásokból eredő veszteségeket. Holoda arra is emlékeztetett, hogy a lakossági gázellátás jelenlegi árazása veszteséget termel, ezért a beszerzések költsége hosszabb távon különösen fontos.
„Nem az lesz a probléma ezen a télen, hogy nincs elegendő gáz”
Az LNG szerepéről szólva azt hangsúlyozta, hogy a világpiacon összességében rendelkezésre áll elegendő földgáz. A kínálat szűkössége inkább abban jelenik meg, hogy kisebb a lehetőség az árak leszorítására.
„Nem az lesz a probléma ezen a télen, hogy nincs elegendő gáz. Az lesz a probléma, hogy vajon milyen áron fog érkezni.”
Ez a különbség szerinte alapvető: a politikai kommunikációban sokszor ellátási válságként jelenik meg egy olyan helyzet, amelynek valódi kockázata inkább gazdasági és árazási természetű.
A szakértelmet nem szabad politikai alapon félretenni
A beszélgetés végén Breuer Péter az idősebb szakemberek szerepét vetette fel. Holoda szerint az energiaágazatban különösen nagy hiba lenne politikai vagy generációs alapon lemondani a meglévő tapasztalatról. Saját példáját említette: nyolcvan év körüli korábbi kollégáinak tanácsát ma is kikéri, még ha természetesen vannak is olyan területek, ahol a technológiai fejlődés új tudást követel.
Úgy látja, a jelenlegi politikai környezetben érzékelhető bizonyos távolságtartás az „ószakértőkkel” szemben, ezt azonban pazarlásnak tartja. „Kis ország vagyunk mi ahhoz, hogy elpocsékoljuk a meglévő saját tehetségeinket és szakértelmünket” – mondta. Szerinte az új energiastratégia akkor lehet valóban működőképes, ha a döntéshozók minél szélesebb szakmai kör tudását bevonják.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
