Ronald S. Lauder elnézést kért
Orbán Viktor néhány napja egy lapnak azt mondta, hogy a Jobbik veszélyt jelent a demokráciára, megsérti az emberi jogokat, vagyis a miniszterelnök mégis határozottan állást foglalt a párttal szemben – mondta Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke a szervezet budapesti közgyűlésének végén, kedden.
Záróbeszédében Ronald S. Lauder elnézést kért a korábban általa mondottakért, miután délután tudomására jutott, hogy a miniszterelnök múlt pénteken úgy nyilatkozott: a Jobbik egyre növekvő veszélyt jelent a demokráciára. Európában válság van, és megfigyelhető az a tendencia, hogy az emberek ilyen helyzetben bűnbakot keresnek – idézte Ronald S. Lauder a magyar kormányfő szavait. Üdvözölte, hogy Orbán azt mondta: fel kell lépni a demokrácia védelmében.
Orbán Viktor a Jediót Ahronót izraeli napilap múlt pénteki számában megjelent interjújában a Jobbik veszélyességére vonatkozó kérdésre egyértelmű igennel felelt. „Valós, növekvő veszély” – mondta. Szerinte ennek okai az EU-t sújtó gazdasági recesszióban keresendők. Az egész világon felbukkannak olyan politikai irányzatok, amelyeket a gyűlölet éltet, düh és csalódottság a kialakult társadalmi helyzet miatt. „Nekünk Magyarországon nagyon óvatosnak kell lennünk és a leghatározottabban fellépünk e jelenséggel szemben. Ha meg akarjuk védeni a demokráciát, akkor elszántnak kell lennünk a Jobbikkal szemben” – mondta.
Orbán Viktor vasárnap este, a WJC közgyűlésének megnyitóján mondott beszédében elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte az antiszemitizmust, amely ellen zéró toleranciát hirdetett. A WJC hétfőre virradó éjjel kiadott közleményében azonban sajnálatát fejezte ki, hogy a kormányfő beszédében „nem adott megfelelő biztosítékot arra, hogy egyértelmű választóvonalat húzott volna kormánya és a szélsőjobboldal közé”.
Ronald S. Lauder a közgyűlés lezárásaként kiemelte: helyes döntés volt Budapesten tartani a tanácskozásukat, nem is lehetett volna más alkalmasabb hely a konferenciára. Nagyon különböző országokból érkeztek a közgyűlésre a küldöttek, és tudják: „zsidónak lenni nem könnyű” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a WJC-nek sok teendője van még, és nincs más olyan szervezet, amely elvégezhetné a rájuk váró feladatokat.
Az esemény végén Nahum Goldmann-éremmel tüntették ki Németh Miklós volt miniszterelnököt. (Nahum Goldmann a Zsidó Világkongresszus alapítója és 1949-1977 között elnöke volt.)
Németh Miklós az elismerés átvételekor azt mondta, hogy az elmúlt években Magyarország megtapasztalta, hogy az antiszemitizmus, a rasszizmus jelen van az országban. Remélhetőleg a politikusok megtalálják a lehetőségét annak, hogy visszaszorítsák ezeket a jelenségeket, mert ha kudarcot vallanak, „szomorú és bizonytalan jövő” elé nézhet az ország – közölte.
A WJC háromnapos ülésének második napján, hétfőn tartották a szervezet tisztújítását. A kihirdetett eredmény szerint egyik magyar jelöltnek sem sikerült bekerülni az alelnökök közé, így sem Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, sem Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija nem került be a plénumba.
Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke hétfőn az M1 Az Este című műsorában ehhez hozzáfűzte: ettől függetlenül két magyar alelnöke is lesz a WJC-nek, ugyanis pozíciójánál fogva a WJC alelnöki tisztségét tölti be a következő négyéves ciklusban Gergely Andrea, az Európai Zsidó Diákok Szövetségének elnöke, továbbá a Mazsihisz mindenkori elnöke is, utóbbi annak jogán, hogy – elmondása szerint – a 12 legnépesebb zsidó közösség vezetőit automatikusan delegálják ebbe a testületbe.
Orbán Viktor elutasította a vádat, hogy Magyarország lenne az Európai Unió „legantiszemitább országa”, zéró toleranciát hirdetett meg az antiszemitizmussal szemben, és elvetette az esetleges együttműködést a következő választások után a Jobbikkal a Jediót Ahronót című izraeli napilap pénteki számának adott interjújában.
A miniszterelnök kifejtette, hogy „egyértelműen nem vagyunk antiszemiták. Kötelességünk visszautasítani ezeket a vádakat, és ugyanakkor végiggondolni, vajon miért látják itt és ma az antiszemitizmust országunk jellemzői közt a Magyarországot kívülről megítélők”. Orbán szerint ez a történelem velejárója. „Nézzen körül Európában, elsősorban annak keleti felén: Magyarország az egyetlen ország, melyben – a náci rémuralom ellenére is – eredeti, nagy zsidó közösség él… Ezért a magyarországi antiszemitizmus nem teoretikus kérdés, hanem személyes ügy” – mondta. Élnek azok a zsidó családok, akik túlélték a holokausztot és azok a magyarok, kollaboráltak a nácikkal. Ez az együttélés több problémát vet fel, mint más országok esetében – tette hozzá.
A jobbikos Gyöngyösi Márton a zsidók listázására vonatkozó kijelentésével kapcsolatos kérdésre a kormányfő úgy válaszolt, hogy a parlamentben van egy szélsőjobb párt, amely a szavazatok 17 százalékát kapta. Véleménye szerint a Jobbik képviselői időnként elfogadhatatlan dolgokat mondanak. „Ha személyesen jelen vagyok a parlamentben, amikor ilyen dolgok elhangzanak, én mindig egyértelműen kijelentem, hogy nem értünk egyet velük. A mi politikánk a +zéró tolerancia+ politikája az antiszemitizmussal szemben” – tette hozzá.
A kormányfő elmondta, hogy bántja a Zsidó Világkongresszus vezetői részéről személyét ért kritika. Ronald Lauderrel, a Zsidó Világkongresszus elnökével kapcsolatban azt állította, hogy bírálata „üzleti okokon alapul. Bírósági eljárás folyik az Ő cége képviselői és a magyar kormány között. Amikor személyesen érintett vagy, akkor nem lehetsz objektív” – utalt a sukorói kaszinóépítés kudarcba fulladt tervére.
Az interjúban beszélt az antiszemita vádakkal szembeni érzelmi érintettségéről is. „Első alkalommal szíven ütött, második alkalommal fájt, harmadik alkalommal visszautasítottam. Kereszténységem véd meg engem ezektől. A vádak abban gyökereznek, hogy én nemzeti politikus vagyok. Én ugyan Európa-párti, de mindemellett magyar és kereszténydemokrata vagyok. Egy igazi keresztény nem képes támogatni semmit sem, ami az emberi szabadság és méltóság ellen való” – tette hozzá.
A Jobbik veszélyességére vonatkozó kérdésre egyértelmű igennel felelt. „Valós, növekvő veszély” – mondta. Szerinte ennek okai az EU-t sújtó gazdasági recesszióban keresendők. Az egész világon felbukkannak olyan politikai irányzatok, amelyeket a gyűlölet éltet, düh és csalódottság a kialakult társadalmi helyzet miatt. Létezik egy európai bűnbakkeresési hajlam, és ez mindig veszélyes – tette hozzá. „Nekünk Magyarországon nagyon óvatosnak kell lennünk és a leghatározottabban fellépünk e jelenséggel szemben. Ha meg akarjuk védeni a demokráciát, akkor elszántnak kell lennünk a Jobbikkal szemben” – mondta.
A kormányfő megemlítette ezen fellépés eddigi lépéseit. A szólás szabadsága nagyon fontos egy demokráciában, de amikor összetűzésbe kerül a szólás szabadsága az ember tiszteletével, a mostani kormány ezt nem fogadhatja el. Betiltották a Jobbik félkatonai szervezeteit, amelyek a baloldali liberális kormány idején működhettek. Olyan törvényeket hoztak, amelyek szerint az ilyen szervezkedések bűncselekménynek minősülnek. Világossá tették, hogy az uszítás és a holokauszttagadás bűncselekménynek számít – sorolta. „Ha valaki egy közösség tiszteletét sérti meg, egyaránt indítható ellene büntető- és polgári eljárás. Ilyen nem létezik Európa más országaiban és erre mi büszkék vagyunk” – tette hozzá.
A Fidesz elnöke az interjúban egyértelműen kizárta egy esetleges jövendő együttműködést a Jobbikkal, és azt is hogy külső támogatásukkal alakítson majd kisebbségi kormányt. „Nem vezettem és nem is fogok kisebbségi kormányt vezetni” – közölte. „Ez nem jó a demokráciának” – indokolta.
Az antiszemitizmus a miniszterelnök szerint gyakran kisebbségi érzésből fakad. Sok emberből hiányzik az önbizalom, azt gondolják, hogy a zsidók erősebbek náluk és ezért kárt okozhatnak bennük. „Nincs semmilyen szándékuk bántani bennünket” – mondta. „Azt magyarázom az embereknek, hogy nekünk tilos a zsidókra, mint veszélyre tekintenünk, inkább tekintsünk rájuk, mint Isten ajándékára. Isten a magyar nemzetet nagyon színesnek alkotta meg, melynek részei a zsidók is” – jelentette ki.
A miniszterelnök kifejtette: létezik az újfajta antiszemitizmus Európában, amely egy mély Izrael-ellenes politika. Szerinte azonban nem szabad azt mondani, hogy mindenki, aki Izrael politikáját kritizálja, az antiszemita. „Világossá kell tenni, hogy, ha az Izrael iránti kritika túllépi a racionalitás határait, az már antiszemitizmus. Azonban, ha bármilyen logikus érvünk van Izrael bármely kormányának politikájával kapcsolatban, jogunk van elmondani azt” – tette hozzá.
A miniszterelnök a magyar holokauszt közelgő hetvenedik évfordulójával kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy „a holokauszt zsidó és magyar áldozatai, akiket nem megfelelően védtünk meg, köztünk élnek, ezért nehéz szembenézni a múlttal, de nem zárkózhatunk el előle. Az elmúlt években többet tettünk e témában, mint bárki az előző évtizedekben.” Emlékeztette az olvasókat, hogy első kormányzása idején miniszterelnökként bevezette a Holokauszt Emléknapot minden iskolában.
Az Izrael és Magyarország közti kapcsolatokban a kormányfő különösen fontosnak tekinti a zsidó állam magyar közösségét. „Az én értelmezésem szerint ők a magyar nemzet részei” – hangsúlyozta.
