Megemlékezés Budapest II. világháborús polgári áldozatairól
A Miniszterelnökség égisze alatt működő Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság évtizedes hagyományának megfelelően megemlékezést szervezett a II. világháború polgári áldozatainak emlékére.
A magyar fővárost gyakran „második Sztálingrádnak” emlegetik, ugyanis Budapest ostroma volt a második világháború egyik leghosszabb helységharca. A szovjet Vörös Hadsereg által 108 nap alatt végrehajtott Budapesti hadműveletből 51 napon keresztül a főváros utcáin dúltak a harcok. A lakosság azonban itt nem került evakuálásra, mint például Sztálingrád esetében. Az ostrom 800 ezer budapesti lakos feje fölött zajlott, akik ebben az időszakban a pincékbe, óvóhelyekre húzódva próbálták meg átvészelni a harcokat. A fővárosért vívott küzdelem végeztével 38 ezer ártatlan civil vesztette életét. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság fontos kötelességének tartja a II. világháború polgári áldozatairól emlékezni és emlékeztetni!
Budapest ostromának áldozatairól számos szemszögből tart több szervezet is megemlékezést a harcok utolsó napjainak évfordulóin. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság ezekkel szemben politikai, vallási, etnikai hovatartozástól függetlenül a háború legnagyobb veszteseit tartja szem előtt, az ártatlan civil áldozatokat. A Bizottság a megemlékezés helyszínéül a legtöbb veszteséget elszenvedő budai kerületek két felrobbant lakóépülete, a Margit körút és a Keleti Károly utca sarkán egykor állt Regent-ház, valamint a Vitéz utca és Fő utca sarkán hajdan magasodó bérház áldozatainak tömegsírjait választotta. (A Bizottság tavaszi munkatervében szerepel a két síremlék teljes körű felújítása.) Itt, a sírok előtt már közel egy évtizede rendezi meg politikailag semleges megemlékezését, melyen minden évben magas számban vesznek részt a kormányzat, a közigazgatás, a honvédség, a főváros, társadalmi szervezetek és egyházak képviselői, valamint számos budai iskola tanulója és pedagógusa. Az iskolások részvétele külön öröm a Bizottság számára, hiszen számukra egyfajta rendhagyó történelem óraként is szolgál ez a megemlékezés.
Idén, február 12-én minden eddiginél több iskolás jött el tanáraival a megemlékezésre. Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke köszöntötte a sűrű hóesés ellenére is megjelent nagy létszámú emlékező közönséget. Köszöntőjében kiemelte, hogy számos esetben fontos megemlékeznünk, de a háború áldozataiként meghalt ártatlan nők, gyerekek és idősek kiemelten megérdemlik az utókortól a főhajtást. Ebben az évben Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár mondott emlékbeszédet, amelyben emlékeztetett a háborúk borzalmaira. Közölte, hogy minden közéleti szereplőnek, minden politikusnak, minden tanárnak és mindenkinek, akire emberi életeket bíztak, figyelmeztetnie kell a XX. század borzalmaira, a háborúkra, hogy azok ne történhessenek meg még egyszer. Végezetül kiemelte azt is, hogy a Kormány nagyra értékeli a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság munkáját, hogy a fiatalok számára megteremti az emlékezés lehetőségét. Jelezte: az új oktatási-nevelési programokban a főhajtás, az áldozatok előtti tisztelet külön figyelmet fog kapni.
Az eseményen többek között részt vett Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke; Darák Péter, a Kúria elnöke; Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke; Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Antall Józsefné és Zoltai Gusztáv MAZSIHISZ is. A Bizottság számára sokat jelent, hogy a tömegsírokban nyugvók ma is élő hozzátartozói szintén részt vettek a megemlékezésen.
