Halljad Izrael 2012-11-30
A Halljad Izrael pénteki adásának vendége lesz, a zuglói Zsinagóga Rabbija Kardos Péter, aki a kéthetenként megjelenő Új Élet főszerkesztője is, és lánya, Kardos Ágnes is. November 30., 13:30 Kossuth Rádió
www.mr1-kossuth.hu/hirek/halljad-izrael-elozetes-a-zugloi-zsinagoga-rabbija-a-studioban.html
Fotó: Wikipedia/Merlin
Üdvözlöm a kedves hallgatókat határon innen és diaszpórában
November 30.án péntek délután fél kettőkor .
Avagy a zsinagógai naptár szerint 5773 kislév.16-án
Szombati gyertyagyújtás időpontja: 2012-12-07 15:35 |
Szombat kimenete: 2012-12-08 16:45
Vájésev hetiszakasz-unk פָּרָשָׁת וַיֵּשֶב
Itt a Kossuth rádió és benne a Halljad Izrael műsora
A mikrofonnál a szerkesztő műsorvezető Breuer Péter
Műsorunk Kossuth rádió 19 –s stúdiójából jelentkezik.
És akkor nézzük a mai tartalmat.
A Zuglói zsinagóga Főrabbija Kardos Péter aki a kéthetenként megjelenő új élet főszerkesztője is és lánya Kardos Ágnes
lesz vendégünk tőlük megtudjuk mi történik a körzetükben na persze a Heti szakasz roll meg lapjáról is kérdezem a Rabbit.
Goldmark -ot halhatunk vasárnap az operába erről visszatérő vendégünket Bartos Csabát kérdezem.
Goldmark Károly (Keszthely, 1830. május 18. – Bécs, 1915. január 2.) zsidó származású, német anyanyelvű magyar–osztrák zeneszerző, hegedűművész és zenepedagógus. Szegény kántor család gyermeke volt, zenei tanulmányait édesapja egyik énekes kollégájánál kezdte, aki hegedűjátékra oktatta, majd Sopronban és Bécsben folytatta. Tanulmányait mindvégig féltestvére, Goldmark József finanszírozta, aki vegyészmérnöknek tanult az osztrák fővárosban. Anyagi gondok miatt tanulmányait így is félbe kellett szakítania, sokáig autodidakta módon képezte magát tovább, majd lehetősége nyílt beiratkozni a bécsi konzervatóriumba. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Sopronban és Győrben működött színházi zenészként. Ebben a minőségében került Budára az 1850-es évek elején, ahol egy évet töltött, és megismerte a korszak divatos operaszerzőinek darabjait.
1851-ben tért vissza Bécsbe, ahol a Bettelheim család vette pártfogásába. Az ő közreműködésükkel kerülhetett sor Goldmark első szerzői hangversenyére 1857-ben. A zeneszerző a sikeren felbuzdulva Pestre utazott, ahol szintén nagy sikert aratott szerzői hangversenyével, de anyagilag nem érte meg neki a magyar fővárosban maradni, ezért visszatért Bécsbe, ahol gyakorlatilag egész hátra lévő életét töltötte. 1865-ben mutatták be Sakuntala című nyitányát, amely meghozta neki a várva várt nemzetközi sikert. Goldmark ezután kezdett gondolkodni egy opera komponálásán. A munkának két év múlva fogott hozzá és 1872-ben készült el vele. A bemutatóra a sok viszontagság után végül 1875-ben került sor Bécsben, óriási sikerrel. A Sába királynője a század egyik legnagyobb közönségsikere lett Európa-szerte, amely meghozta szerzője számára a hírnevet. Goldmarknak ezután már nem voltak anyagi gondjai, és még öt operát komponált, de ezekkel már csak mérsékelt sikereket aratott, az utolsó, Téli regét kivéve. Élete utolsó évtizedeit addig nem ismert lánya aranyozta be, a zeneszerző örömmel tett eleget apai kötelezettségeinek. Az első világháború kitörését eleinte lelkesen fogadta, majd unokája elestét hallva ágynak esett, majd meghalt.
Masa Tamás egy másik zsidó témájú zenei eseményre hívja fel figyelmünket
’A bibliai Zsoltárok könyve az ókori költészet egyik gyöngyszeme, ám irodalmi értékén túl mintegy három évezreden át számos nemzedék merített belőle hitet, reményt és vigasztalást, amire manapság ismét nagy szükségünk van. A zsoltárok szerzői, Dávid király, a jeruzsálemi Szentély zenészei és mások őszintén vallanak érzelmeikről, megpróbáltatásaikról, fájdalmaikról és főként töretlen hitükről, kérve az egyetlen Örökkévaló Isten meghallgatását, segítségét.’ (Raj Tamás)
Dávid király, Izrael második királya felismerte Jeruzsálem jelentőségét és több mint 3000 ezer évvel ezelőtt ő tette meg Jeruzsálemet Izrael fővárosává. ’Kérjetek békét Jeruzsálemre, boldoguljanak, akik téged szeretnek!’ (122. Zsoltár)
Az előadáson közel 40 művész működik közre, ami még nem volt a Spinoza Színház 10 éves történelmében. A zsoltárokat Raj Tamás fordításában kiváló színművészek tolmácsolják, majd eredeti héber nyelven a Sabbathsong Klezmer Band 9 tagú együttese szólaltatja meg e gyöngyszemeket szívhez szóló, táncra buzdító előadásban. Mindezt Fekete László főkántor és a 20 tagú Kinneret kamarakórus- Harmath Ágnes vezetésével- teszi zeneileg még gazdagabbá.
Újra gyűlöletbeszéd a Parlamentben
Zoltai Gusztáv a magyar parlamentben felmerült zsidó képviselők listázásról felmerült helyzetről illetve annak következményeiről tájékoztatja hallgatóinkat valamint egy vasárnapi tűntetésről is szol
……
Tartsanak velünk !
A szerkesztő műsorvezető Breuer Péter
Műsorunk legközelebb
December 28-án 5773.Tevet 15-én jelentkezik
A Kossuth rádióban
Műsorunkat újra hallgathatják a Kossuth rádió internetes oldalán
Észrevételeiket és építő jelegű véleményüket
BreuerPress @gmail .com elektronikus levél címére küldhetik
telefonon a 06-30-9994863 számon várjuk hívásaikat a szombat beálltáig
Köszönjük hogy minket választottak jó szombatot Sabat Sálom
