Mentális forradalomnak nevezte szombaton a török kormányfő az általa vezetett, iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tíz évvel ezelőtt történt hatalomra jutását.
„2002. november harmadikán dicső népünk jutott hatalomra, miután nemet mondott a rossz kormányzásra… Ez a nap nem csupán egy új párt hatalomra kerülését jelzi, de egy mentális forradalom kezdetét is” – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan az AKP funkcionáriusai előtt egy ankarai elővárosban mondott beszédében.
A tíz évvel ezelőtti napon „dugába dőlt egy olyan megállapodás, amelynek alapját nem a nemzeti akarat képezte, hanem egy pár ember érdekei, és amely válságokba sodorta Törökországot. Helyette olyan megállapodás jött létre, amely a nemzet érdekét szolgálja, és amely helyreállítja a bizalmat és a stabilitást” – fogalmazott Erdogan.
Szavai nyilvánvaló célzást jelentettek a hadseregre, amely évtizedeken át rányomta bélyegét a török belpolitikára. 1960 és 1996 között a fegyveres erők négy államcsínyt hajtottak végre, megbuktatva polgári politikusokból álló kormányokat.
„Sem az államnak, sem a köztársaságnak nincs szüksége őrzőkre. A nemzetnek nincs szüksége dajkára. Dicső nemzetünkben megvan a szükséges erő és akarat ahhoz, hogy megvédelmezze az államot és a köztársaságot” – állította a miniszterelnök, aki szerint az általa vezetett „kormány őszintén köztársasági érzelmű, és a nemzet egészét reprezentálja”.
Az ellenzék évek óta azt veti a kormány szemére, hogy intézkedéseivel és az általa hozott törvényekkel Törökország iszlamizálására törekszik.
