Műsorunk Kossuth rádió 19 –s stúdiójából jelentkezik.

A Halljad Izrael következő, október 19-i adásban Schweitzer József főrabbit köszöntjük 90. születésnapja alkalmából. Ilán Mor izraeli nagykövet is ellátogatott stúdiónkba, hogy azokról az emberekről beszéljen, akik a legnehezebb időkben is emberek maradtak, s most a Jad-Vasem Intézet kitüntetéseit veszik át.
A Halljad Izrael pénteken 13.30-kor kezdődik.

A zsidó vallási felekezet félórája
Szerkesztő-műsorvezető: Breuer Péter
e-mail:breuerpress@gmail.com

 

Schweitzer József köszöntése 90. születésnapja alkalmából

MTI / MAZSIHISZ/BREUERPRESS.

Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit 90. születésnapja alkalmából ünnepségen köszöntötték Budapesten; a rendezvényen felolvasták Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök köszöntő levelét is.

 
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében hangsúlyozta: lehet gyűlölet és szégyen nélkül, szeretetben élni. Mint mondta, akkor vannak a magyar és a zsidó kultúrának közös vonásai, ha vannak olyan emberek, mint Schweitzer József, aki egyszerre tudja képviselni a kultúra magyar és zsidó elemeit.

Azt kívánta, hogy sok olyan ember legyen, mint Schweitzer József, aki mindent, amit a zsidóságért tett, a magyarságért is tette, és mindent, amit a magyarságért tett, a zsidóságért is tette.

Megjegyezte, hogy a nyugalmazott főrabbinak minden Arany János-idézetről eszébe jut egy Talmud-idézet, és minden Talmud-idézetről eszébe jut egy Arany János-idézet. Mint mondta, Schweitzer Józsefnél „a magyar és a zsidó kultúra egyben van”, ugyanúgy, ahogy összefüggenek nála a hit, a tudomány és a kultúra elemei, és neki mindig sikerült „az igazságot szeretetben követni”.

Áder János köztársasági elnök ünnepségen felolvasott köszöntő levelében azt írta: igazán teljessé csak azok élete válhat, „akik nemcsak a sors parancsa szerint élnek, hanem maguk is sokat tesznek földi küldetésük kiteljesítéséért. Ön azok közé tartozik, akikre így tekintünk”, azok közé, akik „világéletükben hűek maradtak hitükhöz, közösségükhöz, hazájukhoz”.

„Olyan tudóst tisztelhetünk Önben, aki a rész szerinti létben az egészet is látni és láttatni igyekezett mindig. Olyan vallási vezetőt, akinek az alázat ereje táplálja bölcsességét” – fogalmazott levelében az államfő.

Orbán Viktor az ünnepségen felolvasott levelében kiemelte: „hiszem, hogy abban a közös törekvésben, mellyel Magyarországot teljes mértékben meg kívánjuk újítani, továbbra sem feledkezünk meg a legfontosabb, legszilárdabb alapokról, melyre az új politika, új kormányzás, új állam épülhet: nem feledkezünk meg azokról a szellemi emberekről, akik évtizedek óta, minden korban, minden pozícióban, minden lehetőségükkel hazájuk felemelkedését, mindannyiunk jólétét szolgálták”.

Martonyi János külügyminiszter üdvözlő levelében egyebek mellett azt emelte ki: Schweitzer József élete példa arra, hogy „minden borzalom ellenére lehet derűsen élni”. Megjegyezte, hogy az idei Wallenberg-év megrendezésében a nyugalmazott országos főrabbinak elévülhetetlen érdemei vannak.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke az ünnepségen arról beszélt, hogy Schweitzer József „sokat tett azért, hogy az egymás mellet élés egymás javára történjen”. Magyarországon egy nemzet van, amelyben sokféle ember él együtt, ezért fontos, hogy ezt az országot sikerben és boldogságban megőrizzük – mondta, hozzátéve: az oktatás, a fiatalok nevelése kiemelt szerepet kell, hogy betöltsön az ország életében.

Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete az ünnepségen kiemelte: amit Schweitzer József tud Izrael államáról és mindennapjairól, az minta lehet nemcsak a magyar zsidóság, hanem egész Izrael népe számára. Megjegyezte, hogy a nyugalmazott főrabbit legalább annyian ismerik Izraelben, mint Magyarországon. Azt kívánta neki, hogy folytassa a hídépítést Magyarország és Izrael között, és „támogassa a hídon átjárókat”.

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója ismertette Schweitzer József életútját, majd hét évtizedes munkásságáért a Mazsihisz nevében átadta az ünnepeltnek a Magyarországi zsidókért címet.

Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke beszédében kiemelte: Schweitzer József „személyisége tiszteletet sugároz”, a zsidóság érdekeinek védelme, a vallás terjesztése, küzdelmei a zsidó emberek ellen támadó erőkkel szemben pedig „nem ismer semmiféle megalkuvást”.

Schweitzer József beszédében a családjának mondott köszönetet, amiért „tehette, ami a dolga”. Szavai szerint „minden dicsőség a megtartó Istené”. Felidézte, hogy átélték a német megszállást, majd a pártállami diktatúrát, „ami nem nagyon kedvezett az egyházaknak”. Azt kívánta, „most már legyen részünk örömben, békességben, hogy a magunk hitéből eredően szolgálhassuk Isten országát”.

A születésnapi ünnepség előtt az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE) doktori tanácsa ünnepi ülésén díszdoktorrá avatta Schweitzer Józsefet. Az egyetem első alkalommal adott át díszdoktori címet.

Schőner Alfréd, az OR-ZSE rektora laudációjában rámutatott: Schweitzer József tanította azt, hogy mi az istenhit lényege: visszaadni a zsidó embereknek Istent, „aki elveszett sokak számára”, valamint „megmutatni nekik a zsidó írást, a zsidó szellemet”.

A díszdoktori cím átadása utáni ünnepségen megjelent mások mellett Tarlós István, Budapest főpolgármestere, Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselője, Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke, Várszegi Asztrik püspök-főapát, Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke és Mandur László, az Országgyűlés volt szocialista alelnöke.

 

Schőner Alfréd: A pedagógus, a szónok és a tudós köszöntése

Schőner Alfréd

Az Országos Rabbiképző- Zsidó Egyetem prof. dr. Schweitzer József ny. országos főrabbi urat díszdoktorrá fogadta. Schőner Alfréd főrabbi, az OR-ZSE rektora laudációjában rámutatott: Schweitzer József tanította azt, hogy mi az istenhit lényege: visszaadni a zsidó embereknek Istent, „aki elveszett sokak számára”, valamint „megmutatni nekik a zsidó írást, a zsidó szellemet”.

Kiemelte az ünnepelt pedagógiai, szónoki és tudományos kvalitásait, mely érdemessé tette e magasztos cím, a doctor honoris causa elnyerésére.

„A szétszakíthatatlan hármas kötelék” (Kohelet, 4.12), avagy prof. dr. Schweitzer József a pedagógus, a szónok, a tudós köszöntése.

A pedagógus

1962-őt írtunk, s az akkori Budapesti Izraelita Hitközség zsidó gimnáziumának elsős tanulóiként ámulattal figyeltük a korszak kiváló rabbijának, dr. Geyer Artúrnak vallástan óráit. Egyik előadása elmaradt, és osztályfőnökünk a szomszédos épület, a Rabbiképző II. emeletének központi tantermébe irányított. Szavait idézem: „Hallgassátok meg Schweitzer József főrabbit, aki nektek is megtaníthatja megérteni a zsidó történelmet, összefüggésében keresni és megtalálni a világot.”

A laudáció ide kattintva tekinthető meg letölthető pdf formátumban

 

Feldmájer: Eljöttünk, hogy ünnepeljük a magyar zsidóság büszkeségét

Dr. Feldmájer Péter a MAZSIHISZ elnökének köszöntője Professzor Schweitzer József ny. országos főrabbi 90. születésnapjára rendezett ünnepségen. A beszéd elhangzott 2012. október 14-én vasárnap a budapesti Goldmark teremben.

„Hine ma tov u’va-najim
Shevet ach-im gam ja-chad”

A 133. Zsoltár szavaiból idéztem, ami szabadon fordítva: Mily szép, mily kellemes, hogy mindannyian itt lehetünk, mindannyian összegyűltünk.

Nem tudom, ezen kívül kell-e még mondanom mást is Professzor Schweitzer József üdvözlésére. Ennél többet talán nem is kellene mondanunk.

Ki az az ember Magyarországon, ki az a kiváló tudós, ki az a zsidó ember, aki ennyi fajta embert tud összehívni egy helyre? Akinek személye olyan mélységes tiszteletet sugároz, hogy mindenki félretesz mindent, ami megosztja országunkat.

Eljöttünk, hogy ünnepeljük a magyar zsidóság büszkeségét. Remélem – nem sértődsz meg, ha azt mondom – Józsi bátyánkat – mert így szoktuk mondani! Mindannyian tudjuk, hogy ki ő. Amit szerettem volna tényszerűen leírni, leírtam a laudációban, leírtam az átadott oklevélben.

Hadd szóljak most egy pár szót arról az emberről, akit mi egy másik oldalról ismerünk. Arról, aki egy nagyon szelíd ember. Tudják mindannyian, hogy az ő személye szelídséget sugároz, mindenkivel barátságos, mindenkivel mosolygós. Egy esetben nem: amikor elveiért kell kiállnia. Elveiért!

Nála mindenekelőtt és legfontosabb helyen a zsidóság áll. A zsidóság érdekeinek a védelme, a vallás tisztelete, a vallás terjesztése. Küzdelem a zsidók ellen támadó erőkkel szemben, amit összefoglalóan antiszemitizmusnak hívunk. Ekkor nem ismer semmiféle megalkuvást. Lehet, bárki, akivel beszél.

Az élet abban a szerencsében részesített, hogy sokszor lehettem együtt vele különböző helyeken. Beszélhettünk a Pápával, miniszterelnökökkel, királynővel, s bárki mással, mindig el tudta mondani úgy a véleményét, hogy az világos, egyértelmű legyen, de soha ne legyen sértő.

Ez Schweitzer József. Az az ember, aki fáradhatatlan nemcsak rabbinikus munkájában, nemcsak úgy, mint apa, nemcsak úgy, mint nagypapa, hanem úgy is mint közösségi ember. Kívánom, hogy sokáig bírja, mert tudom, soha nem fogja feladni. Mindaddig, amíg Schweitzer József közöttünk van – s reméljük, sokáig lesz még így –, nincs félnivalónk.

Van-e még olyan ember országunkban, akinek ilyen agya van, mint neki. Mindannyian tudják, Professzor Schweitzer József emlékszik mindarra, amit valaha tanult, amit valaha olvasott. Soha nem felejt el semmit. Mondhatjuk, sok ilyen ember van, a tudósok ilyenek, emlékeznek mindenre, de kevés olyat tudok, aki egyaránt idéz magyarul, héberül, németül és latinul, azonban olyan emberről még nem hallottam, akivel elmentünk Jeruzsálembe, emlékezett az utcára – amit Rov. Kookról neveztek el –, ahol öt évvel ezelőtt volt, s megkereste a vendéglőt, és olyan ember még egy nincs, aki emlékezik arra is, hogy öt évvel ezelőtt ki volt az a pincérlány, aki kiszolgálta, és arra is, hogy hívták. Ilyen ember még egy nem létezik, Hölgyeim és Uraim!

Az Örökkévaló különös kegye, hogy valakinek 90 évet ad. Olyan 90 évet, amelynek az eleje ugyan tele van borzalommal, de végül is békességet talál. Az azonban nem csak Schweitzer Józsefnek és családjának az öröme, hogy megélte a 90 évet.

Az Örökkévaló különös kegye, hogy nekünk megadatott az, hogy Ő közöttünk lehet, s ha ez nem lett volna még elég, megadatott az is nekünk, hogy tanítson bennünket, s ha ez nem lett volna még elég, megadatott az is, hogy atyai jóbarátunk legyen.

Professzor úr! Mit tudok mondani ezek után? Bis hundert und zwanzig – Éltessen Téged az Örökkévaló 120 évig a feleségeddel együtt, gyermekeid, unokáid körében.

Gratulálok!