Ilán Mor izraeli nagykövet is ellátogatott stúdiónkba
BP: Stúdiónk vendége Ilan Mor, Izrael állam Magyarországra akkreditált nagykövete, Üdvözlöm itt a stúdióban.
IM: Jó napot kívánok.
BP: Nagykövet úr. Voltak olyan emberek, akik az embertelen időben is emberek tudtak maradni és mentették azt, akit lehet.
IM: Ez igaz. De a kivétel erősíti a szabályt. Nagyobb erőfeszítéseket tettek a Holokauszt idején a zsidók megölésére, mint megmentésükre. Viszont Izrael állama a Holokauszt után nyolc évvel úgy határozott, hogy felkutatja és hivatalosan elismeri és megtiszteli azokat a nem-zsidókat, akik zsidókat mentettek a Soá idején. Ezt az állam nevében a Yad Vashem intézet végzi, aki a Világ Igaza kitüntetést adja át a megmentőknek.
BP: Ha jól értem, akkor a magyar belügyminiszterrel együtt fogja átadni a kitüntetéseket.
IM: Így van. Szerintem Magyarország büszke lehet arra a közel 800 emberre, akiket az évek során így elismert a Yad Vashem mint Világ igaza. Az intézet világszerte egyedülálló módon kutatja a Holokausztot tudományos módon, így kizárólag ott rendelkeznek azzal a morális háttérrel, hogy megfelelő kutatómunka után ezt a kitüntetést átadják.
BP: Az elmúlt napokban a 18. Kneszet önön felosztása mellett döntött. Ez természetesen előrehozott választásokat jelent. Ez hogyan befolyásolja az Ön küldetését, mint nagykövet? Nehéz önnek megmagyarázni, hogy mi zajlik éppen Izraelben? Marad Ön nagykövet, ha új külügyminiszter kezdi meg munkásságát? Mi történik most tulajdonképpen a Közel-keleten?
IM: Ami engem illet, az egyértelműség kedvéért, én állami alkalmazott vagyok, saját politikai nézeteimet, bár vannak, nyilvánosan nem fejezem ki, hiszen Izrael kormányát képviselem, legyen az bármilyen. A bal és jobboldal közti ellentét ellenére létezik Izraelben az úgynevezett “alap koncenzus”: ez Izrael létjogosultsága, a biztonság, a szomszédokkal való béke óhaja, az önvédelemre való jog, a két-állam megoldás stb., azaz minden olyan téma, ami mindkét oldalnál a koncenzus része. Nem beszélünk most a szélső-jobbról meg a szélső-balról, ami Izrael esetében nem-releváns. Ebben az értelemben tehát új külügyminiszter ide vagy oda, a diplomaták maradnak. Ami pedig Izrael köz-diplomáciáját illeti, ha az ember nincs meggyőződve arról, hogy az igazság a mi oldalunkon van, akkor a munkát nem lehet rendesen elvégezni. Mivel nekem az a meggyözödésem, hogy bármilyen kormány saját politikai tervét ebben a szellemben fogja bemutatni, lehet szó itt a Palesztinokkal való tárgyalásokról, a gazdasági tervekről, illetve az iráni nukleáris fenyegetettségel szembeni önvédelemről, ezért a diplomatáknak semmi gondja nem lesz munkájuk elvégzésével.
BP: Kérem magyarázza meg a kedves hallgatóknak, hogy mi is történik tulajdonképpen; a Kneszet felmondott, de a kormány tovább szolgálja a népet? Ki hozza meg a döntéseket? Ha a miniszterelnök úgy dönt, hogy elérkezett az idő, hogy elpusztítsa a nem-békés célokra szánt nukleáris reaktort, akkor a kormány meghozhatja a döntést, vagy meg kell várni a következő választásokat?
IM: Egy demokráciában nincsen hatalmi űr. Amint a Kneszet, azaz a törvényhozó szerv önön feloszlásáról határozott, új választásokat írtak ki, amiket mellesleg már kitűztek 2013. Január 22-re.
BP: Tehát a jelenlegi kormányból átmeneti kormány lesz?
IM: Pontosan, ez a hivatalos kifejezés is. Ez a kormány minden tekintetben döntéseket hozhat, és ezt meg is kell tennie, hiszen az országnak funkcionálnia kell. Választások ide vagy oda, az embereknek tudniuk kell, hogy mi folyik, és a legkisebb, legjelentéktelenebb mindennapi dolgokban döntéseket kell hozni. Azt nem lehet mondani, hogy most minden leáll, és várjuk a válsztásokat. Nincs vákuum, a kormány és annak minden hivatala tovább működik. Természetesen a stratégiai döntéseket úgy kell meghozni, hogy a háttérben választások vannak, de mindenben, ami az ön kérdésére vonatkozik Iránnal kapcsolatban, szerintem minden kormány, lett-légyen az bal vagy jobb oldali, meg kell, hogy hozza ezt a döntést. A miniszterelnök minden esetre az ENSZ-ben tartott beszédében egy hónappal ezelőtt kitolta jövő nyárig a témát. Nagyon reméljük, hogy addig a gazdasági és poltikai nyomás, illetve Irán elsziegeteltsége felerősödik, tegnap előtt is új megszorító intézkedések mellett döntött az EU Iránnal szemben. Reménykedjünk benne, hogy ennek meglesz az eredménye, és a nukleáris programot a végen leállítják, mert ha nem így történik, akkor ha már képesek lesznek atombombát előállítani, már túl késő lesz.
BP: Végezetül beszéljünk néhány kellemesebb dologról. Közeledik a tél, túl vagyunk az ünnepeken, és a fázós Magyar nép melegebb éghajlatra szeretne menni nyaralni. Mennyire van biztonságban egy magyar turista az Ígéret földjén?
IM: Amikor melegebbet mond, akkor időjárásra, vagy politikai helyzetre gondol?
BP: Mindkettőre.
IM: Akkor időjárás tekintetében meleg, kellemes idő van, megjött az ősz, minden gyönyörű. Ami pedig az idézőjelben biztonsági hőséget jelenti, nézze, senkinek sincs garanciája, az Andrássy úton is, Isten-ments, elütheti egy autó. Emellett az izraeli biztonsági erők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lakosok mindenhol biztonságban legyenek. Példa erre az a fal is, amit annyian kritizálnak, ami életeket ment. Ennek a falnak hála, és persze az Úrnak is hála, hogy évek óta nincsenek öngyilkos merényletek Tel-Avivban, Heifán vagy Ber-Seván. Ez is fontos példája annak, hogy a lakosok és turisták érdekében mindent megteszünk. Ezért is szeretném minden hallgatónkat Izraelbe hívni, látogasson el hozzánk, ne tartsanak semmitöl, Izrael semmivel sem kevésbé biztonságos a világ más helyeivel szemben. Ugyan több a biztonsági ellenőrzés, már a repülőtéren is, majd később az országba lépve is, de remélem, hogy a látogatók ezt megértik és türelemmel fogadják, hiszen ez az a folyamat, ami alapvetően mindannyiunkat szolgál, azzal, hogy merényleteket akadályoz meg.
BP: Köszönöm, hogy eljött hozzánk a stúdióba.
IM: Köszönöm
BP: Viszonthallásra
IM: Viszontlátásra.
BP: Salom, és Gut Sábesz.
IM: Salom, és Gut Sábesz.
