Schweitzer Józsefet köszöntötték 90. születésnapja alkalmából
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit 90. születésnapja alkalmából ünnepségen köszöntötték vasárnap Budapesten; a rendezvényen felolvasták Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök köszöntő levelét is.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében hangsúlyozta: lehet gyűlölet és szégyen nélkül, szeretetben élni. Mint mondta, akkor vannak a magyar és a zsidó kultúrának közös vonásai, ha vannak olyan emberek, mint Schweitzer József, aki egyszerre tudja képviselni a kultúra magyar és zsidó elemeit.
Azt kívánta, hogy sok olyan ember legyen, mint Schweitzer József, aki mindent, amit a zsidóságért tett, a magyarságért is tette, és mindent, amit a magyarságért tett, a zsidóságért is tette.
Megjegyezte, hogy a nyugalmazott főrabbinak minden Arany János-idézetről eszébe jut egy Talmud-idézet, és minden Talmud-idézetről eszébe jut egy Arany János-idézet. Mint mondta, Schweitzer Józsefnél „a magyar és a zsidó kultúra egyben van”, ugyanúgy, ahogy összefüggenek nála a hit, a tudomány és a kultúra elemei, és neki mindig sikerült „az igazságot szeretetben követni”.
Áder János köztársasági elnök ünnepségen felolvasott köszöntő levelében azt írta: igazán teljessé csak azok élete válhat, „akik nemcsak a sors parancsa szerint élnek, hanem maguk is sokat tesznek földi küldetésük kiteljesítéséért. Ön azok közé tartozik, akikre így tekintünk”, azok közé, akik „világéletükben hűek maradtak hitükhöz, közösségükhöz, hazájukhoz”.
„Olyan tudóst tisztelhetünk Önben, aki a rész szerinti létben az egészet is látni és láttatni igyekezett mindig. Olyan vallási vezetőt, akinek az alázat ereje táplálja bölcsességét” – fogalmazott levelében az államfő.
Orbán Viktor az ünnepségen felolvasott levelében kiemelte: „hiszem, hogy abban a közös törekvésben, mellyel Magyarországot teljes mértékben meg kívánjuk újítani, továbbra sem feledkezünk meg a legfontosabb, legszilárdabb alapokról, melyre az új politika, új kormányzás, új állam épülhet: nem feledkezünk meg azokról a szellemi emberekről, akik évtizedek óta, minden korban, minden pozícióban, minden lehetőségükkel hazájuk felemelkedését, mindannyiunk jólétét szolgálták”.
Martonyi János külügyminiszter üdvözlő levelében egyebek mellett azt emelte ki: Schweitzer József élete példa arra, hogy „minden borzalom ellenére lehet derűsen élni”. Megjegyezte, hogy az idei Wallenberg-év megrendezésében a nyugalmazott országos főrabbinak elévülhetetlen érdemei vannak.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke az ünnepségen arról beszélt, hogy Schweitzer József „sokat tett azért, hogy az egymás mellet élés egymás javára történjen”. Magyarországon egy nemzet van, amelyben sokféle ember él együtt, ezért fontos, hogy ezt az országot sikerben és boldogságban megőrizzük – mondta, hozzátéve: az oktatás, a fiatalok nevelése kiemelt szerepet kell, hogy betöltsön az ország életében.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete az ünnepségen kiemelte: amit Schweitzer József tud Izrael államáról és mindennapjairól, az minta lehet nemcsak a magyar zsidóság, hanem egész Izrael népe számára. Megjegyezte, hogy a nyugalmazott főrabbit legalább annyian ismerik Izraelben, mint Magyarországon. Azt kívánta neki, hogy folytassa a hídépítést Magyarország és Izrael között, és „támogassa a hídon átjárókat”.
Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója ismertette Schweitzer József életútját, majd hét évtizedes munkásságáért a Mazsihisz nevében átadta az ünnepeltnek a Magyarországi zsidókért címet.
Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke beszédében kiemelte: Schweitzer József „személyisége tiszteletet sugároz”, a zsidóság érdekeinek védelme, a vallás terjesztése, küzdelmei a zsidó emberek ellen támadó erőkkel szemben pedig „nem ismer semmiféle megalkuvást”.
Schweitzer József beszédében a családjának mondott köszönetet, amiért „tehette, ami a dolga”. Szavai szerint „minden dicsőség a megtartó Istené”. Felidézte, hogy átélték a német megszállást, majd a pártállami diktatúrát, „ami nem nagyon kedvezett az egyházaknak”. Azt kívánta, „most már legyen részünk örömben, békességben, hogy a magunk hitéből eredően szolgálhassuk Isten országát”.
A születésnapi ünnepség előtt az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE) doktori tanácsa ünnepi ülésén díszdoktorrá avatta Schweitzer Józsefet. Az egyetem első alkalommal adott át díszdoktori címet.
Schőner Alfréd, az OR-ZSE rektora laudációjában rámutatott: Schweitzer József tanította azt, hogy mi az istenhit lényege: visszaadni a zsidó embereknek Istent, „aki elveszett sokak számára”, valamint „megmutatni nekik a zsidó írást, a zsidó szellemet”.
A díszdoktori cím átadása utáni ünnepségen megjelent mások mellett Tarlós István, Budapest főpolgármestere, Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselője, Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke, Várszegi Asztrik püspök-főapát, Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke és Mandur László, az Országgyűlés volt szocialista alelnöke.
Prof. Schweitzer József Főrabbi 1922. október 13-án született, vallásos zsidó családban.
Anyai nagyapja Hoffer Ármin rabbi nyomdokaiba lépett, amikor az érettségi után a rabbi – hivatást választotta.
Sorsa úgy alakult, mint a többi magyar zsidóé, munkaszolgálatra hívták be, majd Budapesten bújkálva, többek között üvegházban élte át a vészkorszakot.
A szörnyű tömeggyilkosságok, a honfitársak galád árulása nem törte meg hitét, és magyarságát.
1946-ban bölcsész doktori diplomát szerzett, majd 1947-ben rabbivá avatták.
1948-tól Pécsett szolgálta a híveket, a legnehezebb ateista időben is mindent megtett, hogy közösségünk fennmaradjon.
Lelkipásztori munkája mellett korán megkezdte tudományos tevékenységét, kutatta és megírta a pécsi zsidóság történetét.
1981-ben Budapestre jött, a Csáky utcai zsinagógában foglalta el a rabbiszéket, amelyet korábban példaképe, nagyapja Hoffer Ármin töltött be.
Régóta oktatott az Országos Rabbiképző Intézetben, így 1985-ben őt nevezték ki az intézmény vezetőjének, egy egész rabbi – nemzedék végzett az ő irányítása alatt.
Megkezdődött az a folyamat, amely lehetővé tette, hogy a kommunizmus ideje alatt az éppen hogy működni engedett iskola a szabadság légkörében ki tudjon bontakozni.
Prof. Schweitzer Józsefet 1997-ben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közgyűlése a Rabbitestület egyetértésével Országos Főrabbivá választotta.
Számtalan magas állami, és egyéb díj kitüntetettje.
Széles körben ismert tudományos munkássága, amelyet 1997-ben Széchenyi Díjjal ismertek el.
E kiváló férfiú feleségével, Ágnes asszonnyal több évtizedes boldog házasságban él együtt, közösen nevelték fel gyermekeikkel, Juditot, és Gábort, s most már, mint büszke nagyszülők vesznek részt unokáik életében is.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke – a Vezetőség egyhangú támogatásával – Prof. dr. Schweitzer József ny. Országos Főrabbit 90. születésnapja alkalmából a Magyarországi Zsidókért Díjjal tünteti ki.
