Halljad Izrael שמע ישראל
Tel.: 06-30/999-4863 E-mail: [email protected]
A zsidó felekezet társadalmi, kulturális és vallási magazinja. Itthon és a világ zsidó szemmel, mindenkinek.
Hallgassa meg a július 13-án sugárzott adást!
A zsidóság sokszínű és gazdag világába kalauzoljuk hallgatóinkat. Lesz szó, aktuális eseményekről, égető társadalmi problémákról, éppúgy, mint zenéről, irodalomról és hagyományról. A legérdekesebb kulturális eseményekről a helyszínről számolunk be, a stúdióban pedig meghívott vendégeinkkel beszélgetünk: tudósokkal, közéleti személyiségekkel, papokkal-rabbikkal, művészekkel, zsidókkal és nemzsidókkal – mindenkivel, akinek véleménye van zsidókról és zsidóságról. Újszerű nézőponttal és formabontó látásmóddal várunk félórára mindenkit – aki szereti vagy utálja, ismeri vagy nem ismeri, a magyar zsidóságot. Riportjaink között pedig a zsidó zene teljes spektrumából válogatunk, a hagyományos dallamoktól a legmodernebb popig.
Breuer Péter a szerkesztő műsorvezető
hangtar.radio.hu/kossuth#!#2012-07-13 2012.07.13.
Üdvözlöm a kedves hallgatókat Július 13
Péntek délután fél kettőkor.
5772 tamuz 27. napján eheti e- heti szakaszunk parasat ha sovua Pinhász
A mikrofonnál a szerkesztő műsorvezető Breuer Péter
Műsorunk magyar rádió 19 –s stúdiójából jelentkezik.
És akkor nézzük a mai tartalmat.
Darvas István a Dózsa körzet főrabbija a heti szakaszról beszél
Dr Vadas Vera a hamarosan ránk köszöntő zsidó nyári fesztiválról
Zoltai Gusztáv az országot átölelő megemlékezésekről
Szabó György a mazsők elnöke a szervezetek támogatásáról es egyebekről
Dr. Pethő Tünde az elhagyott zsidó temetőkről rendbe hozásárról sé egy hej történészről
Tartsanak velünk:
hangtar.radio.hu/kossuth#!#2012-07-13
Műsorunk vége tért
A mai adás munkatársai voltak
Poor István a hangmester
Hegyi Gyöngyi gyártásvezető
Nevükben és a felelős szerkesztő Kiss Péter Ernő nevében is búcsúzik önöktől
A szerkesztő műsorvezető Breuer Péter
Műsorunk legközelebb július 27 itt az Kossuth rádióban jelentkezik.
Műsorunkat újra hallgathatják a rádió internetes oldalán
Észrevételeiket és építő jelegű véleményüket
HALLJADISRAEL @gmail .com elektronikus levél címére küldhetik
telefonon a 06-30-9994863 számon várjuk hívásaikat
Köszönjük hogy minket választottak
Jó szombatot Sábátsálom v löhistaméah
Július 13. Pénteken délután fél kettőkor jelentkezem a halljad Izrael
Adásával .Vendégeimmel várom önöket A mikrofonnál a szerkesztő műsorvezető Breuer Péter adásunkban a heti szakaszról ami e héten a „ Pinhász „halhatunk. Az elárvult zsidó temetőkről a megmentőkről azokról akik még kőztünk vannak a mazsök-röl és az országot átölelő megemlékezésekről és a zsidó nyári fesztiválról fognak hallani na és persze könyvekről
Tehát pénteken fél kettőkor varom önöket a halljad Izrael adásával
Bolla Pálné Gubonyi Irén néni története – Az Élet Edénye
Jelen vannak
Bolla Pálné Gubonyi Irén néni
Bola Ilona (Irén néni lánya)
Zeke Péter (Irén néni unokája)
Tóth Vilmos, helytörténész
Maksa László, önkormányzati képviselő
Litya László, szabadúszó újságíró, lokálpatrióta
Irén néni 87 éves, 1926. március 27-én született Ecséden.
Homokon, a tanyán született, ott is laktak.
18 éves volt a háború alatt. Embereket mentettek, hovatartozás nélkül.
Munkaszolgálatos szökevénykatonák voltak, akik nagy összefüggő lövészárkot ástak a környéken. Sokág a szentlaposi szölőtelepen húzódtak meg a munkások pihenő fészerében. Aztán jött a november, esett, a szőlőn éldegéltek, amíg tudtak.
Édesapját és a családot is ismerték,ezért odajöttek segítségért. Az ismerettség onnan volt, hogy korábban Heimann Lajos szerzett Irén néni Édesapjának telepes rádiót a tanyára, mert nem volt áram és szerette volna a híreket hallgatni.
Náluk mindenki szállást talált, ha máshol nem az istállóban megalhattak éjszakára.
Két embert segítettek, mindkette zsidó vallásúak voltak: Heimann Lajos (32 éves lehetett), később azecsédi Hitközség vezetője lett és Ritter Dezső (42 éves volt) Felsőzsolcáról.
Nappal jöttek be. Nem sokkal később megjelent Rózsa őrmester, német és magyar katonákat hozott magával, akik az udvaron lövöldöztek. Ekkor már a Heimannék ott voltak a konyhán. A katonák azért jöttek, hogy a szökevényeket összeszedjék és visszavigyék a frontra vagy a munkaszolgálatba.
A két férfi több mint egy hónapig lakott Irén néniéknél, többnyire az istállótető szénapadlásán. A kamrából ment oda egy létra, Irén néniék félrehúzták a cserepet, úgy adtak nekik enni. Éjszaka jöhettek le tisztálkodni.
Irén néni 1946-ban férjhez ment, ezután már csak egyszer látta Ritter Dezsőt. Heimannal évekig megmaradt az ismeretség és a kapcsolat. Irén néni és a bátyja eskövői fotóján közöttük ül Heimann Lajos.
Heimann Lajos később Auszráliába került ki a második feleségével.
Irén néniék akkor embereket mentettek, amiért nem várt elismerést soha senkitől. Történetére véletlenül bukkant rá Tóth Vilmos, történelem-földrajz szakos középiskolai tanár, ecsédi lokálpatrióta,elhivatott helytörténész, aki Ecséd történetének feldolgozása során kezdte kutatni az ecsédi zsidóság történetét. Itt találkozott Irén néni lányával, Ilonkával, aki elmesélte a családi legedárium visszatérő történetét. Ilonka sokat hallott arról, hogy Irén néni hogy hordta a padlásra az ételt. A tálat, „az élet edényét”, amiben enni vitt a padláson rejtőzködő embereknek a család a mai napig megőrizte, és Tóth Vilmosnak adták át megőrzésre a leendő Ecsédi Helyrajzi Múzeum számára.
Irén néni történetét Tóth Vilmos elküldte a Yad Vashem számára. Sajnos a megmentettek ekkor már nem éltek, így nem sikerült tőlük beszerezni a z Igazak kertjéhez szükséges igazolást. Heimann Lajos disszidensként Ecsédre küldött leveleit pedig elkobozták. (Megj: Heiman Lajos Ausztráliában született gyerekeit érdemes lenne megkeresni, az esetleg fennmaradt, Irén néni történetét dokumentáló feljegyzésekért.)
Ecséd, 2012.07.10.
Lejegyezte:
Dr. Pethő Tünde Gabriella és Varga Ferenc
Együtt Közösségeinkért Közhasznú Egyesület
