Bűnügyi újságírói munkám során megtanultam más szemmel nézni az úgynevezett alvilág képviselőit is!
Köztük is vannak, akik ugyanolyan emberek, mint bármelyik más átlagos, magyar honpolgár.
Képesek a boldogságra és boldogtalanságra.
Sírni és nevetni, szeretni és gyűlölni…
Érzik a fájdalmat és a kéjt…
Csak épp olyan utat választottak, amely miatt törvényen kívüliek lettek!
Szóval van köztük – bár nem sok – akiket, ha nem nézzük, hogy szembe mentek bizonyos törvényekkel, emberi tulajdonságaik miatt, még akár kedvelni is lehet.
Ők az úgynevezett fehérgallérosok, az intellektuális „rosszfiúk”.
Vannak pozitív emberi tulajdonságaik, csak épp olyanra használják a tudásukat, intelligenciájukat, ami törvényen kívül helyezi őket!
Ám a gyilkosokat, pedofilokat, erőszakos bűnözőket, szexuális ragadozókat gyűlölöm és abszolút elítélem!!!
Ők megint egy más kategória, náluk keresve sem találhatunk pozitív emberi tulajdonságokat, született antiszociálisok, szociopaták!
Róluk valóban el lehet mondani, hogy született gonoszok!
Érzéketlenek, kegyetlenek, egy pillanatra sincs bennük megbánás.
Ugyanígy kategorizáltam be a rendőri szervek képviselőit is, akikkel pályafutásom során kapcsolatba kerültem, köztük is vannak kiváló, elhivatott – szerencsére ők a túlnyomó többség!!! -, és rossz, elvetemült emberek…
Mélyen elítélem azokat a rendőröket, akik szereptévesztésben élik az életüket, hol a rabló, hol a pandúr szerepében!
Tehát a bűnüldözőket, és a bűnözőket, emberileg egyaránt lehet pozitív, illetve negatív szempontok alapján kategorizálni, az érem mindkét oldalán!
Bár annyit azért hallomásból tudok az egy generációval előttem járóktól, akik már akkor is űzték a bűnügyi tudósítói szakmát, hogy abban az időben még létezett az úgynevezett betyárbecsület, és az adott szónak is súlya volt, az úgynevezett alvilágban.
Egy pozitív tulajdonság, amely ma már csak fogalom…
Jah, és tudomásom szerint, abban az időben nem voltak álomvagyonokra szert tett,”ízig-vérig rendőr” rendőrök sem!
Bagi László újságíró jegyzete