EU-külügyminiszterek a közel-keleti béketárgyalások felújításért

EU-külügyminiszterek a közel-keleti béketárgyalások felújításért; napirenden volt Afganisztán, Szíria, Ukrajna és Oroszország is
Az EU-országok külügyminiszterei hétfőn felszólították Izraelt és a palesztinokat, hogy újítsák fel a béketárgyalásokat.

Brüsszeli tanácskozásukról kiadott közleményükben a miniszterek támogatásukról biztosították azt a célkitűzést, hogy az érintett felek a közel-keleti konfliktus úgynevezett kétállami megoldása érdekében – vagyis Izrael mellett a palesztin államiságot is megteremtve és azt elismerve – folytassanak érdemi megbeszéléseket.
Az unió – olvasható a közleményben – mélységesen aggódik az olyan fejlemények miatt, amelyek a kétállami megoldás ellehetetlenüléséhez vezethetnek. A tagállamok külügyminiszterei ennek kapcsán utaltak arra, hogy Izrael 2010 óta fokozta a palesztin területeken a zsidó telepek építését, Kelet-Jeruzsálemben pedig folytatta a kényszerkilakoltatásokat. Az EU a telepépítést továbbra is a nemzetközi joggal ellentétesnek tekinti. Az EU szerint a tárgyalások során olyan rendezési módot kell találni, hogy Jeruzsálem lehessen mindkét állam fővárosa.
Az uniós külügyminiszterek foglalkoztak Afganisztánnal is. Kifejezték azon szándékukat, hogy a nemzetközi haderő 2014-es tervezett távozása után is segíteni fogják a közép-ázsiai országot, egyebek közt az afgán rendőrség működőképességének fejlesztése révén. Utaltak ugyanakkor arra, hogy magának a kabuli kormányzatnak is reformokat kell végrehajtania.
Az EU-országok külügyminiszterei megállapodtak a Szíriával szembeni korlátozó intézkedések – vagyonzárlat, illetve vízumtilalom – további szigorításában: ezúttal három természetes személyt és két újabb vállalatot vettek fel az uniós „feketelistára”.
Állásfoglalásukban a külügyminiszterek támogatásukról biztosították Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár szíriai megbékélési tervét.
Magyarország is részt vesz öt fővel a szíriai nemzetközi megfigyelői küldetésben – közölte Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki Magyarországot képviselte a tanácskozáson. Magyar újságíróknak elmondta: örvendetes, hogy megkezdődött azoknak a nemzetközi megfigyelőknek a telepítése, akiknek az Annan által kidolgozott terv értelmében ellenőrizniük kell a kormányerők és a felkelők közötti erőszakcselekmények beszüntetését. A háromszáz megfigyelő telepítése még e hónap végéig megtörténik – vélekedett az államtitkár. Hozzátette azonban, hogy a külügyminiszteri ülésen hangsúlyosan felvetődött: a feladat nagyságrendje ennél több megfigyelőt is igényel majd.
Téma volt a brüsszeli tanácskozáson Ukrajna is. „Érdekeltek vagyunk abban, hogy Ukrajna Európát válassza” – mondta ezzel kapcsolatban Németh Zsolt.
Ukrajnával az EU kedden tart úgynevezett társulási tanácsülést. Az EU-ukrán társulási megállapodás szövegét már parafálták, de az aláírás egyelőre várat magára. A magyar külügyi államtitkár megállapította: Ukrajnában a jogállamiság és az emberi jogok terén visszalépés tapasztalható, és a társulási megállapodás aláírása nem is várható addig, amíg e tekintetben nem lesz érzékelhető, kedvező fordulat.
Ukrajnában október 28-án rendeznek parlamenti választásokat, és a magyar külügyi államtitkár szerint addig aligha írják alá a társulási megállapodást. A választás a jogállamiság és a demokrácia egyfajta tesztje lesz – vélekedett Németh Zsolt. Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő ügyéről szólva ugyanakkor közölte: azt az EU nem politikai, hanem humanitárius kérdésnek tekinti. A magyar külügyi vezető kiemelte azt is, hogy geopolitikai szempontból fontos tényezőnek tartják a független és szuverén Ukrajnát.
Szintén szó esett az uniós külügyminiszterek tanácskozásán Oroszországról. Németh Zsolt – mint elmondta – felszólalásában hangsúlyozta, hogy a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban kölcsönösséget kell teremteni, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni az emberi jogok és a civil társadalom kérdéseinek, hogy az Oroszországgal szomszédos térségek befagyott konfliktusait – így például a transznyisztriai helyzetet – illetően az EU-nak kezdeményezően kell fellépnie, valamint hogy figyelmet kell fordítani az orosz kapcsolatok építése során a vízumliberalizációban rejlő lehetőségekre is.