„Ketyegő bomba” – washingtoni konferencia az európai roma integrációról
„Ketyegő bomba” az európai roma integráció megoldatlansága, amely mind a romák, mind a nem romák oldaláról robbanással fenyeget – hangzott el a washingtoni George Washington Egyetem csütörtökön megtartott panelbeszélgetésen.
Noha a romaügy az elmúlt két évtized során felkerült az EBESZ, az Európa Tanács és az Európai Unió napirendjére, s 2005-ben 12 európai állam – köztük Magyarország – által elindított a Roma Integráció Évtizede Programot, ez az érintettek mindennapi életén mit sem változtatott – mondta Zeljko Jovanovic, a Nyílt Társadalom Roma Kezdeményezései csoport igazgatója.
Reményét fejezte ki, hogy az EU új, 2014-2020 közötti költségvetésében jut majd pénz a romaintegrációs stratégiák támogatására, de felhívta a mintegy 150 fős hallgatóság figyelmét arra, hogy az erősödő európai romaellenes hangulatot tovább fokozhatja, ha ilyen céllal eszközöket különítnek el „az adófizetők pénzéből”. Jovanovich az ellenséges érzületekre példaként hozta fel a magyarországi romagyilkosságokat, valamint a cigányok ellen Bulgáriában és Csehországban megmutatkozó „szervezett erőszakot”.
„Olyan helyzet alakult ki, amely, legalábbis a második világháború óta ismeretlen volt” – mondta Zeljko Jovanovic. – „A radikális szélsőségesek retorikája és a romaellenes érzelmek politikai szervezőerővé váltak. Már nemcsak elszigetelt incidensekről beszélünk. Ezek a tényezők legitim, demokratikusan megválasztott pártok politikájává váltak.”
A roma aktivista erre ismét Bulgáriát és Magyarországot hozta fel példaként és kitért arra, hogy hasonló tendenciák figyelhetők meg Szlovákiában is.
„Annak a komoly veszélyével kell szembenéznünk, hogy a diszkrimináció, a szegregáció és az erőszak politikává alakulhat, amit az adófizetők pénzéből finanszíroznak” – mondta. – „A romaellenes beszéd már nem számít szélsőséges megnyilvánulásnak, s az az igazán aggasztó, hogy ezzel szemben nincsen társadalmi ellenállás.”
Megint Magyarországra hivatkozott, ahol szerinte a diszkrimináció és a cigányellenes érzelmek olyan „kötőanyaggá” váltak, amely összehozza a nem roma polgárokat, akik nyíltan olyan pártokra szavaznak, akik a romákkal kapcsolatos kérdésekre a hagyományostól eltérő válaszokat adnak.
Jovanovich felhívta a figyelmet arra is, hogy az oktatás önmagában nem jelent receptet a romák helyzetének megoldására, mert a közép- és felsőfokú végzettségű romák sem jutnak álláshoz, ezért egyre erősebb közöttük az elégedetlenség.
„Remélem, hogy az elégedetlenségnek ez a szintje az elkövetkező évtizedben nem vezet robbanáshoz, és nem vezet el odáig, hogy a romák és a nem romák, a romák és a kormányok közötti párbeszéd lehetetlenné váljon” – mondta.
Jovanovich „ketyegő bombának” nevezte a kialakult helyzetet, amely „mindkét oldalon” robbanással fenyeget és amelyet hatástalanítani csak a kormányzati és nem kormányzati erők széles körű összefogásával lehet. A roma aktivista szerint a romák körében jelentős az elégedetlenség az ígéreteiket az elmúlt 20 éve alatt be nem váltó nemzetközi szervezetekkel szemben is.
Erika Schlager, az amerikai kongresszus Helsinki Bizottságának nemzetközi jogi szakértője egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a szélsőséges pártok az Európai Parlamentben nemcsak önálló frakciót alakíthattak, de működésükhöz uniós támogatást is kapnak. Ő is kitért a magyarországi romagyilkosságok, valamint a bulgáriai és a csehországi cigányellenes erőszak kérdésére.
Schlager felidézte hogy a romák a múlt század első felében elkezdték létrehozni saját szervezeteiket, ám a második világháború idején népirtás célpontjává váltak, és ennek a ténynek az ismerete nélkül a cigányság mai helyzetét nem lehet megérteni. Felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltozás utáni években Csehországban, valamint a volt Szovjetunió és Jugoszlávia egyes utódállamaiban még az állampolgárságot is meg akarták tagadni a romáktól.
A 20 évvel ezelőtti Los Angeles-i zavargásokra utalva elismerte, hogy a diszkrimináció problémája az Egyesült Államokban sem megoldott. A nemzetközi jogász mintegy egymillióra becsülte az Amerikában élő, roma származású emberek számát.
Susan Ball, az amerikai külügyminisztérium EBESZ-koordinátora emlékeztetett Hillary Clinton külügyminiszter februári szófiai bejelentésére, miszerint az Egyesült Államok júniustól hivatalos megfigyelőként csatlakozik a Roma Integráció Évtizede Programhoz. Mint mondta, az amerikai külügyminiszter számára a diszkriminációellenesség és a roma integráció ügye, valamint az ezért való állami felelősségvállalás nemcsak politikai, hanem személyes erkölcsi prioritás is.
Ball elmondta, hogy az amerikai követségek figyelemmel követik a romák ellen elkövetett, a demokratikus államok stabilitását aláásó és hitelességét megkérdőjelező atrocitásokat és azokról a tárca éves emberi jogi jelentéseiben rendszeresen beszámol. A diplomata elmondta, hogy az Egyesült Államok a közép- és kelet-európai térségben ösztöndíjakkal, vezetőképzéssel, jogi tanácsadással, az etnikumok közi párbeszéd elősegítésével segíti a cigányok beilleszkedését.
Megemlítette, hogy a budapesti Nemzetközi Rendészeti Akadémián egyebek között a romaellenes bűncselekmények felderítésére képezik a térség rendőreit és hogy 2009-ben a magyar kormány kérésére az FBI segítséget nyújtotta a romagyilkosságok elkövetőinek kézre kerítésében.
Kérdésre válaszolva mind Jovanovich, mind Schlager kitért az elől, hogy méltassa a roma integráció területén elért eredményeket, köztük a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb eredményét, azt, hogy létrehozták a tagállamok nemzeti romafelzárkóztatási stratégiáinak uniós keretrendszerét. Mindketten azzal érveltek, hogy a megoldásra váró problémák nagyobb horderejűek, mint a magoldásukra irányuló részsikerek.
