Pirkadat: Dr. Szatmári Péter

„Ahhoz, hogy szóban minőségi módon ki tudja fejezni magát az ember, egyre többet kell olvasni” – Szatmári Péter a keresztfélévről és a mesterséges intelligenciáról

A Pirkadat október 12-i adásában M. Kende Péter Dr. Szatmári Péterrel, a Milton Friedman Egyetem rektorhelyettesével beszélgetett a keresztféléves felvételiről, a tudomány hónapjának egyetemi programjairól, valamint a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt hatásáról. Szatmári szerint a technológia egyre több feladatot vesz át, de az emberi kifejezőkészség, a kritikus gondolkodás és az olvasás szerepe éppen emiatt válhat még fontosabbá.

November 15-ig lehet jelentkezni a keresztfélévre

A beszélgetés a keresztféléves felvételivel indult. Szatmári Péter elmondta, hogy a jelentkezési határidő november 15., a felvettek pedig februárban kezdhetik meg tanulmányaikat.

A keresztféléves képzések között nappali és levelező formák is vannak, és bizonyos területeken államilag finanszírozott helyeket is meghirdetnek. Ez elsősorban a mesterszakokra jellemző, de egyes kiemelt területeken, például tanárképzésben vagy informatikában is megjelenhetnek finanszírozott lehetőségek.

Szatmári szerint a keresztfélévben indulók száma általában nem nagy, az összes hallgató öt-tíz százaléka kerülhet be ilyen módon.

A keresztfélév sokaknak logikus folytatás

A rektorhelyettes konkrét példaként az üzleti szakokat említette, amelyek három és fél éves képzések.

Ha valaki olyan időpontban fejezi be korábbi tanulmányait, hogy nem szeretne hónapokat várni a következő szeptemberig, számára teljesen természetes lehet a februári kezdés.

A keresztfélév így azoknak is lehetőséget ad, akik gyorsan folytatnák a tanulmányaikat, és már a téli időszakban végig tudják vinni a felvételi eljárást.

A tudomány hónapja az egyetemeken is elkezdődik

M. Kende Péter arra is rákérdezett, hogyan kapcsolódik a Milton Friedman Egyetem a tudomány hónapjához.

Szatmári szerint ez gyakorlatilag összegyetemi eseménysorozat, amelyben az intézmények saját kutatási és oktatási fókuszaikhoz kapcsolódó konferenciákat, előadásokat és szakmai programokat szerveznek.

A Miltonon több kiemelt téma is lesz. Az egyik a tanító- és tanárképzéshez kapcsolódik, azon belül is a képernyőhasználathoz és a figyelem fenntartásához.

Hogyan lehet megtartani a diákok figyelmét?

A képernyőhasználatról szóló program elsősorban a 6–18 éves korosztályra koncentrál, de Szatmári szerint a kérdés a felnőtteknél is releváns.

A fő probléma az, hogyan lehet egy olyan közegben, ahol a diákokat állandó digitális impulzusok érik, hosszabb időn keresztül fenntartani a figyelmet.

A pedagógusoknak egyre több eszközre van szükségük ahhoz, hogy érdekes és bevonó órákat tartsanak. Szatmári az „élményóra” kifejezést túlzónak nevezte, de azt hangsúlyozta, hogy a tanításnak ma már tudatosabban kell versenyeznie a képernyők által kínált ingerekkel.

A mesterséges intelligencia és a film találkozása

A másik kiemelt terület a mesterséges intelligencia lesz.

A Milton Friedman Egyetem most elsősorban a film és az MI kapcsolatát vizsgálja. Szatmári példaként említette azt az esetet, amikor mesterséges intelligencia által generált színésznővel készítettek huszonnégy órás interjút.

Szerinte ez azért érdekes, mert már nem csupán arról van szó, hogy az MI szöveget vagy képet készít, hanem olyan szerepekbe is belép, amelyek korábban kifejezetten emberi jelenlétet igényeltek.

Az MI nem feltétlenül elvesz, de átformál

M. Kende Péter azt vetette fel, hogy a mesterséges intelligencia használata gyengítheti az emberek fogalmazáskészségét.

Szatmári szerint ez valódi dilemma. A felsőoktatásban már látható, hogy csökken az írásbeli beadandók száma, és egyre nagyobb szerepet kap a szóbeliség.

A rektorhelyettes szerint ez nem feltétlenül rossz irány. Ahhoz ugyanis, hogy valaki szóban pontosan, árnyaltan és minőségi módon tudja kifejezni magát, sokat kell olvasnia és valóban értenie kell a témát.

Az MI-t kontrollálni kell

Szatmári alapvetően segítségként tekint a mesterséges intelligenciára, de szerinte meg kell tanulni ellenőrizni az általa előállított tartalmakat.

Külön kiemelte a „hallucináció” problémáját, vagyis azt, amikor az MI valótlan vagy pontatlan információkat állít elő meggyőző formában.

Úgy látja, ebben a tanári hivatásnak különösen fontos szerepe lesz: nemcsak a technológia használatát kell megtanítani, hanem azt is, hogyan lehet kritikusan ellenőrizni az eredményeit.

A beszélgetés végén M. Kende Péter ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a keresztféléves képzésekre november 15-ig lehet jelentkezni, ezért aki februárban szeretné megkezdeni tanulmányait, annak érdemes mielőbb tájékozódnia.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.