„Az iszlám és az iszlamizmus között nagyon komoly különbséget kell tenni” – Szanyi Tibor az Európai Parlament döntéseiről
A Pirkadat október 12-i adásában M. Kende Péter Szanyi Tiborral, az Igen Szolidaritás Mozgalom vezetőjével beszélgetett az Európai Parlament politikai súlyáról, a radikális iszlámmal kapcsolatos szavazásról, az európai baloldal dilemmáiról és Izrael megítéléséről. A beszélgetés végén a magyarországi antifa-perre is kitértek.
Egy EP-határozat inkább politikai üzenet
M. Kende Péter azzal kezdte, milyen valódi súlya van egy európai parlamenti határozatnak. Szanyi szerint jogi értelemben sokszor kevés: attól, hogy az EP elfogad valamit, másnap még nem kötelező annak megfelelően cselekedni.
Politikailag azonban komoly jelentősége lehet. Az Európai Parlament mintegy 250 európai párt képviselőit fogja össze, ezért egy szavazás jól mutathatja, hogyan gondolkodnak az európai politikai erők egy adott kérdésről.
Szanyi ezt egyfajta jelzésnek nevezte, amelyre a nemzeti kormányok is figyelnek, hiszen a mögöttük álló választók hangulatát is tükrözheti.
Az iszlám és az iszlamizmus nem ugyanaz
A műsorvezető azt a szavazást hozta szóba, amely a radikális iszlám térnyerésével foglalkozott, és amelyet több baloldali és zöld képviselő nem támogatott.
Szanyi szerint itt alapvető különbséget kell tenni az iszlám mint vallás és az iszlamizmus között.
Az iszlámot a többi monoteista valláshoz hasonló vallási rendszernek nevezte, míg az iszlamizmust olyan politikai-ideológiai irányzatként írta le, amely szerinte tévesen vagy szélsőségesen értelmezi a Koránt, és akár terrorista következtetésekhez is eljuthat.
„Az iszlám és az iszlamizmus között nagyon komoly különbséget kell tenni” – foglalta össze.
A baloldali pártok szavazókat is képviselnek
Szanyi szerint annak is van belpolitikai oka, hogy több nyugat- és dél-európai baloldali párt óvatosabban viszonyul az iszlám közösségeket érintő kérdésekhez.
Franciaországot, Belgiumot, Olaszországot és Görögországot említette olyan államként, ahol jelentős bevándorló hátterű, muszlim népesség él. Ezeknek a közösségeknek egy része szociálisan hátrányos helyzetű, ezért a szociális kérdésekre érzékeny baloldali pártok hagyományosan igyekeznek feléjük is politizálni.
Úgy fogalmazott: sokszor nem is arról van szó, hogy kifejezetten őket akarják megszólítani, hanem arról, hogy nem akarnak ellenük politizálni.
Izrael kritikája nem csak a baloldalon jelenik meg
Szanyi szerint az Európai Parlamentben Izrael kritikája nem kizárólag baloldali jelenség.
A gázai hadműveletek, a telepespolitika és az izraeli ellenőrzés alatt álló területekről érkező áruk kérdése jobbközép és kormányzati pártoknál is előkerül.
Példaként említette azokat a korábbi kezdeményezéseket, amelyek az izraeli telepesek által ellenőrzött területekről származó termékek kereskedelmi korlátozását célozták.
Ezt maga már EP-képviselőként is vitatta, mert szerinte az ilyen intézkedések gyakran az ott dolgozó arab lakosságot is sújtják.
A segélyek felhasználása is állandó probléma
A beszélgetésben szóba kerültek az Európai Unió közel-keleti támogatásai is.
Szanyi szerint az EU jelentős összegeket fordít segélyezésre, de ezek felhasználása körül sok probléma merült fel. Úgy fogalmazott, visszatérő vita, hogy humanitárius vagy civil célra szánt anyagokból végül katonai eszközök készülhetnek.
Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy a térségben rengeteg olyan ember él, aki egyszerűen menekültként vagy nehéz szociális helyzetben próbál boldogulni, és az ő helyzetüket sem lehet figyelmen kívül hagyni.
„Nem nagyon van jó baloldali válasz”
M. Kende Péter arra kérdezett rá, milyen hiteles baloldali álláspont alakítható ki ebben a rendkívül összetett helyzetben.
Szanyi válasza visszafogott volt: szerinte nincs egyszerű megoldás. A közel-keleti problémákat nem lehet „fotelből” eldönteni, és saját utazási tapasztalataira hivatkozva arról beszélt, hogy a helyszínen a konfliktus jóval összetettebbnek látszik.
Felidézte, hogy ő maga is ült olyan autóban, amelyet palesztin gyerekek kövekkel dobáltak meg, és egy másik alkalommal olyan képviselőkkel tárgyalt, akiknek azt vetette fel: legalább a tankönyvekből vegyék ki a zsidók megölésére vagy Izrael eltörlésére buzdító tartalmakat.
Szerinte amikor erre is csak az a válasz, hogy „ez nagyon bonyolult”, ott nehéz egyszerű politikai receptet adni.
Az antifa-perben a bizonyítást hiányolja
A beszélgetés végén a magyarországi antifa-per is előkerült.
Szanyi hangsúlyozta, hogy minden erőszakot elítél, ugyanakkor szerinte a konkrét ügyben kérdéses, mennyire sikerült pontosan bizonyítani, hogy az egyes vádlottak mit követtek el.
Felidézte egy tárgyalási élményét is, ahol szerinte az egyik vádlott nem kapta meg megfelelően az ügy olasz nyelvű iratait, ennek ellenére az eljárás folytatódott.
„Ítéljék el azért, amit csinált, de az derüljön ki, hogy mit csinált” – fogalmazott.
Szanyi számára ez az ügy is ugyanoda vezet vissza: politikai és társadalmi indulatoktól függetlenül pontos tényekre és tisztességes eljárásra van szükség.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
