„A baloldal hiányzik Magyarországról” – Mesterházy Attila jóléti fordulatot és erősebb európai védelmi politikát sürget
A Pirkadat október 12-i adásában M. Kende Péter Mesterházy Attilával, a Szocialisták és Demokraták alapítójával és vezetőjével beszélgetett a magyar baloldal helyzetéről, az új kormány első hónapjairól, az európai uniós mozgástérről és a közös védelmi politika lehetőségeiről. Mesterházy szerint a kormányváltás után most az válik döntővé, hogy javul-e az emberek életminősége, és megjelennek-e világos szociális, oktatási és egészségügyi prioritások.
„Jóléti rendszerváltásra” lenne szükség
Mesterházy felidézte, hogy saját politikai közösségük nem indult a választáson, mert fontosabbnak tartották az Orbán-rendszer leváltását annál, hogy jelöltekkel zavarják meg az ellenzéki versenyt.
A kormányváltást pozitívumnak nevezte, de szerinte most jön a nehezebb rész: az életminőség javítása, az egyenlőtlenségek csökkentése és a jogállami működés helyreállítása.
Külpolitikában az euroatlanti irányultságot tartja fontosnak. Ez szerinte nem jelenti azt, hogy Magyarországnak össze kellene vesznie Oroszországgal vagy Kínával, de világosan kell látszania, mely politikai és védelmi szövetséghez tartozik.
Az MSZP sorsát is aggódva figyeli
M. Kende Péter Komjáthi Imre, az MSZP új elnökének kijelentését hozta szóba, amelyet úgy lehetett érteni, hogy akár ő lehet az is, aki bezárja a pártot.
Mesterházy ezt meglepőnek nevezte. Szerinte egy pártelnök általában azért indul a tisztségért, hogy újjáépítse, megerősítse a szervezetet, ezért a megszüntetés gondolata furcsa program lenne.
Reméli, hogy félreértett vagy rosszul megfogalmazott mondatról volt szó, mert szerinte Magyarországon éppen most lenne szükség valódi baloldali képviseletre.
„A baloldal hiányzik Magyarországról”
Mesterházy szerint a mai politikai térben a kormány és az ellenzék meghatározó erői is jobboldaliak, miközben jelentős baloldali választói réteg maradt önálló politikai képviselet nélkül.
Úgy látja, a Tisza győzelmét részben egy „negatív koalíció” tette lehetővé: baloldali választók is kölcsönadták szavazatukat egy jobboldali politikusnak, mert Orbán Viktor leváltását fontosabbnak tartották saját ideológiai preferenciáiknál.
Most, hogy ez megtörtént, szerinte ismét nyitottabb lehet a tér az eltérő egészségügyi, oktatási, gazdasági és szociális alternatívákra. „A baloldal hiányzik Magyarországról” – fogalmazott.
A költségvetés mutatja meg, mit gondol valójában a kormány
Mesterházy szerint a következő költségvetés lesz az első igazán világos jelzés arról, milyen prioritásokat követ a kabinet.
Korábbi költségvetési bizottsági elnökként úgy fogalmazott: a büdzsé nem egyszerűen számok és sorok halmaza, hanem politikai prioritások gyűjteménye.
Különösen azt figyeli majd, mennyi jut a szociális szférára, az oktatásra és az egészségügyre. Szerinte ezekben már most lehetne érdemi lépéseket tenni, miközben az elmúlt hónapokban az életszínvonalat közvetlenül javító intézkedésből keveset látott.
Brüsszelnek elsősorban a kiszámíthatóság számít
A külpolitikai irányváltásról Mesterházy azt mondta: Brüsszel számára az volt fontos, hogy Magyarország visszatérjen egy jogállami, együttműködőbb európai pályára.
Nem értékelné túl ugyanakkor az „előre megadott bizalmat”. Szerinte az uniós intézményeket és a tagállamokat elsősorban saját politikai érdekeik vezetik.
Magyarország mozgástere akkor nőhet, ha szövetségeseket talál, újraépít kapcsolatokat és ügyenként koalíciókat köt. A külügyminiszter egyik fő feladatának éppen ezt tartja.
A szuverenitást sem tartja korlátlannak
Mesterházy vitatta azt a felfogást, amely szerint Magyarország teljesen önállóan alakíthatja kül- és gazdaságpolitikáját.
Szerinte a kereskedelem, a globalizáció, a klímaváltozás, a járványok és a gazdasági függések eleve korlátozzák a klasszikus értelemben vett szuverenitást. Magyarország például jelentősen függ a német gazdaság állapotától.
A különböző nagyhatalmakkal kialakított kapcsolatok ezért nem feltétlenül nagyobb függetlenséget jelentenek, sokszor egyszerűen más típusú függőségeket teremtenek.
A vétójogot megtartaná
Az uniós költségvetésről szólva Mesterházy szerint Magyarország mezőgazdasági ügyekben például Franciaországgal, kohéziós és regionális kérdésekben pedig dél- és kelet-közép-európai országokkal találhat közös érdekeket.
Fontosnak nevezte a vétójog megőrzését is. Úgy látja, Orbán Viktor ezt korábban túlhasználta, de ettől még egy kis tagállam számára ez az utolsó eszköz lehet arra, hogy kompromisszumra kényszerítse a nagyobb országokat.
Ezért nem támogatná, hogy Magyarország számára fontos ügyekben a vétót széles körben többségi döntéssel váltsák fel.
Európai védelmi képesség kell, pánikkeltés nélkül
A beszélgetés végén az európai védelempolitika került szóba. Mesterházy szerint nagy szükség lenne összehangoltabb európai képességekre, mert jelenleg több ország párhuzamosan költ hasonló fejlesztésekre.
A védelmi ipar erősítése gazdasági és technológiai előnyöket is hozhatna, de szerinte a háborús fenyegetést nem érdemes eltúlozni. Nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország belátható időn belül NATO-tagállamot támadna meg.
Hibrid támadások, dezinformáció és választási beavatkozások szerinte léteznek, de ezeket külön kell választani a közvetlen katonai konfliktustól.
Az európai védelmi képességnek ezért szerinte a NATO-t kell kiegészítenie, nem vele versenyeznie. Úgy látja, az ukrajnai háború végül éppen ellenkező hatást váltott ki, mint amit Putyin elérni szeretett volna: a NATO ma egységesebb és ütőképesebb, mint a konfliktus előtt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
