Orbán Viktor a magyar kormány jókívánságait tolmácsolva kiemelte: Magyarország államformája a köztársasággal, a Kúria neve pedig a királysággal függ össze, mégis helyénvaló, hogy kúriának hívjuk a korábbi Legfelsőbb Bíróságot. Ez alól fölmentést ad, hogy az Európai Unió bírósága is kúria névre hallgat, holott nemcsak monarchiák ítélkezési gyakorlatát segíti, hanem köztársaságokét is – tette hozzá.
A Magyar Kormány elkötelezett az iránt, hogy a Kúria régi fényében ragyoghasson – utalt a kormányfő arra, hogy a kabinet a legfelsőbb ítélkező testületet vissza szándékozik helyezni eredeti helyére, azaz a jelenlegi Néprajzi Múzeum épületébe.
Orbán Viktor rövid helyzetértékelést adva kifejtette: 2010-ben hazánk és az Európai Unió nagyon nehéz helyzetben találta magát. Mint mondta: a baj egy pénzügyi válsággal kezdődött, ami tovább gyűrűzött a reálgazdaságba, ezt követően pedig megjelentek a nyílt politikai és társadalmi válságok. Ennek érzékeltetésére a kormányfő megemlítette, hogy az unió huszonnyolc tagállamából tizenháromban volt kormányváltás 2011-ben.
|
„Mindannyian látjuk, bármennyire is szeretnénk, nem tudunk úgy élni, ahogy eddig tettük” – hangsúlyozta. Hozzátette: a változások egy teljesen új európai rendhez vezetnek. Megfogalmazása szerint egyes nemzetek fölemelkednek, mások hátrébb sorolódnak; új erőcentrumok jelennek meg. „Az a világ, melyben éltünk, még ha akarnánk, sem folytatódhat” – szögezte le.
Magyarországról szólva a miniszterelnök emlékeztetett: 2010-ben hazánkat az eladósodás, egy megbénult államigazgatás, szétesett közrend és a paramilitáris szervezetek okozta fölbolydulás jellemezte. „Az állam a bénultság állapotában, a széthullás határán volt – húzta alá Orbán Viktor.
Orbán Viktor felidézte, Magyarország a nemzetközi és hazai helyzetre adott válaszként egy minden korábbinál erőteljesebb politikai stabilitást kívánt megteremteni, amelynek valóságos értelme az, hogy az ország megőrizze működőképességét, akcióképességét és cselekvőképességét. Úgy folytatta, a 2010-es választás eredményeként az államélet megjavításához szükséges összes eszközt rendelkezésre bocsátották a magyar választók, ebből jött létre a kormányzati struktúra.
|
A változásra szükség volt, a választás óriási lehetőséget adott, mert esélyt teremtett egy átfogó megújuláshoz – folytatta a miniszterelnök, hozzátéve, 2010-ig akár az igazságszolgáltatásról, akár más társadalmi alrendszerről esett szó, rendszeresen visszatérő probléma volt, hogy mikor milyen akadályok miatt nem lehet kivitelezni a változást. A kétharmados többséggel megválasztott új parlament vállalta a megújulás felelősségét, használja a rendelkezésére bocsátott eszközöket – húzta alá Orbán Viktor.
Az igazságszolgáltatást illetően annyit mondhatunk, az új rendszer beindulása óta három hónap telt el. Bizakodunk, de határozott és megalapozott értékeléshez hosszabb időre, szélesebb távlatra lesz szükség – hívta fel a figyelmet a kormányfő.
Miközben a választott eszközökről és útvonalról mindenkinek megvan a véleménye, szeretném aláhúzni, hogy a magyar parlament úgy tekint a döntéseire, hogy az a bátorság, amellyel a cselekvést választotta a magyarázkodás helyett, már önmagában is tettnek minősül – jelentette ki Orbán Viktor.
|
Az igazságszolgáltatás kapcsán a kormányfő úgy fogalmazott, amikor a parlament megkezdte működését, egy nagyon fontos kérdésre kellett választ adnia: az új alaptörvény megalkotásán kívül a közjogi rendszert tekintve parlamentáris, vagy prezidenciális rendszerre van-e szüksége Magyarországnak.
Számos érv szólt amellett, hogy a jól ismert parlamentáris rendszer helyett inkább a prezidenciális rendszer felé mozduljunk el. Azonban több szempontból is arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a magyar közjogi rendszert továbbra is parlamentáris keretek között tartsuk. Ehhez értünk, ezt ismerjük, erről vannak történeti ismereteink –szögezte le a miniszterelnök.
Hozzátette: ebből fakadóan a parlament nagy többsége úgy döntött, az ügyészséget nem rendeli a kormány alá, hanem továbbra is a parlament alárendelése alatt hagyja, sőt az igazságszolgáltatás általános reformját sem úgy képzelték, hogy az Európában több helyen megszokott, és ismert rendszert választva „a kormány felé állapítják meg az igazságszolgáltatás felelősségét, hanem azt is inkább a parlament kezében” hagyták.
A mostani kétharmados többség után is van élet – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Mint mondta, a kétharmados szabályok rendszerének fenntartása folyamatos konszenzust igényel. Ennek pedig az igazságszolgáltatás az előnyét fogja élvezni – fűzte hozzá a kormányfő.
|
A miniszterelnök szólt a bírák nyugdíjazásának kérdéséről is. Hangsúlyozta, hogy a parlament és a kormány az ezzel kapcsolatos változtatást nem az igazságszolgáltatás reformjának tekinti, hanem az általános új magyar nyugdíjrendszer részének. Minden bíró esetében méltányos eljárásra fogunk törekedni, és tisztelettel tekintünk a munkájukra – jegyezte meg.
Orbán Viktor rámutatott, hogy az Országgyűlés hamarosan megalkotja az új Polgári törvénykönyvet, valamint az új Büntető törvénykönyvet is. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy egy közigazgatási reformot is végrehajtottunk, egy új közigazgatási rendszert építettünk fel, akkor azt gondolom, hogy ez a vállalkozás mérete okán is elismerésre méltó – jelentette ki. A miniszterelnök kiemelte, hogy szakítottak a korábbi gyakorlattal, és a rendszer átalakításához pénzügyi forrásokat is kapcsoltak annak érdekében, hogy a sok esetben „valóban méltatlan körülmények közül ki tudjuk szabadítani az igazságszolgáltatást”.
|
Mindannyian láthatjuk, hogy felállt az új rendszer; konszolidációs politikára törekszünk, ennek része az egyeztetés és a konzultáció – szögezte le. Félidőben vagyunk, most készítjük el a mögöttünk hagyott időszak értékelését, és most tervezzük meg az előttünk álló folyamatokat is – fűzte hozzá, kiemelve: ebben a tervezésben számítanak a Kúriára, valamint az igazságszolgáltatásban dolgozók tudására, tapasztalatára és javaslataira.
Az igazság csak azt védi meg, aki elég erős ahhoz, hogy megvédje az igazságot. Ennek jegyében sok erőt, jó egészséget és kitartást kívánok a munkához – zárta szavait Orbán Viktor.
|
„A Kúria nemzetmegtartó szerepéhez nem fér kétség”
Darák Péter idézte a Kúriának korábban otthont adó, a Parlamenttel szemközti épületre vésett jelmondatot, amely szerint „az igazság a hatalom talpköve”, és kijelentette: minden erejével azon lesz, hogy Magyarország valamennyi bíróságán igazságos és megnyugtató ítéletek szülessenek.
|
Polt Péter legfőbb ügyész a nagy elődöket idézve azt hangsúlyozta: az ügyész nem ellenség, nem a büntetést, hanem az igazságot keresi, a megsértett jogrend számára az elégtételt.
|
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke ünnepi beszédében annak fontosságát emelte ki, hogy az igazságszolgáltatás alapos és gyors munkát végezzen, amelyet a társadalom megnyugvással fogad, mert bizalommal van a bíróságok iránt.
|
Az ünnepi teljes ülést abból az alkalomból tartották, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követő önkényuralom után, másfél évszázada, 1861. április 3-án állították vissza a Kúriát.
