A miniszterelnök a német kereskedelmi és iparkamara frankfurti székházában tartott pénteki, magyar nyelvű előadásában azt mondta: 2010-ben – amikor Magyarország valójában rosszabb helyzetben volt, mint Görögország – a magyarok hozzáláttak ahhoz, hogy saját lábára állítsák Magyarországot, amelynek alapjai mára stabilak. A kormányfő hangsúlyozta: sikerült megőrizni a társadalmi-politikai stabilitást, az adósság csökken, a költségvetés pedig kontroll alatt van, és – erősítette meg – a kormány 2013-ban is tartani tudja a 3 százalék alatti hiányszintet. Tájékoztatása szerint a kormány által indított nagy programok, átalakítások készültségi szintje 83 százalékos. Mindez persze nem vált ki osztatlan lelkesedést Magyarországon, „azt mindenki tudja, hogy ezekre a lépésekre szükség van, de azért tapsolni nem nagyon hajlandóak hozzá, és jó, hogy ha ezt mi megértjük” – mutatott rá. Hasonlata szerint egyébként a magyar gazdaság egy olyan zongora, amelynek minden húrját újra kell hangolni, mert a legjobb művész sem tud olyan zongorán játszani, amelynek vannak hamis húrjai.
|
Orbán Viktor kitért arra is, hogy 2010-ben minden nemzetközi támadást bekalkulált, ami Magyarországot érheti, csak egy dologgal nem számolt, azzal, hogy az európai válság súlyosbodni fog. „Sohasem gondoltam volna, hogy az európai bürokraták ilyen ügyetlenek, kétbalkezesek” – fogalmazott. Megjegyezte továbbá, hogy szerinte mindaz, ami Magyarországgal történik az európai térben, sok mindent elárul a kontinensről is, a jelenlegi politikai és gazdasági élet számos gyengeségére rámutat.
Egy érdeklődő kérdésére válaszolva a Magyarországgal kapcsolatos európai bírálatokról szólva azt mondta: Európában kialakult egy olyan mainstream vélemény, amely szerint az európai fejlődés abba az irányba halad, amely szerint a vallásosság, a család és a haza a múlthoz tartozik. A miniszterelnök – mint kifejtette – ezzel nem ért egyet, mert szerinte a vallásos meggyőződés, a család és a patriotizmus a jövő tiszteletreméltó értéke. Felhívta a figyelmet: jó volna, ha az európaiak látnák, hogy – bár most „Magyarország hátán csattan az ostor” – ez az ő vitájuk. Véleménye szerint a magyar kormány által bevezetett tehermegosztási rendszer is „hozzájárult ahhoz, hogy a magyar emberek ma nem tüntetnek a kormány ellen, vagy ha igen, akkor csak mértéktartó és kis méretekben, mert ők is tudják, hogy a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy ne rajtuk kezdje a válság orvoslását, hanem saját magán, a politikai eliten, utána pedig azokat a cégeket és erőközpontokat vonja be, amelyek jobban állnak, mint a magyar választópolgárok”.
„Aki vékony jégen fut, annak a gyorsaság jelenti a biztonságot. Én vékony jégen futottam, örömmel jelentem, hogy átértem a túlsó oldalra” – fogalmazott a kormányfő a Magyarországon végbement változtatások gyorsaságával kapcsolatban. Ezek mihamarabbi végrehajtását azzal indokolta, hogy az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatták: minél inkább elhúzódnak a reformok, annál inkább felhígulnak, és a végeredmény eltér a kezdetben kitűzött céloktól. „Azt az érzést kell kelteni, hogy ezekkel a reformokkal szemben felesleges az ellenállás, mert ezek meg fognak történni” – emelte ki, majd azzal folytatta, hogy szerinte helyesen döntöttek a reformok gyorsaságát illetően, bár így többet vitáztak, mint ha például három és fél év alatt hajtják végre a változásokat. Mostanra azonban már – mint mondta – meg tud hirdetni egy konszolidációs politikát, amely „a konzervatív attitűdnek megfelelő ügymenet lehetőségét” hozza el.
Beszédében kitért arra is, hogy Magyarországnak ma két dologra van szüksége: egy pénzügyi védőhálóra – amellyel kapcsolatban megerősítette, hogy a magyaroknak nincs szüksége a német adófizetők segítségére – és termelő beruházásokra.
Orbán Viktor előadásában beszélt azokról is, akik a kamara előtti belvárosi téren ellene tüntettek. Arra utalva, hogy a néhány tucat baloldali demonstráló elénekelte az internacionálét, úgy fogalmazott: ritka, hogy az embert zeneszóval fogadják, amikor érkezik valahová. „Arra gondoltam, micsoda nagyszerű dolog a történelem, szórakoztat bennünket: nekem, aki antikommunista, szabadságért harcoló motívumok miatt kerültem a politikába, Németországig kell jönnöm, hogy a kommunisták tüntethessenek ellenem” – mondta.
A német-magyar kapcsolatról szólva a kormányfő kijelentette: a magyarok a németektől nem irigyelnek semmit, mert azt gondolják, hogy amijük van, azért megdolgoztak.
A baloldali tiltakozók Orbán Viktor előadása alatt is a tüntettek a német kereskedelmi és iparkamara frankfurti székháza előtti téren. A miniszterelnök zsúfolásig megtelt teremben, 200-300 ember előtt beszélt, a hallgatóság soraiban üzletemberek mellett helyi magyarok is helyet foglaltak. A kamara előtti téren németországi magyarok is demonstrációt kívántak tartani, de nem kaptak területfoglalási engedélyt. Szabó Gabriella, a szervezők egyike az MTI-nek korábban azt mondta: „csendes szimpátiatüntetésnek” szánták jelenlétüket Orbán Viktor előadásán.
