A BIZALOM ÉRTÉKE ( Bank Hapoalim Hirlevél)

„S ha most a tyúkszemünkre lépnek,
hogy lábunk cipőnkbe dagad,
rajtad is múlt. Lásd, harc az élet,
ne tékozold bizalmadat.”

                                   József Attila

 

A BIZALOM ÉRTÉKE

 

Az első emberpár megbízott valakiben, akiben a rendelkezésre álló kevés és ellentmondásos információ alapján nem lett volna szabad megbíznia. A kígyó a bizalomra nem szolgált rá, visszaélt vele, s így az első tapasztalat, amely Ádámot és Évát a földi életbe elkísérte, a becsapottság, a megtévesztettség kínos állapotához fűződött. A későbbiekben az ember megtanulta, hogy a megalapozatlan bizalom veszélyével szemben az előlegezett bizalmatlanság romboló gyakorlatával védekezzen. Nem könnyű eldönteni, vajon mi hozott már több bajt az emberre: az alaptalan bizalom vagy az alaptalan bizalmatlanság.

Jómagam mindig abban hittem, hogy hosszú távon csak az az emberi kapcsolat tartható fenn, ami kölcsönösen előnyös és a bizalmon alapszik. Ha becsapnak, meg nem bocsátok, legfeljebb elfelejtem.

A jelenlegi világgazdasági válságot minden szinten bizalmi válság előzte meg, bizalmi válság okozta és a bizalmi válság tartja fenn.

Emberek és emberek vezette intézmények iránti bizalom rendült meg és a kiút csak a bizalmi szint fokozatos és következetes újraépítésével lehetséges.

A modern közgazdasági gondolkodás a gazdasági teljesítmény szempontjából a társadalmi tőkét évtizedek óta ugyanolyan fontosságú tőkeelemnek tekinti, mint a klasszikus termelési tényezőket.

A társadalmi tőke két legfontosabb összetevője a bizalom és az érzelmi intelligencia.

A társadalmi bizalom növekedése kimutathatóan növeli az egy főre jutó GDP-t.

Az egyének szintjén a bizalmat nagyban meghatározza az emberek érzelmi intelligenciája.

Vegyük sorra az érzelmi intelligencia néhány meghatározó elemét:

  • Önbizalom: a magas önbizalommal rendelkezők már jelenlétükkel is önbizalmat sugároznak, ők azok, akikre mások is odafigyelnek, számukra egyszerűbb a társas kapcsolatok kialakítása. Karizmatikus személyiségük jóval magasabb bizalmat eredményez.
  • Pontos önértékelés: ők azok, akik tisztában vannak erősségeikkel és gyengeségeikkel, felelősségérzetük rendkívüli fontosságú a társadalmi bizalom megerősítésében.
  • Megbízhatóság, lelkiismeretesség: e tulajdonságok alig választhatóak el egymástól, ők azok, akik ragaszkodnak álláspontjukhoz, és ennek megfelelően etikusan cselekszenek. A lelkiismeretességükről alkotott kép megbízhatóságuk érzetét közvetíti.
  • Elköteleződés: bár az elköteleződés akár szervezeti, akár csoport célok iránt a különböző kultúrákban igen eltérő lehet, ha valaki saját céljainak egy részéről lemond, vagy időlegesen háttérbe szorítja, nagyban elősegítheti, hogy vállalata sikeres legyen, és ez a saját helyzetét is megerősítheti.
  • Kezdeményezőkészség, optimizmus: a nehézségek áthidalásában segíthet az optimizmus, a kezdeményezőkészség pedig a célok elérését könnyítheti meg.
  • Mások megértése: az ügyfelek gondjaival kapcsolatos beleérző képesség, az empátia nélkülözhetetlen a hatékony kommunikáció kiépítésében és fenntartásában. Az e képességekkel rendelkezők nem csupán érdeklődnek mások dolgai iránt, hanem úgy próbálnak számukra segítséget vagy tanácsot nyújtani, hogy előzetesen megértik az ő látásmódjukat, átérzik helyzetüket és igyekeznek az ő szerepükbe helyezkedve vizsgálni egy adott problémát.
  • Ügyfélközpontúság: hosszabb távra előretekintve nem az üzlet minél előbbi megkötése a fontos, hanem először az ügyfelek igényeit kívánják megérteni, majd az ezekhez leginkább illő szolgáltatást ajánlani. Ez a tipusú empatikus viselkedés építi fel a bizalmat az ügyfélben.
  • Sokszínűség értékelése: Hiánya rombolja a kulturálisan különböző személyek közötti bizalmat, mások eltérő szemlélete inkább lehetőség, mint elutasítás. A kulturális vagy egyéb eltérések elfogadása sokban elősegíti mások megértését.
  • Befolyásolás: Hatékonyan akkor tudunk másokat meggyőzni, ha képesek vagyunk érzelmileg ráhangolódni másokra, ezzel szimpátiát keltünk bennük.
  • Kommunikáció: e képesség a kölcsönös megértést, a másikra való odafigyelést jelenti, hogy a nehezebb helyzeteket minél egyszerűbben lehessen megoldani és a helyes megoldást megtalálni.

Kedves Olvasó,

Ha szerény írásomat elolvasta, joggal kérdezheti, miért is írtam a bizalomról és küldöm Önnek?

Munkám egyik legfontosabb része, hogy bankunk ügyfelei érezzék azt a bizalmat, amit az elmúlt nyolc évben talán sikerült felépítenem.

Dr. Radó Ákos

 

 

 

 

 

 

Bank Hapoalim Hírlevél