Ha az ember értékeket definiál, elővigyázatosnak kell lennie, mindig több nézőpont van, és mindegyiknek vannak hívei. Így az államnak figyelmesen kell döntenie, és úgy gondolom, hogy a magyar alaptörvény megalkotásakor felelős magyar politikusok egy, a nemzetközi értékekkel összhangban álló dokumentumot hoztak létre – nyilatkozta Hans Kaiser korábbi európai ügyekért felelős német miniszter a Lánchíd Rádiónak.– A PATENT egyesület egy nemzetközi konferencián bírálja a magyar alaptörvény egyik pontját, amely a magzatvédelemmel kapcsolatos. Milyen gyakran fordul elő például Németországban, hogy szervezetek hasonló törvény ellen tiltakoznak?
– Általában az ilyen törvényekről, vagyis az emberi élet védelméről és méltóságáról nagy viták zajlanak. Sok aspektusa van ennek a kérdésnek, például ha egy nőnek nem lehet gyereke, akkor petesejtet ültetnek be, ilyenkor előfordul, hogy végül a több megtermékenyített petesejtből csak néhányat használnak fel. De ismereteim szerint minden európai jogállamban létezik emberi életet védő törvény. A kérdésről többször vitáztunk már a német parlamentben is, amelyben meghallgattuk a szakértők és a tudomány véleményét is. A német pátok, az FDP, a zöldek, a CSU, az SPD között is vannak nézetkülönbségek, ez mindenkinek az értékrendjétől függ. A lényeg azonban az, hogy az emberi élet a teljes német nemzet által védett érték, és ez az alkotmányunkban is benne van.
– Igen, épp ezt szerettem volna kérdezni, hogy a magzat és az élet védelmét törvényi szinten is szabályozzák-e?
– Ahogy mondtam, az alaptörvényben van rögzítve. Vagyis nálunk a család és a házasság az állam különleges védelme alatt áll. És természetesen a legfontosabb is benne van: az, hogy az emberi méltóság érinthetetlen. Ezek a rendelkezések a német alkotmány legelején állnak, és ahogy láttam, a magyar alaptörvényben is előre kerültek. A régi magyar alkotmányhoz képest nagy előrelépés, hogy ezek a jogok bekerültek. Így nem kérdés az sem, hogy Magyarország demokratikus jogállam. A leendő élet, vagy egy meg nem született élet nem döntheti el, hogy megszülessen, éppen ezért fontos az, hogy az állam védje. És védje azokat is, akik majd gondoskodnak róla, a szülőket, a családokat és az anyákat. A mi német alkotmányunkba is hosszú viták után került be a magzat védelméről szóló passzus. Erről újra és újra beszélni kell, segítve az orvosokat is azzal, hogy napirenden tartjuk. Mert az nehéz kérdés, hogy meddig lehet megszakítani a terhességet. Mert ha legközelebb egy pár babát szeretne, nem biztos, hogy egy korábbi terhességmegszakítás miatt sikerül. Nem is jó szó a megszakítás, mert ilyenkor ez az állapot véget ér és nem folytatódik. Ez pedig egy anya számára komoly traumát jelenthet.
– Már beszéltünk a magyar alkotmányról. Mit gondol, a magyar szabályozás megfelel az európai értékeknek?
– Közel állnak egymáshoz, a magyar alkotmány figyelembe veszi az európai értékeket és összhangban van a német alkotmány értékrendjével is. Természetesen ha az ember értékeket definiál, elővigyázatosnak kell lennie, mindig több nézőpont van, és mindegyiknek vannak hívei. Így az államnak figyelmesen kell döntenie, és úgy gondolom, hogy a magyar alaptörvény megalkotásakor felelős magyar politikusok egy, a nemzetközi értékekkel összhangban álló dokumentumot hoztak létre.
– Ha ez így van, akkor mégis miért bírálják annyian az alaptörvényt? Németországból is súlyos kritikákat kapunk, ha nem a legsúlyosabbakat.
– Meg kell mondanom őszintén, ezekkel az általánosító kritikákkal egyáltalán nem értek egyet. Mégpedig azért nem, mert egy ország alaptörvénye egy különleges, identitásképző elem. Nagyon irritálna, és keményen fellépnék ellene, ha az Európai Parlamentben a német alkotmányt kritizálnák, mert ez egyáltalán nem tartozik rájuk. De vissza Magyarországhoz, amikor az alkotmányukat olvastam – merthogy én a legnagyobb kritikusokkal ellentétben ezt megtettem, sokan ugyanis egyszerűen csak a kormányt és Orbán Viktort akarják támadni –, azt tapasztaltam, hogy ez egy tartalmában és felépítésében egyaránt modern jogszabály. Említettem is egy példát, hogy az emberi jogok védelme a szöveg elején áll. Ezt nagyon jónak találom, összhangban van az európai jogokkal is. Az szintén nagyon pozitív, hogy a környezet és a következő generációk védelme is helyet kapott benne. Ez egy nagyon modern téma. Nincs tehát okom a bírálatra, már csak azért sem, mert végre új alkotmánya van Magyarországnak. Sokan erre az alaptörvénye mondják, hogy nem demokratikus, pedig eddig egy 1949-ben, a kommunisták által elfogadott alkotmány volt érvényben. Sokan azt kritizálják, hogy Szent István és Krisztus szerepel az új alaptörvényben Ezzel szemben vannak alkotmányok, melyekben Szent Cirill szerepel. Nem találom szerencsésnek a kettős mérce alkalmazását. Európában kölcsönösen komolyan kell vennünk egymást.
A teljes interjút az MNO-n olvashatja.
