A legrégebbi ismert asztrológiai táblát tárták fel Horvátországban

A legrégebbi ismert asztrológiai táblát tárták fel Horvátországban, a kétezer éves leletre az Adriai-tenger partján, egy barlangban bukkantak sok ezer boros kupa „társaságában.

A felfedezésről a Journal for the History of Astronomy legújabb számában jelentették meg tanulmányukat amerikai és horvát régészek.
Összesen harminc elefántcsont-lapocska maradt fenn, amelyekre a zodiákus jeleket vésték, az ókori asztrológus, amikor egy személy horoszkópját állította össze, a táblát arra használhatta, hogy megállapítsa a bolygók, a Nap és a Hold állását az illető születésének idején – olvasható a  LiveScience (www.livescience.com) tudományos hírportálon.
Mint Alexander Jones, a New York-i Egyetem ókortudományi intézetének professzora rámutatott, a tábla sokkal régebbi, mint az eddig ismert példányok, vagy az előkerült horoszkópok, amelyeket papiruszra írtak, vagy falakra véstek egykoron.
A régészek semmit sem tudnak arról, hogy az asztrológiai tábla hol készült és hogyan került a barlangba. Az asztrológia Babilonban született körülbelül 2400 évvel ezelőtt, háromszáz évvel később elterjedt a Földközi-tenger vidékén: igen népszerű volt a horoszkópkészítés például  Egyiptomban a Ptolemaioszok idején.
A radiokarbonos kormeghatározás szerint az elefántcsont  körülbelül 2200 éves, ám az értékes nyersanyagot évtizedekig, vagy akár egy évszázadon át is őrizgethették, mielőtt felhasználták volna. Vékony lapocskákat készítettek, amelyeket egy sima felületre, valószínűleg fára ragaszthatták, hogy megalkossák a táblát. Vélhetően hajón érkezhetett az Adriai-tengeren keresztül az illírek lakta „Horvátországba”, akik élénk kereskedelmet folytattak a közeli görög kolóniákkal.
A kutatók nem zárták ki annak a lehetőségét sem, hogy valamely görög kolóniából érkezhetett a csillagjós, aki a barlangban készítette előrejelzéseit, bár a helyszín Alexander Jones professzor szerint kevéssé alkalmas az aprólékos számításokhoz.
A másik lehetőség, hogy az illírek elcserélték, vafy egyszerűen ellophatták a táblát, de nem tudtak vele mit kezdeni, így a boros kupákkal együtt felajánlhatták valamely istenségnek.
Mint Alexander Jones rámutat, az összes boros kupa igen finom, „import” portéka.
„Az áldozati ajándékként szolgáló bort kitöltötték a kupákba, a +szállítóedényt+, azaz az amforát pedig a barlang előtt eldobták, mivel túl egyszerű ajándék lett volna az isten(ek) számára” – vélekedett Alexander Jones professzor.