Moszkva figyelembe veszi az EBESZ bírálatát a parlamenti választásokkal kapcsolatban – jelentette ki az orosz külügyminiszter lengyel kollégájával tartott szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.
Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy a törvényhozási választások elsősorban Oroszország belügye, Moszkva azonban nem kíván elzárkózni a nemzetközi közösségtől és figyelembe veszi nyugati partnereinek kritikai megjegyzéseit.
Emlékeztetett arra is, hogy az országon belül is hallatszanak a bírálatok a december 4-i választások kapcsán, az orosz államfő pedig utasítást adott a panaszok alapos kivizsgálására, amelynek az eredményét a külföld is megismerheti majd. Tárgyalópartnere, Radoslaw Sikorski Radoslaw kifejtette: Varsót aggasztja, hogy a választások lebonyolítással foglalkozó adminisztráció és a hatalmi párt között sokkal szorosabb a kapcsolat, mint amilyent az általános normák megkövetelnek.
Az orosz-lengyel külügyminiszteri tárgyaláson Kalinyingrád és vele szomszédos lengyelországi területekre vonatkozó kishatárforgalmi megállapodás született. A Lavrov és Sikorski által aláírt egyezmény a jövő nyár közepétől léphet hatályba, miután mindkét ország parlamentje ratifikálta. A mostani megállapodás Kalinyingrád egész területét, illetve a vele szomszédos lengyelországi területeket érinti, és hatályos lesz az olyan lengyel nagyvárosokra is, mint Gdansk és Olsztyn, amelyek lakói vízum nélkül kelhetnek át majd a határon.
Az egyezmény aláírása után Szergej Lavrov úgy nyilatkozott, hogy az orosz-lengyel kishatárforgalmi egyezmény lehet a majdani uniós-orosz vízummentességi megállapodás előfutára. Bejelentette, hogy maradéktalanul elkészült azoknak az intézkedéseknek a listája, amelyeket meg kell tenni a vízummentes utazási rend létrejöttéhez Oroszország és az Európai Unió között.
Radoslaw Sikorski kijelentette: „Lengyelország szeretne azon ország lenni, amely azt mondhatja, hogy megvannak a feltételei a két ország közötti vízumrendszer könnyítésére és annak teljes eltörlésére is”.
Varsó képviselőjének kezdeményezésére a moszkvai tárgyaláson napirendre került az 1940-es katinyi vérengzés áldozatainak jogi rehabilitációja is. Szergej Lavrov a tájékoztatón erről azt mondta, hogy Moszkva keresi erre a jogi lehetőséget. Hozzátette, hogy Moszkva szerint az áldozatok politikai tisztázása megtörtént: az állami vezetés nyilatkozatott tett ebben az ügyben, a törvényhozás alsóháza elfogadta a dokumentumokat, de – mint mondta – „a jelenlegi törvényi szabályozás megnehezíti a megfelelő határozatok elfogadását”.
A katinyi archív anyagok átadásáról úgy nyilatkozott, hogy az államfő utasításának megfelelően ez a folyamat zajlik.
Radoslaw Sikorski moszkvai látogatása előestéjén az Interfax hírügynökségnek adott interjúban azt is kiemelte: Lengyelország arra számít, hogy az orosz fél hamarosan átadja a 2010. április 10-én, Szmolenszknél lezuhant, Lech Kaczyński lengyel államfőt és az ország politikai és katonai vezetésének számos tagját szállító repülőgép fekete dobozát, illetve a gép maradványait. A katasztrófát senki sem élte túl az utasok és a személyzet közül. A lengyel külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy az ügyben még mindig folyik az ügyészségi vizsgálat, de Varsót aggasztja, hogy orosz részről késedelmet szenved a lengyel ügyészség számára fontos jogsegély. Egyes dokumentumokat és a fekete dobozt sem kapták meg.
A hírügynökségnek adott interjúban a lengyel diplomácia vezetője a kalinyingrádi terület felfegyverzése, az orosz Iszkander hadászati rakétarendszerek telepítése miatti varsói aggodalomnak is hangot adott. Úgy vélte, ha erre sor kerülne, ez azt jelezné, hogy Oroszország továbbra is potenciális ellenségének tekinti a NATO-t.