Dmitrij Medvegyev orosz államfő a „stabilitás győzelmeként” értékelte a vasárnapi parlamenti voksolást, hangsúlyozva, hogy az Egységes Oroszország méltó módon szerepelt a választásokon, de a realitások azt mutatják, hogy a legnagyobb pártnak koalícióra kell lépnie más politikai erőkkel az Állami Dumában.
A második legtöbb szavazatot szerző Kommunista Párt 92, az Igazságos Oroszország Párt 64, a Liberális Demokrata Párt 56 mandátumra számíthat a Dumában. Vlagyimir Csurov, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke bejelentette, hogy a választáson a szavazásra jogosultak 60,2 százaléka jelent meg, ami 3 százalékkal kevesebb, mint a 2007-es parlamenti választáson.
A lakóhelytől távoli szavazásra jogosító igazolással majdnem ugyanannyian szavaztak vasárnap, mint négy éve. Összesen 1 115 420 fő, ami a szavazók 1,88 százaléka. Csurov szerint ez azt bizonyítja, hogy nem voltak visszaélések a lakóhelytől távoli szavazásra jogosító igazolásokkal. Az érvénytelen szavazólapok aránya fél százalékkal nőtt 2007-hez képet, s így is csak 1,55 százalékot tett ki – közölte hétfő délelőtti tájékoztatóján a Központi Választási Bizottság elnöke.
A kormányzó Egységes Oroszország Párt a választás eredményét a Dmitrij Medvegyev államfő és a Vlagyimir Putyin kormányfő politikája folytatására adott erkölcsi felhatalmazásként értékeli. Szergej Nyeverov, a párt egyik vezető tisztségviselője a hétfői sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy Borisz Grizlov eddigi parlamenti elnök maradhat a poszton. Andrej Vorobjov, a párt választási bizottságának elnöke bejelentette, hogy a közeljövőben felkérik Dmitrij Medvegyevet, legyen az Egységes Oroszország elnöke. Kifejtette: meg vannak győződve arról, hogy Vlagyimir Putyin a 2012. március 3-ra kitűzött elnökválasztás első fordulójában győzni fog.
Elvesztették az alkotmányozó többséget
Medvegyev Vlagyimir Putyin miniszterelnökkel együtt látogatott el a hatalom pártjának moszkvai választási főhadiszállására a vasárnapi urnazárást követően, s úgy vélekedett, hogy az előzetes eredmények „tükrözik a politikai erőviszonyokat az országban”. Megítélése szerint az Állami Dumának, az orosz alsóháznak működésképesnek kell maradnia.
Az Egységes Oroszország párt eddig a 450 tagú alsóházban 315 mandátummal (70 százalék) rendelkezett, az eddigi eredmények szerint elveszítette alkotmányozó, kétharmados többségét.
A még nem végleges adatok szerint a második helyen az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja áll, a szavazatok 19,18 százalékával, a harmadik az Igazságos Oroszország 12,93 százalékkal, a negyedik pedig Oroszország Liberális Demokrata Pártja 11,67 százalékkal. A hétszázalékos bejutási küszöb alatt marad változatlanul a liberális Jabloko 2,96 százalékkal, illetve az Oroszország Patriótái 0,96 százalékkal és a Igaz (Jobboldali) Ügy párt 0,58 százalékkal.
A megfigyelők nem tapasztaltak durva jogsértéseket
Az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) által meghívott külföldi megfigyelők nem tapasztaltak durva jogsértéseket a vasárnapi választáson, a parlamentbe jutásért versengő ellenzéki pártok képviselői és jogvédők azonban számos visszaélésről számoltak be.
A CIK által meghívott külföldi megfigyelők nevében nyilatkozó lengyel szakértő, Mateus Piszkorszki a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy „a megfigyelők észrevételei nem annyira a szabálysértésekre, mint a technikai hiányosságokra vonatkoztak”.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) megfigyelői törvényesnek, a Független Államok Közösségének képviselői demokratikusnak ítélték az oroszországi választásokat.
Az EBESZ megfigyelőcsoportja keddig nem véleményezi az oroszországi parlamenti választást. A nemzetközi szervezet keretén belül három magyar képviselő – egyikük például Habarovszkban – vesz részt a szervezet ellenőrző munkájában.
Így szavazott Medvegyev és Putyin
Az egyik legrégebbi orosz jogvédő szervezet, a moszkvai Helsinki Bizottság elnöke a nemzetközi megfigyelőkkel ellentétben az Interfax hírügynökségnek kijelentette, hogy a választások antidemokratikusak voltak és egyáltalán nem nevezhetőek szabadnak. Ljudmila Alekszejeva nehezményezte, hogy megfigyelőket akadályozták az ellenőrzésben. „Mivel az igazságügyi tárca több pártot nem volt hajlandó nyilvántartásba venni, a választók többsége képviselet nélkül maradt a parlamentben” – állapította meg.
Feloszlatott tüntetések
A választások idején több ellenzéki megmozdulást feloszlatott a rendőrség, illetve több engedély nélkül tüntetőt őrizetbe vettek, köztük a Vörös tér mellett a Baloldali Front tagjait. A Győzelem téren lezajlott megmozdulások szervezői szerint a rendőrség 100 aktivistát állított elő. A sajtó működése is akadályokba ütközött: reggeltől nem lehetett például elérni az Echo Moszkvi Rádió, és a Golosz jogvédő szervezet honlapját és számos független médium internetes oldala sem működött.
Hackertámadás?
Alekszej Venediktov, az Echo Moszkvi főszerkesztője az Interfax hírügynökségnek elmondta, hogy moszkvai idő szerint vasárnap reggel 6 óra 40-től nem működik az internetes oldaluk, ezért hackertámadás miatt a legfőbb ügyészséghez, illetve az Orosz Föderáció Központi Választási Bizottságához fordulnak panasszal. Venediktov szerint ez ismételten megkérdőjelezheti a parlamenti választások lebonyolításának tisztaságát, mivel ezzel azt próbálják megakadályozni, hogy be tudjanak számolni a választási visszaélésekről.
A Kommerszant című napilap internetes oldalán közzétett információ szerint nem érhető el a gazeta.ru internetes újság honlapja sem, amelyen korábban az úgynevezett Választási visszaélések térképét elhelyezték. A Novoje Vremja internetes változata elérhető ugyan, de az ott közöltek szerint a parlamenti választások miatt a legfrissebb szám online változata csak december 5-én, az újság pedig december 6-án jelenik meg. A weboldalon az ellenzéki szervezetek tanácsait olvashatják a látogatók arról, hogy mit tegyenek, illetve mit ne tegyenek a választás napján, illetve egy telefonszámot is közöltek, amelyen a választási visszaélésekről tehetnek bejelentést.
Több ezer panasz
A BBC tudósítása szerint az elektronikus szavazásnál felmerült a manipuláció lehetősége, a Golosz nevű jogvédő szervezet állítólag 5300 panaszt kapott. A szervezet vezetőjét a moszkvai repülőtéren tartóztatták fel szombaton, miután visszautasította, hogy laptopját átadja a hatóságoknak. A Golosz, melyet nagyrészt az USA és az EU pénzel, nem áll kapcsolatban egyik párttal sem. A választási kampány során Vlagyimir Putyin kormányfő azzal vádolta a Nyugatot, hogy az oroszországi szervezetek pénzelésével beavatkozik a választási előkészületekbe. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a választások előtt, szombaton 10 napos elzárásra ítélték a Golosz egyik aktivistáját.
A Szabadság Rádió orosz nyelvű adásának egyik munkatársát például nem engedték be a Központi Választási Bizottságba, a Memorial jogvédő csoport tagját pedig, aki a Jabloko párt megfigyelőjeként tevékenykedett, a szavazatok számlálásából zárták ki.
„Ilyen szenny Jelcin idején sem volt”
Az előzetes eredmények szerint parlamentbe jutó pártok – a kormányzó Egységes Oroszország kivételével – számos visszaélést jeleztek és élesen bírálták a választás lebonyolítását. A kommunista párt elnöke, Gennagyij Zjuganov szerint ” ilyen szenny a választásokon még Borisz Jelcin idején sem volt”. Azzal vádolta a rendőrséget, hogy ahelyett, hogy a rendre vigyáztak volna, takargatták a legdurvább jogsértéseket.
Az Igazságos Oroszország egy képviselőjének a megverését jelentette. Vlagyimir Zsirinovszkij,a Liberális Demokrata Párt elnöke közölte, hogy számos visszaélés miatt tettek feljelentést.
Leonyid Iljicsev, a Központi Választási Bizottság alelnöke szerint a hozzájuk beérkezett panaszok nem a választási bizottságokra vonatkoztak. A választások tisztaságára csaknem 700 nemzetközi és 500 ezer hazai megfigyelő ügyelt.
109 millió választópolgár
A szavazók minimális megjelenési arányát az orosz választási törvény nem írja elő. 2011. július 11-i adatok szerint 109 millió 938 ezer 274 választásra jogosult orosz állampolgárt tartanak nyilván. A legtöbb szavazásra jogosultat Moszkvában és Moszkva megyében regisztrálták: 7, illetve 5,5 millió embert. Oroszország határain túl, 146 országban közel kétmillió szavazóval számolnak.
Putyin aggódott
Vlagyimir Putyin orosz kormányfő múlt héten pártja vezetői előtt aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az orosz törvényhozás „felhígulhat”, ugyanakkor biztosnak nevezte többségi győzelmüket a Duma-választásokon. Ha a Dumában a párt nem szerez abszolút többséget, Oroszország nem kerülheti el az Egyesült Államok és az Európai Unió sorsát – fogalmazott Putyin, aki egyúttal hivatalosan is pártja elnökjelöltjévé vált a jövő tavaszi választásokat illetően.
„Helyet cserélnek”
Az 59 éves politikus 2008-ban két elnöki ciklus után távozott hivatalából, mert az alkotmány értelmében harmadik mandátumra nem jelöltethette magát. Ekkor Dmitrij Medvegyev lett az államfő, ám Putyin a háttérben – miniszterelnökként – továbbra is Oroszország első számú vezetője maradt. A két politikus a szeptember 24-i pártkongresszuson hozta nyilvánosságra, hogy a következő választásokon „helyet cserélnek”: Putyin ismét az államfői posztra pályázik, míg Medvegyev kormányfő lesz.
atv.hu / MTI / BBC/breuetrpress.com
