Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta Tabajdi Csaba jelentését.
Az Európai Parlament plenáris ülése ma elfogadta Tabajdi Csaba
jelentését a méhegészségügyi és méhészeti ágazat helyzetéről, a
méhek romló egészségügyi állapotának okairól. A Mezőgazdasági
Bizottság tagja megoldási javaslatokat tesz a probléma kezelésére és
több uniós jogszabály módosítását kezdeményezte az Európai
Bizottságnál. A képviselő kiemelte, hogy a méhészeti ágazat a
beporzással jelentősen hozzájárul az európai élelmiszertermelés
biztosításához és a biodiverzitás megőrzéséhez, fontos
környezetvédelmi közjavakat állít elő. Az elmúlt évtizedek során
az európai méhészetet leginkább az sújtotta, hogy kutatások és
fejlesztések hiányában nem álltak rendelkezésére megfelelő
méh-gyógyászati készítmények. A hatékony járványmegelőzés és a
gyógyítás előfeltétele a gyógyszerek és kezelési módok folyamatos
fejlesztése, hogy ne alakuljon ki tolerancia vagy rezisztencia a
hatóanyagokkal szemben. A legsúlyosabb problémát a méhek külső
élősködője, a Varroa destructor atka jelenti, amire nincs igazán
hatékony ellenszer az állatgyógyászatban – fejtette ki Tabajdi Csaba.
A képviselő emlékeztetett, hogy az ágazat további problémája az
alacsony szervezettség. A tagállamok többségében nincsenek
megbízható statisztikák, felmérések még méhészek és a méhcsaládok
pontos számáról sem. Ezért hiányoznak, vagy pontatlanok a
méhpusztulások körülményeire vonatkozó adatok is. A hatékony
védekezés érdekében tagállami keretekben működő, de európai szinten
összehangolt felügyeleti rendszerre van szükség. Külön ki kell
emelni a növényvédőszerek nem megfelelő, illetve túlzott
alkalmazását. További tagállami és közösségi kutatások szükségesek
arra vonatkozóan, hogy a legveszélyesebb
növényvédőszer-hatóanyagokat miként lehetne helyettesíteni. Ott,
ahol erre van lehetőség, a kevésbé toxikus, könnyebben lebomló
hatóanyagokkal kell felváltani a különösen kockázatos összetevőket,
így a neonikotinoid hatóanyagokat. Jelenleg ezek okozzák a legtöbb
kárt. A vártnál jóval nagyobb vitát váltott ki a növényvédőszerek
ügye. Sajnos nem kapott többséget azon javaslatom, hogy konkrétan
nevezzük meg a méhekre leginkább veszélyes növényvédőszereket. A
jövőben folytatni fogom a küzdelmet, hogy neonicotinoidot
(Clothianidin, Thiacloprid, Imidacloprid, Thiamethoxam),
fenilpirazolt (Fipronil) és piretroidot, valamint a Chlorpyrifos
vagy Dimethoat hatóanyagokat tartalmazó szereket kevésbé káros
anyagokkal helyettesítsék. – húzta alá Tabajdi.
A szocialisták brüsszeli delegációvezetője kifejtette, sajnálatos,
hogy a jelentés végső szövegébe nem került be azon javaslata, amely
ipari cukornak minősítette volna a méhészek által takarmányozásra
használt cukrot, amely így alacsonyabb áron hozzáférhető lenne. A
jelentéstevő a Méz Irányelv (2001/110/EK) pontosítására szólította
fel az Európai Bizottságot, mivel az jelenleg pontatlanul fogalmaz a
méz több fontos minőségi paraméterét illetően, megkönnyítve ezzel a
mézhamisítók dolgát. Egy másik érzékeny téma a mézben megengedett
antibiotikum tartalomkérdése. Az Európai Bíróság közelmúltbeli
döntése kaotikus helyzetet eredményezett. A mézre jelenleg uniós
szinten a zéró-tolerancia elve érvényesül, de ezt a tagállamok saját
hatáskörben felülbírálhatják. Ez a szigor indokolatlan, annál is
inkább, mivel más élelmiszerek, például húsfélék esetében is létezik
megengedett antibiotikum szint. Egységes és méltányos közösségi
szabályrendszerre van szükség, mert a jelenlegi torzítja a méz
európai kereskedelmét, és az exportra termelő országok, köztük
Magyarország piaci esélyeit is. Tabajdi Csaba szerint az EU Közös
Agrárpolitikája a jövőben jobban kell támogassa a méhészeti
ágazatot. A gazdálkodókat célzott támogatásokkal kell ösztönözni,
hogy segítsék a «beporzóbarát» növényi kultúrák, ökológiai
fókuszterületek, gyepes, virágos táblaszegélyek kialakítását. Erre
alkalmasnak tűnik a KAP tervezett új kiegészítő zöld támogatása,
illetve az új, rugalmasabb vidékfejlesztési szabályok. Fontos, hogy
2014-től a termelői értékesítési szervezetek támogatása a méhészeti
ágazatra is kiterjedjen. Az élelmiszertermelés óriási haszonélvezője
a méhészet által nyújtott beporzási szolgáltatásnak, ezért a KAP
forrásaiból a jövőben többet kell juttatni a méhészeknek – zárta
felszólalását a képviselő.
BreuerPress-info
