A görög szavazók ítéletére bízná az új uniós mentőcsomag elfogadását az ország miniszterelnöke. Egy esetleges elutasító eredmény akár veszélybe sodorhatja az adósságválság kezelését. Az európai tőzsdék beszakadtak a hírre, a francia elnök pedig rendkívüli értekezletet hívott össze. A luxemburgi miniszterelnök úgy vélekedett, hogy amennyiben a görögök nemmel szavaznak a hitel-megállapodásra, Görögország államcsődöt jelenthet, az Európai Unió pedig egyeztetésbe kezdett Athénnal.
Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök közölte, népszavazást fognak tartani az országnak nyújtandó újabb uniós mentőcsomagról – idézi a BBC internetes oldalát az Origo. Papandreu azt mondta, megbízik a szavazók ítéletében.
„A görög nép akarata kötelező lesz ránk nézve” – mondta Papandreu a szocialista párt parlamenti frakciójának ülésén. A kormányfő egy parlamenti bizalmatlansági szavazás megtartását is beharangozta, de egyik esetben sem említett időpontot.
Az Európai Unió vezetői szerdán állapodtak meg a görög állam magánszektor felé fennálló adósságának ötvenszázalékos leírásáról és a Görögországnak nyújtandó százmilliárd eurós újabb hitelcsomagról. Ennek fejében Görögországnak el kell fogadnia a költségvetési politikája ellenőrzésének szigorítását.
A görög kormány az elmúlt hónapokban ismétlődő sztrájkokkal és tiltakozásokkal nézett szembe az előző hitelcsomaghoz feltételül szabott megszorító intézkedések bevezetése miatt.
Papandreuval saját párttársai közül is sokan szembefordultak. A szerdai bejelentés után több
görög nagyvárosban tüntetések voltak. Szombaton a To Vima nevű lapban megjelent egy közvélemény-kutatás, mely szerint a görögök többsége negatívan ítéli meg az új mentőcsomagot.
Ha egy népszavazáson elutasítanák a megállapodást és a görög kormány az eredménynek megfelelően cselekedne, az azért lenne rendkívül kedvezőtlen fejlemény, mert nagyon felerősödne az úgynevezett „rendezetlen államcsőd” veszélye.
„Hullámvasúton” a tőzsdék
A tegnapi megingást követően ismét meredek esésbe kezdtek az európia indexek, a DAX a delet elhagyva már 6-os csökkenést is mutatott, de a francia CAC is 5%-kal esésben járt, eközben a londoni FTSE 100 3,8%-ot veszített értékéből. Az eladók láthatóan ma is bankszektort találták meg. A görög népszavazással kapcsolatos mai hír további bizonytalanságot okoz a piacon, hiszen egy esetleges elutasító eredmény beláthatatlan következményekkel járhat. Az amerikai piacok nyitásával kisebb megnyugvás érkezett a piacokra, de ez rövid életűnek bizonyult, ugyanis a DAX végül 5, a CAC 5,4%-os csökkenéssel, a londoni FTSE 100 pedig 2,6%-os eséssel zárt – írta a Portfolio.
Sarkozy megdöbbent, rendkívüli értekezletet hívott össze
Nicolas Sarkozy francia államfő megdöbbenéssel fogadta a görög miniszterelnök bejelentését arról, hogy az elmúlt heti európai uniós csúcsértekezleten elfogadott, az ország megsegítését célzó mentőcsomagról népszavazást rendeznek. A francia elnök hétfő estig azt hitte, hogy a görög államcsőd és a bankok feltőkésítésének kérdéseit rendezték. Azzal tisztában volt, hogy a euróövezeti mentőalap (EFSF) megerősítése még hátravan annak érdekében, hogy Olaszországot ne érje el a válság. Most viszont hirtelen minden kezdődik előröl – írta kedden honlapján a Le Monde című napilap. A francia elnök kedd délután öt órára rendkívüli miniszteri értekezletet is összehívott az Elysée palotába – ezen a fontosabb minisztereken kívül a jegybank elnök is részt vesz és a görög válság lesz terítéken.
Görögország fizetésképtelenné válhat
Az Elysée-palota egyelőre nem adott ki közleményt, de a mértékadó liberális újság egy elnöki forrást idézve, azt írta: „A görögök gesztusa irracionális és az álláspontjuk veszélyes”. A Nemzetközi Valutalap 8 milliárd eurós támogatását még nem kapták meg, és mostantól nehéz elképzelni, hogy addig utalnának nekik, amíg a helyzet nem lesz egyértelmű. Addig pedig Görögország fizetésképtelenné válthat. Ettől tart a lap szerint Sarkozy egyik hétfő esti látogatója, akivel az elnök a görög bejelentést követően konzultált.
„Félelmetes forgatókönyv”
A francia államfő a nap folyamán telefonon egyeztet Angela Merkel német kancellárral, miközben a lap szerint „egy félelmetes forgatókönyv” kezd felrajzolódni: a problémáit megoldani képtelen Európa „gyámság” alá kerülhet a G20-ak csütörtöki és pénteki cannes-i csúcstalálkozója előtt. A Le Monde szerint az is aggasztó, hogy várhatóan február előtt nem tartják meg a népszavazást Athénban. Addig pedig a Brüsszelben eldöntött terv összeomolhat: hogyan lehetne elképzelni, hogy a külföldi bankok elengedik a hitelek felét, ha a görögök közben népszavazáson az államcsődről döntenek? – tette fel a kérdését a Le Monde. A lap szerint az is nehezen képzelhető el, hogy a német parlament ebben a helyzetben további segítség odaítélést támogatná, hiszen Berlin eddig csak az EFSF megerősítését hagyta jóvá. Párizsban ezért azt sem tudják elképzelni, hogy a népszavazásig hogyan fognak élni a görögök.
Amennyiben a görögök elvetik a brüsszeli mentőcsomagot, az konkrétan azt jelentené, hogy az államadósság egy nagyobb hányadát kell elengedni, az ország bejelenti a fizetésképtelenségét, amely az egész eurózónára nézve katasztrofális – írta a Le Monde.
Rompuy és Barroso már konzultált Athénnal
Bízik az Európai Unió állam- és kormányfői tanácsának elnöke és az Európai Bizottság elnöke abban, hogy Görögország betartja az euróövezet és a nemzetközi közösség képviselővel kötött megállapodásokban szereplő vállalásait. Herman Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso a múlt heti euróövezeti csúcstalálkozón született döntésekről tartandó görög népszavazás tervére reagáltak kedden Brüsszelben kiadott közös közleményükben. A két vezető leszögezte, hogy a referendum megrendezésének szándékát tudomásul vették. De nem jelezték, hogy helyeslik-e a lépést vagy nem.
Kiemelték mindazonáltal, hogy az október 27-i brüsszeli csúcsértekezleten született megállapodás Görögország számára a lehető legjobb megoldás. Emlékeztettek arra, hogy a megállapodásban szereplő intézkedések alapján a magánbankok Görögország államadósságából 100 milliárd eurót leírnak, és így az 2020-ra fenntartható szintre, a bruttó hazai össztermék 120 százalékára csökken. Megerősítették a csúcson a 100 milliárd eurós új pénzügyi támogatási programról szóló megállapodást is.
Minden eddiginél fontosabb, hogy a gyakorlatba ültessék a megállapodásban szereplő intézkedéseket – szögezték le az uniós vezetők, emlékeztetve arra, hogy része a csomagnak a bankok tőkeerejének növelése, az euróövezeti pénzügyi stabilitási eszköz kibővítése és optimális kihasználásának biztosítása, az uniós tagországok közti gazdasági együttműködés fokozása és az államháztartási tevékenység szorosabb felügyelete. Van Rompuy és Barroso azt is megemlítették, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az euróövezet országainak vezetőivel, és egyeztetéseiket folytatják majd a közelgő franciaországi G20-csúcsértekezlet helyszínén, Cannes-ban is. Jelezték, hogy az athéni bejelentést követően konzultáltak már Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel is.
Esélyes, hogy elutasítják a görögök
Görögország euróövezeti tagságának végét jelentheti, ha a pénzügyi mentőcsomagról váratlanul bejelentett népszavazás elveti az egyezséget – vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. A Commerzbank közgazdászai által kedden Londonban befektetőknek összeállított értékelés szerint reális az a kockázat, hogy a görög választók a népszavazáson elutasítják a mentőcsomagról kötött egyezséget, tekintettel arra, hogy a legfrissebb felmérések alapján a lakosság 60 százaléka ellenzi az EU-csúcson született megállapodást.
Összeomlás, államosítás
A ház elemzői szerint ebben az esetben „aligha lesz elkerülhető” a görög pénzügyi rendszer összeomlása, a görög bankokat valószínűleg államosítani kellene, korlátozni kellene a bankbetétekről kivehető pénz mennyiségét és meg kellene tiltani a külföldre irányuló euróátutalásokat. A Commerzbank elemzőinek e forgatókönyve szerint ebben a helyzetben valószínűsíthető, hogy Görögország végül kilépne az euróövezetből.
Feltételes államcsőd
Ha a görögök elvetik a népszavazáson az európai hitel-megállapodást, az akár Görögország államcsődjéhez is vezethet – mondta kedden Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök. Az euroövezeti országok csoportjának nem hivatalos vezetője az RTL rádiónak azt is elmondta, hogy Jeorjiósz Papandreu görög miniszterelnök a referendum kiírásáról meghozott döntés előtt nem konzultált az európai vezetőkkel. A lépés pedig „nagy idegességet és bizonytalanságot” eredményezett az eurózóna szempontjából már eddig sem biztonságos helyzetben. „A görög miniszterelnök úgy hozta meg a döntést, hogy európai kollegáival nem beszélt arról” – fogalmazott Juncker. Hozzátette: „Ez nagy idegességet eredményezett, amelyhez nagy bizonytalanság is párosul a már eleve nagyon bizonytalan helyzetben, ezért most nyugodtan kell megvizsgálnunk, hogy mit tudunk ezzel kezdeni”. Arra a kérdésre, hogy államcsődhöz vezetne-e, ha a görögök nemmel szavaznak, Junker azt válaszolta: „Nem tudom kizárni, hogy ez fog történni, de ez attól is függ, hogy a kérdést hogyan fogalmazzák meg (a népszavazáson) és hogy a görögök pontosan miről is fognak szavazni”.
Soros szerint nem elég a mentőcsomag
Soros György szerint egyébként nem lesz elégséges Görögország gazdasági hanyatlásának megállításához az EU-csúcson jóváhagyott intézkedéscsomag. A milliárdos befektető szerint az egyezség várható élettartama „egy nap és három hónap között lesz”.
A nagybefektető a Pi Capital nevű befektetési-üzleti csoport hétvégi szakmai rendezvényén kijelentette: tekintettel a válság méretére, az EU-csúcson kidolgozott cselekvési terv „ismét túl kevés és túl késői is”.
Az intézkedési csomag megnyugvást fog okozni, mert a piac „annyira megszállottan” hiányolta eddig a kezdeményezéseket. A „puszta tény, hogy valamit elértek, jelentős megkönnyebbülés … de mindez egy naptól három hónapig terjedő időszakra lesz csak jó” – vélekedett Soros, akinek előadásából a The Sunday Telegraph című vezető vasárnapi konzervatív brit lap idézett részleteket.
Hozzátette, hogy „sajnos nem ez az utolsó válság, mivel az alapvető kérdéseket nem rendezték … egyértelmű, hogy fenntarthatatlan a Görögország által felhalmozott és még most is halmozódó adósságállomány és az ország gyakorlatilag fizetésképtelen”.
Londoni elemzők: túl kevés és túl későiek a döntések
Ugyanennek a véleményüknek adtak hangot az EU-csúcs utáni értékeléseikben nagy londoni elemzőházak szakértői is. A Capital Economics – az egyik vezető citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcég – közgazdászai szerint jóllehet a csúcstalálkozón elért döntések előrelépést jelentenek, gyanítható azonban, hogy a piac hamarosan ugyanúgy „túl kevésnek és túl későinek” fogja értékelni e döntéseket, mint „a válságra adott eddigi válaszlépések mindegyikét”.
A ház szerint ugyanis a csúcson meghozott különböző intézkedések csak az euróválság tüneteit kezelik, az okait nem. Például a görög adósságleírás, vagy a bajba került eurótagállamok kisegítésére szolgáló Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbővítése nem gyógyír a perifériális tagállamok alapvető versenyképtelenségére. Emellett kevés jele van az elmozdulásnak a széleskörű költségvetési unió felé, amely végső soron szükségessé válhat az euró egyben tartása végett – vélekedtek az EU-csúcs utáni kommentárjukban a Capital Economics londoni elemzői. Mindezek alapján a ház szakértői közölték: továbbra is azt jósolják, hogy az adósságválság elhúzódó recesszióba sodorja az euróövezetet és végül a valutaunió „valamilyen formájú felbomlásához” vezet.
Egy másik nagy londoni pénzügyi elemzőközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai szerint a görög adósságleírás mértéke „megfelelőnek tűnik”, de ha a görög gazdaságot nem sikerül ismét növekedési pályára állítani és nem sikerül elejét venni az adósságok újbóli felhalmozódásának, akkor az egyezség nem kínál megoldást az alapvető problémára, vagyis a görög gazdaság „mélységes versenyképtelenségére”.
A Commerzbank elemzőinek londoni értékelése szerint, ha az EU-csúcson javasolt görög adósságleírást teljes mértékben végre is hajtják, a görög államadósság-ráta akkor is jóval a hazai össztermék (GDP) 100 százaléka felett marad. A Commerzbank elemzői szerint ilyen szintű adósságrátával változatlanul rendkívül nehéz feladat lesz a görög közfinanszírozási helyzet stabilizálása.
Valójában „csak” 20 százalékos az adósságcsökkentés
A görög adósságleírással kapcsolatban Soros György a londoni rendezvényen azt mondta, hogy a javasolt 50 százalékos „haircut” – a teljes görög adósságállományra vetítve – valójában nem egészen 20 százalékos adósságcsökkentést jelent, mivel csak a magánszektorbeli befektetőkre vonatkozik.
Soros hozzátette: egyáltalán nem egyértelmű az sem, hogy a magánszektor ténylegesen végrehajtja-e ezt az „önkéntes” adósságcsökkentést, mivel sok bank a görög kormánykötvények nem teljesítővé válásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletekkel (credit default swaps, CDS) fedezte magát a görög adósságveszteségek ellen, ám (éppen a leírás „önkéntesnek” minősített jellege miatt) e CDS-kontraktusok nem fognak életbe lépni.
Soros Görgy szerint ezért a bankok szempontjából jobb lett volna egy olyan „adósi fejlemény”, amely aktiválja a CDS-kontraktusokat és megvédi a pénzintézeteket a veszteségektől. Hozzátette: ez egy olyan megoldatlan probléma, amely „a következő hetekben még előkerülhet”.
atv.hu / Origo / MTI/breuerpress.com /
