– Úgy döntött az Országgyűlés hétfőn, hogy az új alaptörvény korhatárra vonatkozó rendelkezése miatt jövőre nyugdíjba vonuló bírók pótlása érdekében gyorsabb pályáztatást tesz lehetővé a bírói előmenetelben.
A 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya – az eddigi 70. életév helyett – a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Ha a bíró a felső korhatárt 2012. január 1-je előtt tölti be, a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. január 1., a bírói tisztsége pedig 2012. június 30-ával szűnik meg. Ha a bíró a korhatárt 2012. január 1. és 2012. december 31. között tölti be, a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. július 1., a bírói tisztsége pedig 2012. december 31-ével szűnik meg. Így jövőre összesen 274 bíró vonul nyugállományba, közülük június 30-ával 228, míg december 31-ével 46 bírónak szűnik meg a szolgálati viszonya.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a kormányzó pártszövetség szeptemberi hajdúszoboszlói frakcióülése után jelentette be, hogy átmeneti jogszabály készül, így nem okoz majd fennakadást a nyugdíjba vonuló bírák pótlása. A végül kilenc fideszes politikus által benyújtott jogszabály – amelyet a parlament 291 igen szavazattal, 43 ellenében, 14 tartózkodással fogadott el – azért, hogy az összesen mintegy 40 ezer ügyben eljáró bírók pótlása időben megtörténjen, átmenetileg változtat a pályázati szabályokon.
A törvénymódosítás szerint az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság, valamint a megyei bíróságok elnökeinek október 31-ig kell meghatározniuk, hogy az álláshelyek betöltésére az ítélőtáblán mely ügyszakban, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok illetékességi területéhez tartozó kerületi, illetve városi bíróságokon milyen ügyszakban kell pályázatot kiírni. A pályázat kiírásának határideje november 15., pályázni december 15-ig lehet.
A pályázókat a bírói tanács 2012. január 31-ig hallgatja meg, az elnök a pályázati rangsort, a pályázatokat és javaslatát február 10-ig küldi meg a pályázat elbírálójának.
A törvény nem határozza meg, hogy mely bíróságokon és milyen álláshelyeket írjanak ki, hanem létszámkeretet biztosít, annak célszerű felhasználására pedig a bírósági elnökök tehetnek javaslatot. A keretszámokat az ügyforgalmi statisztikák figyelembe vételével határozták meg.
Indoklásukban a kormánypárti képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy mivel a felsőbb bíróságokra kiírt helyekre főként a már ítélkező bírák pályáznak eredményesen, ez további álláshelyek megüresedésével jár. Ezt úgy orvosolják, hogy a megyei bíróságok esetében az álláshelyeket nem megyei, hanem helyi bírósági szinten rendelik kiírni, a megyei bíróságokon szükséges bírói létszámot ugyanis az elnök például kirendeléssel biztosíthatja. Mivel azonban az ítélőtáblák elnökeinek nincs lehetőségük arra, hogy a területükhöz tartozó megyék bírói karából bírákat rendeljenek ki az ítélőtáblán jelentkező szakemberhiány akár ideiglenes pótlására, a jogszabály egyes ítélőtáblai álláshelyek betöltéséről is rendelkezik.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
