Mi lesz ma az OTP-vel?

A devizahitelek rögzített árfolyamon történő visszafizetésének tervét Lázár János múlt hét pénteken jelentette be, az érintett, tőzsdén kereskedett papírok (OTP, Erste, Raiffeisen) árfolyamai jelentős esést mutattak. Tegnap az OTP-t és az FHB-t egész napra fel is függesztették. Kérdés, milyen árfolyamhatással számolhatnak a befektetők, ha visszaengedik a magyar bankpapírokat a kereskedésbe.

Milyen hatással járhat az OTP-re a Fidesz-KDNP javaslata?

Mint azt egy korábbi cikkünkben megírtuk, a devizahitelek egyösszegű, csökkentett árfolyamon történő végtörlesztése a bankszektorban óriási veszteségek keletkezhetnek, akár saját ügyfelének, akár egy másik bank ügyfelének nyújt forinthitelt egy bank,a bankszektor deviza alapú követelésén (jelenleg árfolyam szerint) 23%-os veszteség keletkezik, ez pedig a múlt pénteki kalkulációnk alapján, abban az esetben, ha minden érintett devizahiteles él a lehetőséggel, több mint ezer milliárd forintos veszteséget okozna a szektornak. Ebben az esetben pedig az alacsony megtérülésű és szűkös anyabanki tőkével rendelkező bankok egy része akár be is fejezheti finanszírozási tevékenységét Magyarországon.

Szintén múlt pénteki kalkulációnkban rámutattunk, hogy az OTP-re két fontos szempontból is negatívan hatnak a bejelentések, hiszen egyrészt a jelenlegi és a végtörlesztési árfolyam közötti különbségből adódóan keletkezik vesztesége a banknak, másrészt abban az esetben, ha forinthitelekkel váltanák ki a meglévő devizaalapú hiteleket, a bank a jelenlegi hiteleknél alacsonyabb marzson is csökkenő bevételeket könyvelhet el.

Számításaink alapján mintegy 170 milliárd forintos negatív hatás adódik az OTP banknál az „árfolyam-hatásból” abbn az esetben, ha minden érintett él a végtörlesztés lehetőségével, ez pedig 600 forintos negatív EPS-hatást jelent, ami a jövő évi profitvárakozások alapján azt jelenti, hogy az OTP több mint egy évnyi profitja „eltűnne”.

Mi történt ezalatt a világban?

Az európai adósságválsággal kapcsolatos félelmek tovább húzták lefelé a vezető indexeket hétfőn is, a német DAX index például a pénteki 4 százalékos zuhanást követően hétfőn ismét 4 százalék közeli mínuszban is járt, a nap végére azonban valamelyest megnyugodtak a kedélyek. A bankszektor alulteljesítő volt, egyrészt az általános negatív befektetői hangulat miatt, másrészt a Franciaországból érkező hírek miatt. Elterjedt ugyanis a hír, miszerint a francia bankokat leminősíthetik, erre a nyugat-európai bankpapírok heves eséssel reagáltak.

Hogyan reagáltak a Lázár-javaslatra az érintett bankok árfolyamai?

Részben a Fidesz-KDNP devizahitelekkel kapcsolatos bejelentésére, részben pedig a pesszimista nemzetközi hangulatra reagálva az érintett bankpapírok árfolyamai meredek esésbe kezdtek múlt hét pénteken, a zuhanás pedig hétfőn is folytatódott. Az Erste részvényei a múlt pénteki 9 százalékos esést megfejelve a tegnapi nappal együtt 14 százalékkal került lejjebb, a Raiffeisen a két érintett nap alatt 15 százalékot esett.

Konklúzió

A kormány tegnapi bejelentései egyértelműen negatívan hatnak mind a hazai bankszektor szereplői, mind az OTP üzletmenetére, szektorszinten akár több százmilliárd forintos veszteséget okozhat a devizahitelek rögzített árfolyamon történő visszafizetésének terve. Míg az OTP papírjai tegnap felfüggesztés alatt álltak, addig másik két tőzsdén jegyzett érintett bank, a Raiffeisen és az Erste árfolyama meredeken zuhant. Ez alapján az OTP papíroknak is lenne mit bepótolniuk.

A képet azonban több dolog is árnyalja:

Egyrészt a nemzetközi befektetői hangulatban fordulatot láthattunk tegnap, ami elsősorban annak a hírnek köszönhető, miszerint Kína jelentős volumenben vásárolna olasz állampapírokat. Ez alapján akár emelkedés is jöhet ma a bankpapírok árfolyamában.

Másrészt egyre inkább úgy tűnik, az Alkotmánybíróság „elkaszálhatja” a kormány tegnapi javaslatát, mivel az durva beavatkozást jelentene a piacgazdaság rendjébe és ellentétes a hatályban lévő alkotmánnyal és a jövőre életbe lépő új alaptörvénnyel is.