„A magyarokkal nem érdemes tengelyt akasztani”

A Fidesz és KDNP országgyűlési képviselőcsoportja a múlt héten több javaslatot is tett a veszélyek kezelésére, ezeket a kormány kiegészítette, és egy országvédelmi tervbe rendezte, melyet összehangolt a szociális konzultáció során az emberek egyetértését kiérdemelt intézkedésekkel – hangsúlyozta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben napirend előtti felszólalásában

Nehéz időszakban kezdi meg a munkáját az Országgyűlés – kezdte beszédét Orbán Viktor. A kormány és én személy szerint is tudatában vagyunk a helyzet súlyosságának – jelentette ki a kormányfő az euróválságról szólva. Mint mondta, sokan vannak ma Magyarországon, akik veszélyben érzik a megélhetésüket, a munkájukat, az otthonukat és mindennapi biztonságukat.

Azt üzenem minden magyar embernek, hogy senki ne veszítse el a reményt, mert le fogjuk győzni ezt a válságot is –emelte ki a miniszterelnök. hozzátette: „ mi idén már két lépésben csökkentettük az államadósságot, ami minden veszély fő forrása”.

Orbán Viktor napirend előtti felszólalása

 

Nem fogunk megtorpanni, véghezvisszük Magyarország megújítását – szögezte le. Nem fogjuk hagyni, hogy a válság legyőzzön minket, mi fogjuk inkább legyőzni a válságot, ha nem adjuk föl azt a célunkat, hogy Magyarországon munkából, tisztességből meg lehet élni – fűzte hozzá.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, nem fogja hagyni, hogy a válság árát vagy a múlt hibáit bárki is a magyar emberekre hárítsa át. Rossz lóra tesznek, akik Magyarország ellen akarnak tenni, mert a magyarokkal ma már nem érdemes tengelyt akasztani – hangsúlyozta.

A kormányfő leszögezte, az elkövetkező hónapokban különösen fontos lesz, hogy az emberek azt érezzék, nincsenek egyedül, az Országgyűlésben is kiállnak értük. Európa komoly bajban van – jegyezte meg. A miniszterelnök a baj fő okának az európai országok eladósodását nevezte meg, ami egyes spekulánscsoportoknak érdekében áll.

Európa nagy bajban van, de ez Magyarországról nem mondható el – szögezte le. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon nem nőtt, hanem csökkent az államadósság. Mint mondta, ezzel a teljesítménnyel majdnem egyedül vagyunk Európában, úgy tűnik, csak a svédek adóssága csökkenhet még ebben az évben hazánkon kívül. A mostani újra fellángoló válság egyszerre jelent lehetőségeket és veszélyeket – emelte ki Orbán Viktor.

 

 

Merészebben állhatunk elő új megoldásokkal

Orbán Viktor több veszélyre is felhívta a figyelmet. A devizahitelesek helyzetét a kiszámíthatatlanság, a váratlanul magas terhek elviselhetetlenné teszik; hiába terveztek, hiába számoltak, az élet minden számítást felülírt számukra, olyan helyzetbe vannak, amire nem lehet felkészülni. Veszély fenyegeti a munkahelyeket és a vállalkozásokat is, mert az euróválsággal rossz üzleti hangulat jár együtt, amely elmaradó beruházásokhoz vezethet. Lehet tartani az árak, elsősorban az energiaárak, és ennek nyomán a rezsiköltségek ugrásszerű emelkedésétől, és fokozottan kell tartani az uzsorásoktól is. Fel kell készülnünk a forint elleni külföldről érkező spekulatív támadásokra is – fejtette ki.

A miniszterelnök számba vette a legfontosabb lehetőségeket is. Orbán Viktor a legfőbb lehetőséget abban látja, hogy gyorsítani lehet a megújulás folyamatán, és így komoly előnyre tehetünk szert, ezért hamarabb emelkedhetünk az erősebb országok közé. Gyorsíthatunk, mert válsághelyzetben könnyebben dönthetünk le régi tabukat, melyek eddig visszafogták a megújulást – fűzte hozzá, megjegyezve: merészebben állhatunk elő új megoldásokkal, melyek fölülírják a régi koordináta rendszereket, reflexeket. A kormányfő aláhúzta: az euróválság időszakában a világban hatalmas átrendeződést látunk, és ebben a folyamatban lehetőségünk van új együttműködések kiépítésére és új szövetségek megkötésére. Itt van a lehetőségünk arra, hogy egy nemzeti gazdasági rendszer alapjait megteremtsük. A hazai pálya előnyeit élvező magyar vállalkozások az euróválság során több lehetőséghez juthatnak megfelelő politika esetén, és jobb pozíciókat foglalhatnak el a versenyben – fűzte hozzá. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra is, hogy sokkal szélesebb egyetértéssel tudunk az adósság lefaragásához hozzáfogni, ezzel is biztosítva az adósságcsökkentő program sikerét. A kormányfő leszögezte: új nemzeti szolidaritási rendszert teremtnek.

A lehetőség az, hogy felgyorsítsuk Magyarország teljes átszervezését, eközben pedig el kell hárítanunk minden veszélyt, amely a megújulás útjáról a csődbe vezető görög útra térítene minket – szögezte le.

 

 

„Hajtóvadászatot hirdetünk az uzsorás bűnözők ellen”

A Fidesz és KDNP országgyűlési képviselőcsoportja a múlt héten több javaslatot is tett a veszélyek kezelésére, ezeket a kormány kiegészítette, és egy országvédelmi tervbe rendezte, melyet összehangolt a szociális konzultáció során az emberek egyetértését kiérdemelt intézkedésekkel. Az országvédelmi terv hat fejezetből áll.

Az első az uzsora-bűncselekmények elleni határozott fellépés. Ezzel összefüggésben kifejtette: kevés kegyetlenebb dolgot tudunk elképzelni, amikor a bűnözők arra szakosodnak, hogy a legszegényebbeket maradék értékeiktől is megfosszák. Ma Magyarország egyes területein ez a fajta bűnözési mód a hétköznapi élet része. Amíg ez így van, a szegények megsegítésére és a családok felemelésére irányuló erőfeszítések kudarcot fognak vallani, ezért minden életerős magyar embernek munkát és biztos megélhetést kell biztosítani – tette hozzá. „Mert a felemelkedés egyetlen útja a becsületes munkával elérhető gyarapodás” – hangsúlyozta.

„A rendőri munka és a büntetőjog minden eszközét felhasználva zéró toleranciát és hajtóvadászatot hirdetünk az uzsorás bűnözők ellen” – fogalmazott. A miniszterelnök ezzel összefüggésben azt javasolta a parlamentnek, hogy módosítsák a Btk-t a hatékonyabb fellépés érdekében és azt, hogy törvényi korlátja legyen a kölcsönszerződések magas kamatainak. A kormányfő javaslata értelmében, hazánkban 30 százalékos THM felett nem lehetne hitelt kihelyezni. Továbbá azt is javasolta Orbán, hogy a készpénzalapú segélyezés arányát csökkentsék, míg a természetbeni juttatások arányát növeljék.

Hatósági ár a szemét-, a víz- és csatornadíjakra is

Az energiahordozók árai tartósan magasak, ezért igen sokat fizetnek az emberek a közműszolgáltatásokért. Ezzel összefüggésben a miniszterelnök emlékeztetett: első körben a kormányzat bevonta a hatósági árszabályozás körébe a villamos energiát, a gázt és a távhőt. Hozzátette: javasolja, hogy a központi ármegállapítást vezessék be a szemét-, a víz- és csatornadíjak esetében is.

Megnyílik az út az egyösszegű végtörlesztés előtt

A stabilitási törvénnyel kapcsolatban a kormányfő kifejtette: hiába gazdálkodik ésszerűen már az ország, ha vannak olyan területek, amelyek újratermelik a hiányt és adósságot. Ezért terjeszt a Fidesz-KDNP egy olyan kétharmados törvényt, amely rögzíti a nyugdíjrendszer, az egészségügyi kassza, az adórendszer és az önkormányzatok összehangolt működését.

Az otthonvédelmi akciótervről szólva Orbán felidézte a kormány korábbi intézkedéseit: moratóriumot rendeltek el az ingatlanok árverezésére, bevezették az árfolyamgát intézményét a Bankszövetséggel kötött megállapodás alapján. A kormányfő ezen intézkedések szerves folytatásaként bejelentette, hogy most azokon fog segíteni harmadik lépésként az állam, akik képesek lennének visszafizetni devizahitelüket, de nem viselik el a mostani magas svájci frankárfolyamot. A miniszterelnök szavai szerint ezzel összefüggésben a múlt hétvégén a KDNP- és a Fidesz-frakció a következő javaslatot tette: az otthonvédelmi akciótervben rögzítsék a korábban már megállapított devizaárfolyamokat, és ezen az árfolyamon tegyék lehetővé a devizahitelek egyösszegű végtörlesztését. Hozzátette: a frakciók azt is javasolták, hogy a bankok semmilyen többletköltséget ne számolhassanak fel az átváltással és egyösszegű visszafizetéssel kapcsolatban.

 

 

A miniszterelnök szerint másodjára azoknak a devizahiteleseknek segítettek, akik tudtak fizetni, de az elszaladó árfolyamokkal már nem tudtak lépést tartani, erre szolgált a Fidesz-KDNP által javasolt árfolyamrögzítés bevezetése.

A részletekről szólva arról beszélt, 180 forinton a svájci frankot, 250 forinton az eurót és 2 forinton a jent rögzítenénk a visszafizetés esetére – jelentette be Orbán. A miniszterelnök szerint valójában mindez a teher- és kockázatmegosztásról szól, mert 180 forint alatt a magánszemély, míg afölött a bank fizeti a kockázatot. Szólt arról is, megvizsgálták hogy ez a döntés milyen hatással járna a magyar bankrendszerre. Mint mondta, a bankok stabilitását nem veszélyezteti a döntés, mivel a külföldi tulajdonú pénzintézetek mögött ott állnak az anyabankok, az OTP és az FHB mögött pedig ott áll az állam.

Megvizsgálták azt is – folytatta -, hogy vajon a külföldi bankok nem vonják-e ki forrásaikat, nem csökkentik-e magyarországi hitelezéseiket a lépés miatt, és azt találták, hogy a mostani döntéstől függetlenül a bankok folyamatosan csökkentik magyarországi hitelezéseiket, folyamatosan vonják ki profitjukat és forrásaikat Magyarországról, óriási összegekben, sőt egyes bankoknál úgy tűnik, a vezetők jutalmazásának egyik feltétele a magyarországi hitelezés csökkentése. A jogi helyzetről szólva közölte: a magyar jog lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlés beavatkozzon a korábban kötött jelzálogszerződésekbe, és törvénnyel módosítsa azokat.

Várhatónak nevezte ugyanakkor azt, hogy nemzetközi szervezetek nemzetközi fórumokon „megtámadnak bennünket”, miként ezt a bank- és a multiadó esetében is tették. „Kedvezőtlen ítéletek esetén megfelelő válaszintézkedésekkel fogunk reagálni” – jelentette ki.

„Belecsalták az embereket a devizahitelezés rendszerébe”

A miniszterelnök a bankoknak a pozitív adóslisták felállítását javasolta, amely világosan jelzi, hogy kik fizetik rendben törlesztőrészleteiket.

Megfontolásra javaslom azt is, hogy miután a bankok elindították a saját devizahiteleseket segítő programjaikat, és ezek keretében a bank és az adós együttes megállapodásának eredményeképpen sor kerülhet a tartozás egy részének elengedésére, ebben az esetben az ügyfélnek ne kelljen befizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót az elengedett tartozás után – jelentette be Orbán Viktor.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a régió összes többi országában, ahol lebegő árfolyamot működtetnek, az elmúlt években mindenhol sor került a devizahitelek adminisztratív korlátozására. A miniszterelnök a román, osztrák és lengyel intézkedéseket említette meg példaként. Magyarországon ezzel szemben belelovalták, belecsalták az embereket a devizahitelezés rendszerébe – hangsúlyozta. Orbán Viktor ezért kijelentette: indokolt annak a kivizsgálása, hogy mindez milyen érdekeket szolgál, és kit terhel a felelősség azért, hogy Magyarországon elmaradtak azok az intézkedések, amelyeket minden más szomszédos ország életbe léptetett.

 

 

Vissza kell szorítani a gazdasági visszaéléseket

Az országvédelmi terv következő fejezete a pénzügyi védelmi terv – folytatta beszédét a kormányfő. Javaslom, hogy októberben és novemberben fizessük vissza az Európai Unió és IMF felé fennálló tartozásunkat úgy, hogy ennek fedezésére ne vegyünk fel újabb hitelt – jelentette ki. Hozzátette: az ország külső pénzügyi függésének mérséklését javasolja.

Gátoljuk meg az államadósság újbóli felhalmozását, ezért a 2012-es költségvetési hiányt három százalék alatt állapítsuk meg – szögezte le. Tájékoztatott továbbá arról is, hogy Magyarország fordított adózási rendszert fog bevezetni a mezőgazdasági termékek körében, az erre vonatkozó tervet eljuttatták az unióhoz. Magyarország kéri Brüsszel jóváhagyását egy új, 35 százalékos luxus forgalmi adókulcs bevezetéséhez is.

Mint mondta, több adózással kapcsolatos jogszabály módosítását is kezdeményezik annak érdekében, hogy a gazdasági bűncselekményeket, visszaéléseket megelőzhessék. Akinek a cége jelentős adótartozással szűnt meg, ne alapíthasson újabb céget. Javaslom, hogy adószám-fülfüggesztés helyett adószám-törlésre kerüljön sor a jövőben. Javaslom, hogy egyes gazdasági események adóhatósági vizsgálata úgy is megtörténhessen, hogy az nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot – sorolta Orbán Viktor.
„Magyarországon nincs helye a fekete alkalmazásnak”

A kormányfő szólt a az országvédelmi terv Start munkaprogram című részéről is. Magyarországnak minden munkás kézre szüksége van –emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy 2011-ben próbaprogramokat indítottak. Kiemelte, hogy a valóságban jóval többen dolgoznak, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak.

A megújuló Magyarországon azonban nincs helye a fekete alkalmazásnak, mindenkinek el kell tudnia számolnia a munkaidejével – szögezte le. Hozzátette: ha valaki nem veszi fel a munkát a számára felkínált helyen, nem kaphat az államtól pénzt.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, bármennyi akadályt látunk magunk előtt tornyosulni, nem torpanhatunk meg. Vissza kell verni minden olyan támadást, amely a görög útra sodorhatná az országot – jegyezte meg. Meg kell védenünk az embereket, keményen ki kell állnunk a magyar megoldások mellett, folytatnunk kell az adósságcsökkentést, a munkahelyteremtést és a vállalkozások élénkítését minden eszközzel, és minél gyorsabban – sorolta a kormányfő.

 

 

 

Növelni kell a tempót

Ha lesz erőnk egyszerre dacolni a veszélyekkel, ugyanakkor kihasználva a lehetőségeket, gyorsítani az ország határozott átszervezését, akkor nemcsak legyőzzük a válságot, de azon kevesek közé fogunk tartozni, akik jóval erősebben kerülnek ki belőle, mint amilyenek előtte voltak – jelentette ki a kormányfő. Mint mondta, gyakran a járt utat elhagyva keresik a nemzetek az új helyüket az új időkben.

Ahhoz, hogy legyőzzük a mostani euróválságot és a még ránk váró kihívásokat, túl kell látnunk a válságkorszakon, és észre kell vennünk a mai folyamatokban a jövő körvonalait – emelte ki.

A kormányfő úgy fogalmazott, a történelem most azt a lehetőséget kínálja, hogy megépítsük a XXI. századi magyar nemzetet. A képlet tehát egyszerű: tartani kell az irányt, de növelni kell a tempót – fűzte hozzá.

Csak a magyar Országgyűlésen múlik, hogy milyen gyorsan juthat el a segítség az érintettekhez – jegyezte meg. A miniszterelnök arra kérte a képviselőket, hogy tegyék félre személyes ambícióikat és a pártérdekeket, és álljanak ki egységesen Magyarországért és a magyar emberekért.