„Nem tudjuk, mi az a mesterséges intelligencia” – Újházi Lóránd az új pápai enciklikáról és a vallások geopolitikai szerepéről
A Pirkadat vendége Dr. Újházi Lóránd atya, egyetemi tanár volt, akivel Breuer Péter a 14. Leó pápa által kiadott új enciklikáról, a mesterséges intelligencia erkölcsi dilemmáiról, az igazságos háború kérdéséről, valamint az egyházak társadalmi és geopolitikai szerepéről beszélgetett. A műsorban szóba került a globális dél, a kapitalizmus kritikája, az egyházi intézmények közfeladata és az is, hogyan jelenik meg a vallás az állami gondolkodásban.
Új enciklika a mesterséges intelligenciáról
Újházi Lóránd szerint az új pápai enciklika jelentős része a mesterséges intelligenciával foglalkozik. A dokumentum bibliai és etikai alapozással indul, majd az egyház társadalmi tanításának fejlődését tekinti át, végül a mindennapi életet érintő erkölcsi kérdésekre tér rá.
A pápa névválasztása is jelzésértékű: 13. Leó az ipari forradalom és a munkáskérdés korában szólalt meg meghatározó erővel, 14. Leó pedig a mesterséges intelligenciát tekinti olyan új fordulatnak, amelyhez az egyháznak erkölcsi iránytűt kell adnia.
„Egy új forradalom előtt állunk. És ez pedig a mesterséges intelligenciának köszönhető” – idézte fel Újházi a pápa gondolatmenetét.
Az ember több, mint adatfeldolgozás
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogyan lehet egyáltalán meghatározni a mesterséges intelligenciát. Újházi szerint az egyház most olyan kihívással szembesül, amelynél nem elég pusztán erkölcsi állásfoglalást adni: magát a jelenséget is körül kellene írni.
„Nem tudjuk, mi az a mesterséges intelligencia” – fogalmazott. Hozzátette: azt könnyebb megmondani, mi nem az. Az egyház álláspontja szerint nem intelligencia olyan értelemben, ahogyan az emberé, mert az ember az istenképiség, az imago Dei alapján egészen más minőségű gondolkodásra képes.
Globális dél és morális erő
A pápa politikai megszólalásairól szólva Újházi azt mondta: 14. Leó számára kiemelten fontos a globális dél kérdése. Ez nem új elem a vatikáni gondolkodásban, hanem hosszú történeti folyamat része, amely 13. Leóig is visszavezethető.
A katolikus egyház akkor ismerte fel, hogy a pápai állam elvesztése után nem katonai vagy gazdasági hatalomként, hanem morális erőként lehet jelen a világpolitikában. Újházi szerint innen érthető a rabszolgaság elutasítása, a társadalmi perifériára szorultak melletti kiállás, majd később Ferenc pápa és 14. Leó globális délre irányuló figyelme is.
Kapitalizmuskritika és társadalmi felelősség
Breuer Péter felvetette a pápa bankokkal kapcsolatos történetét is, amelyben a katolikus egyház kapitalizmuskritikája jelent meg. Újházi szerint ez a kritika Ferenc pápánál különösen felerősödött, de mélyebb hagyományai vannak.
A vita lényege szerinte az, hogy a kapitalizmus valóban sokakat emelt ki a szegénységből, ugyanakkor a gazdag országok jóléte gyakran a globális dél hátrányos helyzetével is összefügg. Ezért az egyház nem pusztán gazdasági rendszerekről beszél, hanem arról is, hogy ki marad a társadalmi és világgazdasági periférián.
Vallás, állam és közfeladatok
A beszélgetés végén az egyházi intézmények szerepe került elő. Újházi szerint a jogállami alapelv az állam és az egyház egészséges szétválasztása, de ennek több modellje van. A kelet-európai térségben inkább kooperatív modell működik: az állam és az egyház különálló, de bizonyos területeken együttműködik.
Ilyen terület az oktatás, a szociális ellátás és az egészségügy. Breuer Péter az egyházi kórházakat hozta példaként, Újházi pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az intézmények a vallásszabadság gyakorlati feltételeit is biztosíthatják.
Vallás mint geopolitikai tényező
Újházi szerint a vallások szerepét állami és geopolitikai szempontból is érteni kell. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő kutatócsoportjuk ezért is foglalkozik vallási kérdésekkel, többek között Afrikával és a globális dél problémáival.
A vallások bizonyos térségekben akár „helyettesítő államként” is működhetnek, vagyis olyan közösségi, szociális és identitásképző szerepet töltenek be, amelyet az állam nem tud ellátni. A beszélgetés éppen ennél a pontnál szakadt meg, de Újházi jelezte: ez önmagában is külön műsort érdemelne.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
