„A szabadkőművesség arról szól, hogyan lehet valaki jobb ember” – Dr. Barát Tamás új könyve a noahita hagyományokról
A Pirkadat vendége Dr. Barát Tamás kommunikációs szakember, amerikai újságíró és író volt, aki új könyvéről beszélt Breuer Péternek. A „Egy noahíta álma a szabadkőművességről” című kötet több évtizedes érdeklődés és egyéves kutatómunka eredménye. A beszélgetés a szabadkőművesség eredetétől a noahita törvényeken át egészen a személyes fejlődésig és a vallási toleranciáig vezetett.
„Ateista nem lehet igazán szabadkőműves”
Barát Tamás szerint a szabadkőművesség története jóval régebbre nyúlik vissza, mint ahogy azt sokan gondolják. Elmondása szerint már egy 1390-ből származó dokumentum is említi a szabadkőművességet mint „progresszív, vezető gondolatot”.
A könyv egyik központi kérdése az volt számára, hogy ki lehet szabadkőműves, és milyen bibliai gyökerei vannak a mozgalomnak. Ehhez végigvizsgálta a zsidó vallás 613 micváját is.
„Végig kellett néznem ezt a 613 törvényt, parancsolatot, hogy melyek azok, amelyek még a mai napig érvényesek, és a szabadkőművességre is érvényesek.”
Salamon templomától a „szellemi építkezésig”
A beszélgetés során szóba került Hírám mester alakja is, aki a hagyomány szerint Salamon templomának építőmestere volt. Barát Tamás szerint a modern szabadkőművesség egyik legfontosabb szimbolikus alakja éppen ő.
A könyv hátsó borítóján egy kőfaragó látható, aki saját szobrát formálja. Ez a szerző szerint a szabadkőművesség egyik legfontosabb üzenetét jelképezi.
„Arról szól a szabadkőművesség, hogy valaki hogyan lehet jobb ember.”
A beszélgetésben többször előkerült a „szellemi építkezés” fogalma, amely nem konkrét épületek, hanem az ember saját személyiségének formálását jelenti.
Noé hét törvénye és a vallási tolerancia
Barát Tamás szerint a 18. században a szabadkőműveseket gyakran Noé követőinek tekintették. A noahita hagyomány hét törvénye szerinte szoros kapcsolatban áll a szabadkőműves gondolkodással.
A könyvben külön fejezet foglalkozik a vallási toleranciával is. A szerző egy szabadkőműves templomban készült fényképet is bemutatott, ahol egymás mellett látható az Ótestamentum, az Újtestamentum és a Korán.
„Minden szabadkőműves arra a szent könyvre teszi rá a kezét, amelyben ő hisz.”
„Nem titkos szervezet”
Breuer Péter provokatív kérdésére reagálva Barát Tamás arról is beszélt, hogy szerinte a szabadkőművességet sokszor félreértik.
„Szokták azt mondani a szabadkőművességre, hogy titkos szervezet. Hát azt tudtuk, hogy milyen társadalomban vagyunk, mert volt olyan korszak, amikor minden olyan szervezetet, amit nem az állam hozott létre, titkos szervezetnek neveztek.”
Felidézte azt is, hogy Magyarországon az elmúlt száz évben háromszor tiltották be a szabadkőművességet, utoljára Kádár János belügyminisztersége idején.
„Önmagunk fejlődése miatt vagyunk szabadkőművesek”
A beszélgetés végére a hangsúly egyre inkább az önismeretre és a személyes fejlődésre került. Barát Tamás szerint a szabadkőművesség lényege nem a titkokban, hanem az emberi kapcsolatokban, a testvériségben és a fejlődésben rejlik.
„Önmaguk miatt szabadkőművesek az emberek. Önmaguk fejlődése miatt.”
A műsor végén Barát Tamás átadta könyvét Breuer Péternek, aki tréfásan megjegyezte, hogy „ha már túl van az ember a hetvenen, és már mindent elolvasott”, akkor érdemes kézbe venni ezt a kötetet is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
