„Ezek ilyen álmok” – Kis-Benedek József szerint Irán, Gáza és Libanon ügyében nincs gyors megoldás
A Pirkadat vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár volt, akivel Breuer Péter az iráni válságról, az amerikai közvetítési kísérletekről, az olajszállítás bizonytalanságáról, valamint Izrael, Gáza és Libanon helyzetéről beszélgetett. A szakértő szerint a térségben mindenki tárgyalásról beszél, de a felek alapvető céljai továbbra is ütköznek.
Irán időt húz, Amerika eredményt akar
Kis-Benedek József szerint Donald Trump amerikai elnök próbálja a világpolitikai szereplőket megállapodás felé terelni, de Irán nem érdekelt a gyors rendezésben. A szakértő úgy látja, Teherán számára az időhúzás politikai eszköz: „Az irániak pont az ellentétes irányba tevékenykednek, ők azt mondják, hogy nekünk ez nem sürgős.”
A pakisztáni közvetítéssel formálódó elképzelések szerinte azért akadnak el újra és újra, mert vagy Washington, vagy Teherán nem fogadja el a feltételeket. Közben az olajpiaci bizonytalanság egyre több országot érint, a hormuzi szoros körüli feszültség pedig tovább növeli a kockázatot.
Kína nem mozdult látványosan Irán ügyében
A beszélgetésben szóba került Trump és Hszi Csin-ping találkozója is. Kis-Benedek szerint nem látszik, hogy Kína érdemi nyomást gyakorolt volna Iránra. Ugyanezt mondta az orosz kapcsolatokról is: Putyin pekingi látogatása gazdasági szempontból fontos lehetett, de az iráni válság rendezésében nem hozott áttörést.
A szakértő szerint Izrael számára nem elsősorban a hormuzi szoros lezárása, hanem Irán atomprogramja és rakétafejlesztése jelent közvetlen fenyegetést. Mint fogalmazott, az atomfegyver önmagában nem elég: célba juttató eszköz is kell hozzá, ezért a rakétaprogram kérdése elválaszthatatlan az iráni nukleáris ügytől.
A szárazföldi út csak részmegoldás
Az olajszállítás alternatív útvonalairól Kis-Benedek azt mondta: Szírián keresztül lehetnek szárazföldi lehetőségek, de ezek nem tudják kiváltani a hajózást. „Azt a mennyiséget, amit a hajók el tudnak vinni, nyilván egy olajszállító autóval nem lehet megoldani” – mondta.
Dubaj és más öbölmenti szereplők helyzetéről úgy vélte, óvatosan viselkednek, mert egy Iránnal szembeni nyílt válaszlépés beláthatatlan következményekkel járna. A térség országai között nincs egységes álláspont: egyesek közvetítenek, mások támogatnak, közben mindenki a saját túlélési logikáját követi.
Ki lehet közvetítő?
A beszélgetésben felmerült, alkalmas lehetne-e egy volt magyar miniszterelnök nemzetközi közvetítőnek. Kis-Benedek ezt kizártnak tartja, mert szerinte ehhez nemcsak személyes ambíció, hanem komoly nemzetközi háttér és kormányzati támogatás kell.
A szakértő szerint inkább olyan politikusok jöhetnek szóba, mint Tony Blair vagy Angela Merkel, akiknek van nemzetközi súlyuk és diplomáciai tapasztalatuk. Ugyanakkor azt is hozzátette: ilyen közvetítés csak akkor működhet, ha mögötte erős állami vagy nemzetközi felhatalmazás áll.
Gázában nincs előrelépés, Libanonban nincs erő
Kis-Benedek szerint Gáza ügyében az amerikai lendület is alábbhagyott. A Hamász és a Fatah nem tárgyal egymással érdemben, a Palesztin Hatóság mozgástere korlátozott, Mahmúd Abbász pedig továbbra sem mutat valódi készséget a hatalom átadására.
Libanon kapcsán a szakértő még borúlátóbb. Szerinte a Hezbollah leszereléséhez erős libanoni hadsereg és egyértelmű politikai akarat kellene, de egyik sem áll rendelkezésre. „Azt hiszik, hogy majd a Hezbollah magától megváltozik és át fogja adni a fegyvereket. Ezeket felejtsük el” – fogalmazott.
A beszélgetés végén Kis-Benedek úgy összegezte a helyzetet: a térségben sok a diplomáciai terv, de kevés a végrehajtható megoldás. A gyors rendezésre szerinte sem Irán, sem Gáza, sem Libanon esetében nincs reális esély.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
