Késve kezdtünk, de jól hajrázunk

Hazánk jóval később nyújtotta be az ENSZ BT nem állandó tagsági helye iránti jelölési kérelmet (2007-ben), mint Szlovénia. Ebben az örökölt helyzetben a kampányra valóban lényegesen kevesebb idő állt a rendelkezésünkre, de az elmúlt évben komoly és talán nem sikertelen erőfeszítéseket tettünk azért, hogy ezt az időbeli hátrányt ledolgozzuk – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára

Az idei nagyköveti értekezlet nyitónapján Martonyi János úgy fogalmazott, Magyarország kicsit későn kezdett kampányolni az ENSZ BT nem állandó tagsági helyéért. Mi volt ennek az oka? Jelent-e ez valamiféle hátrányt számunkra? – Hazánk valóban jóval később nyújtotta be a jelölést (2007-ben), mint Szlovénia. Ebben az örökölt helyzetben a kampányra valóban lényegesen kevesebb idő állt a rendelkezésünkre, de az elmúlt évben komoly és talán nem sikertelen erőfeszítéseket tettünk azért, hogy ezt az időbeli hátrányt ledolgozzuk. – Milyen reális esélyekkel indu­lunk a kelet-európai választási csoporton belüli riválisainkkal, Azerbajdzsánnal és Szlovéniával szemben? – Megítélésünk szerint mindkét riválisunk rendkívül erőteljes kampányt folytat. Sporthasonlattal szólva, bár e versenynek lesz majd győztese és vesztese, a magyar diplomácia mindent megtesz azért, hogy csapatunkat sikerre vigyük. – A kampányról keveset hallot­tunk eddig, nyilván taktikai okokból. Része volt-e ennek az, hogy Magyarország a voksolást megelőző hajrában szólalt meg éppen a szíriai helyzet kapcsán, elítélve Bassár el-Aszad elnök fellépését? – Az ENSZ BT-tagságunk érdekében folytatott intenzív diplomáciai tevékenységünk semmilyen befolyást nem gyakorolt a Szíriával kapcsolatos álláspontunk kialakítására. Magyarország a Szíriában márciusban kibontakozott események, a kormányzat erőszakos, több ezer halálos áldozattal járó fellépése óta részese és következetes képviselője az Európai Unió elítélő állásfoglalásainak és a szír rendszer magatartásának megváltoztatására irányuló lépéseknek. A szíriai rezsim brutális fellépését nemcsak az EU és a vezető nyugati államok, hanem az arab világ országai is egységesen elítélték.

A teljes interjút a Magyar Hírlap csütörtöki számában olvashatja.