Az elmúlt időszakban Svédország és hazánk kivételével minden tagállamban növekedett az államadósság. A magyar kormány kitart az államadósság csökkentése mellett, mert amíg ilyen magas szinten van, addig a magyar emberek másoknak dolgoznak – mondta a kormányfő a találkozót követő pénteki sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatta Schmitt Pál köztársasági elnököt az Európai Unióban érzékelhető gazdasági válságról, és hogy hazánk milyen lépésekkel válaszolhat arra. A köztársasági elnök kijelentette, hogy közte és a kormányfő között egyetértés volt abban, hogy a krízisre jobban fel van készülve az ország, mint három évvel ezelőtt. Hangsúlyozta azt is, hogy a kabinet irányvonala jó, azaz az államadósság csökkentésére tett erőfeszítéseket nem szabad feladni.
|
Növelni kell az adózási fegyelmet, erélyesebben kell fellépni az áfa-behajtás terén – mutatott rá Schmitt Pál. Ezzel összefüggésben összefogásra szólította fel a vállalkozói világot, kiemelve: a közös terhek viseléséből mindenkinek ki kell vennie a részét.
|
Schmitt beszámolt arról is, hogy elvárásként fogalmazta meg a kormányzó pártszövetség felé azt, hogy a sarkalatos törvényeket még az őszi ülésszakban alkossák meg. A külpolitikáról szólva a köztársasági elnök rámutatott: az uniós elnökség végeztével sem lanyhulhat e téren a kormányzat aktivitása.
|
A kormány kitart az államadósság csökkentése mellett
Orbán Viktor a köztársasági elnökkel folytatott egyeztetése után úgy fogalmazott: a mai egyeztetést a gazdasági válság témája uralta. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban kifejtette: az eladósodás miatt van veszélyben az EU. Megjegyezte, az elmúlt időszakban Svédország és hazánk kivételével minden tagállamban növekedett az államadósság. Szavai szerint a magyar kormány kitart az államadósság csökkentése mellett, mert amíg ilyen magas szinten van, addig a „magyar emberek másoknak dolgoznak”.
|
A válság nem fogja legyőzni Magyarországot, mert megkezdődött az állam megújítása, azonban a teljes sikerhez mégis az kell, hogy a folyamat felgyorsuljon, és év végéig lezáruljon – fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfő felidézte a tárgyalás azon momentumát, amikor Schmitt Pál felhívta a figyelmét arra, hogy a sérülékeny csoportok – például a devizahitelesek, munkanélküliek és nagycsaládosok – védelmére külön intézkedéseket kell foganatosítani. Ezzel összefüggésben Orbán kijelentette: ezekről a konkrét intézkedésekről a parlament nyitó ülésén már be fog számolni.
|
„Kelet-Közép-Európában megvan a növekedési potenciál”
Újságírói kérdésre Orbán válaszában kiemelte: „nem mozdulunk el az egykulcsos arányos adórendszertől, ugyanis a többkulcsos rendszer volt az egyik kiváltó oka hazánk sérülékenységének”. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az áfa-befizetések messze elmaradtak a várttól, és ebből arra következtet, hogy a magyar vállalkozói világ nem viszonozta azt, hogy a kabinet eltörölte a kisadók jelentős részét, illetve csökkentette a társasági adó mértékét. Mint ismert, az európai bíróság döntése alapján a magyar államnak mintegy 250 milliárd forintnyi áfát kellene visszafizetnie a vállalkozásoknak. erre utalva a miniszterelnök azt mondta: „ez egyrészről jó, mert élénkíti a gazdaságot, azonban a költségvetés oldaláról nézve nyilvánvalóan rossz, mert hiányként jelentkezik”.
|
Egy másik újságírói felvetés azt firtatta, hogyha a következő nyolc-tíz évben az európai gazdaság kevésbé növekszik, hogyan növekedhet dinamikusan Magyarország teljesítőképessége. Erre válaszul Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy Kelet-Közép-Európában megvan a növekedési potenciál, ide kell fölzárkózni, mégpedig úgy, hogy az államadósságot csökkentjük, és a versenyképességet pedig növeljük az alacsony adókulcsokkal és az átlátható gazdasági környezet megteremtésével.
A foglalkoztatás kérdésével kapcsolatban, amely arra irányult, hogy nyolc helyen beindult a Start-munka program kísérleti jelleggel, a vízügy területétől a mezőgazdaságig, hozzátette: eddig mindegyik sikeresnek bizonyult, ennélfogva 2012-ben ebben a rendszerben több mint 300 ezer embernek biztosítható munka.
A devizahitelesek problémáját firtató újságírói kérdésre úgy reagált: az árfolyamgát átmeneti lehetőség, ezzel nincs teljesen megoldva a bajbajutottak problémája. A témában a kormány további intézkedéseket tervez – fűzte hozzá.
Azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy nincs sok esély arra, hogy a svájci frank árfolyama a korábbi kedvező szintre visszaessen, ezért mindenkit arra kért, hogy fontolja meg, hogy igénybe veszi a kormány teremtette lehetőségeket.