Az USA fontos partnernek tekinti Líbiát a terrorizmus elleni harcba,

2011. augusztus 26 20:52

Líbia: titkos dokumentumok és bunkerek

Az USA fontos partnernek tekinti Líbiát a terrorizmus elleni harcba, írta a Tripoliban működő amerikai nagykövetség. És a jelek szerint Kadhafi is bírta Amerikát: titkos bunkeréből például egy Condoleezza Ricenak dedikált fényképalbumra bukkantak.
A Moamer Kadhafi Báb el-Azízia főhadiszállását elfoglaló líbiai lázadók már több érdekes felfedezést is tettek. Többek között találtak egy, Condoleezza Rice korábbi amerikai külügyminiszter számára dedikált fényképalbumot is. A fegyveresek elkezdték felderíteni a főhadiszállás alatt húzódó titkos alagutak labirintusát is, és a líbiai vezető több különcségére is fényt derítettek.A Kadhafit támogató erőkkel folytatott heves harcok után fedezték fel a bunkereket a felkelő csapatok – ezek állítólag több mérfölddel túlnyúlnak a főhadiszállás határain, behálózva a líbiai főváros alatti területet. A Bloomberg hírügynökség szerint, a légkondicionált alagútrendszert Tripoli 1986-os amerikai bombázása után, Kadhafi védelme érdekében erősítették meg.

Úgy sejtik, hogy az alagútrendszerben utak is lehetnek, amelyek a városon túl, 30 kilométernyire érhetik el a felszínt. A feltárás lassan halad, mivel a lázadók aknáktól, rejtett csapdáktól tartanak.Az Al-Dzsazíra arab hírcsatorna egyik tudósítója szerint a felkelők gázmaszkokat és élelmiszert találtak az alagutakban, míg más tudósítások telefonokkal, notebookokkal, és számítógépszerverekkel teli szobákról írnak. A komplexumhoz állítólag egy hatalmas uszoda is tartozik.

De nemcsak a felkelők bukkannak érdekességekre, hanem a Wikileaks is: weboldalán több ezer dokumentumot hoztak nyilvánosságra, amiket Líbiában, Törökországban és Irakban szolgáló amerikai diplomaták írtak. Most különösen érdekesek a Tripoliban működő amerikai nagykövetség diplomatáinak levelei és jelentései, amelyek arról mesélnek, miként alakultak a két ország kapcsolatai, amiket az amerikai külügyminiszter Condoleezza Rice 2008-as történelmi látogatása után az Egyesült Államok egyre szorosabbra próbált fűzni.

Persze az utóbbi években Kadhafi is megpróbálta a rezsimjével szemben tanúsított nemzetközi elutasítást fellazítani, többek között kiadta a Lockerbie merénylet kitervelőjét, kártérítést biztosított a líbiai terrortámadások áldozatainak családtagjainak, illetve leállította nukleáris programját.

A dokumentumokból kiderül, hogy az amerikai nagykövetség Tripoliban nagy jelentőséget tulajdonított négy washingtoni szenátor – köztük John McCain elnökjelölt – 2009-es líbiai látogatásának. A levelekben megemlítik a rezsim kívánságát, miszerint amerikai fegyverekhez szeretne jutni, amit a szenátoroknak jó szándékúan fel kellett jegyezniük. Líbiát a jelentésekben fontos partnerként tüntetik fel a terrorizmus elleni harcban.

A szenátorok és a diktátor találkozója előtt az amerikai politikusokat megkérték, hogy Kadhafival (illetve más vezető személyekkel) folytatott párbeszédeik alatt, kerüljék az emberjogi kérdéseket és semmiképpen se kreáljanak egy líbiai-amerikai konfliktust a Lockerbie merénylet hátterében álló Basszet al Megrahi akkor esedékes szabadon bocsátásával kapcsolatban.

Az amerikai nagykövet Gene Cretz 2009 decemberében a korábbi igazságügyi miniszterről, Musztafa Abdel Dzsalílról első találkozásuk után egy jelentésben így ír: a „jogállam védelmezője”, akit a kormány körein belül Kadhafi egyik legjelentősebb kritikusának tartanak. Pár nappal a találkozó után Dzsalíl benyújtotta lemondását, amit azonban Kadhafi nem fogadott el. Röviddel a felkelés kirobbanása után februárban Dzsalíl volt az első magas beosztású kormánytag, aki átállt a felkelők oldalára és hamarosan az átmeneti kormány vezetője lett.

atv.hu / Huffington Post / Frankfurter Allgemeine Zeitung/bpi.hu