Lázár: nem tűrjük tovább a parlamentben egy éve folyó zsidózást és cigányozást A jobbikos Novák Előd felszólalása okozott hosszas vitát az egyházügyi törvényjavaslat záróvitájában keddre virradó éjszaka az Országgyűlésben.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az ellenzéki politikus szavaira reagálva közölte, pártja nem tudja tovább tiszta lelkiismerettel tűrni „azt a zsidózást és cigányozást”, amit a Jobbik egy éve folytat a parlamentben.
A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője először
bocsánatkérésre szólította a jobbikos Novák Elődöt a parlament
plenáris ülésén, amiért az egyházügyi törvényjavaslat záróvitájában
úgy fogalmazott, Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkártól
„mit is várhatnánk mást”, mint a Szim Salom Progresszív Zsidó
Hitközség bevett egyházként történő elismerésének javaslását.
Novák Előd ezt követő felszólalásában nem kért bocsánatot az államtitkártól, Fónagy János pedig közölte, nem is várja ezt el a jobbikos politikustól, hiszen szerinte ő nem mondott mást, mint amit „szellemi példaképei” is mondtak.
Az államtitkár Novák Előd felszólalására reagálva megjegyezte: a
Dohány utcai zsinagógában azért találhat olyan kevés embert, mert az
országból hatszázezer ember hiányzik, hiszen Novák Előd „szellemi
példaképei oda ezt a helyzetet teremtették”. Fónagy János arra kérte
a jobbikos képviselőt, ne hányja a zsidó közösség szemére, hogy kevesen vannak. „Hogy nem szégyelli, az rendben van, de azért számon ne kérje tőlünk” – fűzte hozzá.
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője úgy foglalt állást, a vita
hevében „elnézhetőek” Novák Előd szavai, ahogy az is, hogy Fónagy
János „gyilkosok utódainak nevezte” a Jobbik 850 ezer szavazóját. A
Jobbik elnöke szerint a vitában kizárólag a bocsánatkérést váró
Lázár János felszólalása volt „kígyó, (..) farizeus magatartás”.
Lázár János ismételt felszólalásában azt mondta, a kormánytöbbség
megteremti annak törvényes feltételeit, hogy „egyszer és mindenkorra” véget vessen a jobbikos képviselők zsidózásának és cigányozásának.
